Először a hazai állatvédelem történetében állami és kormányzati szereplők, hatóságok és szakmai szervezetek, a tudomány, a civil állatvédelem és az állatokkal foglalkozó szolgáltató szektor képviselői közös nyilatkozatot írtak alá október 4-én, az állatok világnapján az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ az Állatvédelmi Kódex aláírását megelőzően részt vett a megalkotására létrehozott munkacsoportban is.
A Fővárosi Nagycirkusz hisz az ember-állat harmonikus viszonyában, ezért élharcosa a színpadon fellépő állatok védelmének, szakszerű tartásuknak, testi-és lelki egészségük megőrzésének. A Fővárosi Nagycirkuszban fellépő állatok és gazdáik boldog harmóniában élnek és dolgoznak egymással. Ezért az intézmény örömmel csatlakozott az új közösség alapítóihoz, hogy együttesen lépjenek fel az állatok védelme és a felelős állattartás népszerűsítése mellett.
Az Állatvédelmi Kódex egy olyan etikai szándéknyilatkozat, formálódó közösség, amelyhez minden állatokkal foglalkozó, vagy azokról kommunikáló szervezet csatlakozhat, amennyiben szívén viseli az állatok jóllétét, és érdekükben tenni is kész.
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora köszönetét fejezte ki a Kódex első aláíróinak, és hozzátette: egy olyan állatszerető, értékelvű közösség született, amelynek tagjai önkéntes elkötelezettséget vállalnak a szakmai alapokon és együttműködésen nyugvó állatvédelem mellett.
Az Állatvédelmi Kódex ünnepélyes aláírásán dr. Borsós Beáta, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ ügyvezetője az állatok és emberek közötti összhangról beszélt: „Egy szót szeretnék kiemelni: ez a harmónia. Az állat és az ember közti harmónia. Ezt a megfoghatatlan érzést mindenki ismeri, akinek van otthon háziállata, vagy eljár hobbiszinten lovagolni. Az idomárok pedig különös emberek: együtt kelnek az állataikkal, együtt fekszenek velük. Meggyőződésem, hogy a cirkuszművészet képes arra, hogy megmutassa az ember és állat harmonikus együttélését, és megtanítson minket az állatainkról való gondoskodásra”.