5 hatalmas hódító, aki leigázta a világot

Évezredeken át királyok, császárok és tábornokok uralták a világot – Zsukov marsall, Hódító Vilmos és Cortés is kényük-kedvük szerint rajzolták át az országok határait. Ugyan eszközeik az idők folyamán változtak, céljaik mindvégig nagyratörőek maradtak. Lássunk néhány érdekességet a világ öt hatalmas hadvezéréről, akik március 29-én a DoQ A hódítók című sorozatpremierjében is újraélednek. 

Fattyúból Anglia első normann királya – Hódító Vilmos

Hódító Vilmos, a világhírű viking harcos Rollo leszármazottjaként vált Anglia első normann királyává, miután megsemmisítette a trónra pályázó ellenfeleit, és 1066 szeptemberében hatalmas flottájával elfoglalta a szigetországot. A hadviselésben kegyetlen, barbár harcosoknak azonban mind politikailag, mind építészetileg rengeteget köszönhet Anglia. Vilmos uralkodása alatt tették le ugyanis a lovagság alapköveit, ráadásul a király majd’ minden győzelmének helyszínéről egy-egy gyönyörű apátsággal vagy kisebb katedrálissal emlékezett meg, így vezekelve a szörnyű vérontásokért. Ilyen például a hastingsi győzelem helyszínén épített, 950 éves Battle Abbey, ami mind a mai napig látogatható.

A konkvisztádor, aki az aranyért belevágott az ismeretlenbe – Cortés

Hernan Cortés de Monroy y Pizarro 600 katonából álló különítmény élén indult el Mexikó partjainál az amerikai kontinens szívébe, abban a reményben, hogy ott aranyat talál. Útja az azték főváros, Tenochtitlán felé vezetett, ahol a konkvisztádorok könnyedén legyőzték a túlerőben levő, ám a kardok, ágyúk és lovasság ellen harcképtelen őslakosokat. Miután Cortés saját meglátása szerint kezdte el megszervezni a meghódított területek fölötti ellenőrzést, Diego Velázquez de Cuéllar, Kuba kormányzója parancsba adta letartóztatását, ám Cortés hamar győzedelmeskedett az ismert terepen. Tenochtitlánba visszatérve azonban Cortést és csapatát lázongó, feldühödött őslakosok fogadták, így a spanyoloknak éjjel, zuhogó esőben kellett elmenekülniük a városból, hátrahagyva az értékes kincseket.

A tábornok, aki totális háborúval győzte le a Konföderációt – Sherman tábornok

William Sherman tábornokot az amerikai polgárháború egyik legjelentősebb alakjaként ismerik. Sherman 1864 második felében elfoglalta, majd porig égette a Konföderáció központjává fejlesztett Atlantát és megkezdte kegyetlen hadjáratát a 480 kilométerre fekvő Savannah felé. Az óceán felé vezető úton Sherman csapatai az épületektől kezdve, a vasúti síneken át a termésekig mindent és mindenkit megsemmisítettek, ami és aki hasznos lehetett a Konföderációnak. 1864 decemberében elfoglalták Savannah-t, amit Sherman karácsonyi ajándékként kínált fel Abraham Lincolnnak. Diadalittas öröme azonban nem tartott sokáig: a tábornok az újságokból tudta meg, hogy sosem látott újszülött fia hódítása ideje alatt vesztette életét.

Az önfejű hódító, akinek nem nagy ár a civilek élete – Cromwell

Oliver Cromwell az angol polgárháború ideje alatt vezette a fanatikus puritánokból álló „vasbordájúak” seregét a szigetország elfoglalására. Személyét illetően igencsak megosztó vélemények maradtak fenn – sokan kegyetlen árulónak és képmutató bitorlónak tartották, míg mások széles látókörű, toleráns emberként írták le. Egy biztos, Cromwell nemigen hallgatott a felettesei parancsaira, gyakran a haditervet sem egyeztette velük – egyetlen cél lobogott csak a szeme előtt, a háború megnyerése és ezzel saját szent küldetésének beteljesítése. Ennek következtében 1649-ben a droghedai csatában serege 3500 lakót mészárolt le, köztük fegyvertelen civileket és római katolikus papokat egyaránt.

A marsall, aki Hitler születésnapján hódította meg Berlint – Zsukov

A Mészárosként is elhíresült Zsukov szovjet katonai parancsnok hatalmas veszteségeket okozó csatáiról kapta nevét: a II. világháború idején ragaszkodott ahhoz, hogy serege mindent bevetve állítsa meg a német haderőket, az áldozatokkal nem számolva. Az Oroszországban ma is hatalmas népszerűségnek örvendő marsall a szovjet offenzíva során, Hitler 56. születésnapján két összecsapás után sikerrel bevette a német fővárost. Nem sokkal a csata után Hitler és néhány követője is öngyilkosságot követett el.

Tudjon meg még többet a leghatalmasabb hódítókról március 29-én 21.00 órától a DoQ-n!