Csányi: az OTP az MNB-program mindhárom pillérében részt kíván venni

Csányi Sándor szerint a MNB növekedési hitelprogramja kedvező lépés, az OTP a program mindhárom pillérében részt kíván venni.

    Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója ezt a pénzintézet pénteki közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt években – és itt nem Simor András volt jegybankelnökre gondol, hiszen őt jó szakembernek tartja – a monetáris politikának nem volt elsődleges célja a gazdasági növekedés támogatása.     Csányi Sándor véleménye szerint a 2008-as válság sem lett volna olyan mély az ország számára, ha nem egy irreálisan erős forintárfolyam van akkoriban. A 2004-es uniós csatlakozás idején a magyar gazdaság szereplői itthon és külföldön is jelentős veszteséget szenvedtek el az akkori erős forint miatt, az exportőrökre az erős forint, a gazdaság összes szereplőire a magas kamatterhek hatottak. Most talán a jegybank gondolkodásába is beépül a gazdasági növekedés célja – tette hozzá.     Kiemelte: a növekedési hitelprogram ezt a célt szolgálja, és az OTP részt kíván venni a programban. Csányi Sándor reményét fejezte ki, hogy a kis- és középvállalkozásoknak szánt 250 milliárd forintos hitelcsomag allokációja azon az alapon történik, hogy eddig melyik bank, hogyan vett részt a hitelezésben.     Az OTP saját forrásokból ugyanakkora összeget maga is fordít majd a kkv-k hitelezésére, amennyit a jegybanki 250 milliárd forintos pillérből kap a bank. Természetesen a saját forrásból előteremtett hitelösszegnek magasabb lesz a kamata, mint a jegybanki forrásé – fűzte hozzá.     Az akvizíciókat feszegető újságírói kérdésre elmondta: nemcsak külföldi akvizícióban gondolkodik az OTP vezetése, a hazai bankpiac fejleményeit is figyelik. Ha egyes bankok távoznának a magyar piacról, az OTP szívesen lépne minden olyan esetben, amikor jó megtérülést érhet el, és esetleg a szinergiahatásokat is ki lehet aknázni.     Az egyik felvetett kérdés kapcsán, amely a Haza és Haladás Alapítvány támogatására vonatkozott, az elnök-vezérigazgató az MTI-nek elmondta: “ezt a támogatást mi nem kívántuk titkolni. Már az első támogatás odaítélésénél felhatalmaztuk az alapítványt, hogy mint támogatót, jelenítse meg az OTP-t a honlapján, tehát ha figyelmesebbek, akkor talán korábban is kiderült volna, hogy támogatjuk a Haza és Haladás Alapítványt”.     Abban az időszakban ez az alapítvány elsősorban kutatásokat végzett, és ezen kutatások elvégzéséhez, és “a tanulmányok megírásához adtunk támogatást” – tette hozzá Csányi Sándor.     Kiemelte: több mint száz közhasznú szervezetnek adnak támogatást, közöttük mindenféle megtalálható, kivéve a szélsőjobboldalhoz és a szélsőbaloldalhoz kötődő alapítványok, többségük semmilyen irányzathoz, egyik oldalhoz sem kötődik.     Az elnök-vezérigazgató az MTI-nek az alapkamat csökkenő tendenciájára vonatkozó kérdésére elmondta: amikor csökkenő kamatkörnyezet van, akkor általában a bankok jövedelmezősége is csökken, hiszen az a kamatmarzsok mérséklődésével jár együtt. “Ettől én nem félek, mert középtávon ez a gazdasági növekedés révén és az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt magával hozza egyben a nagyobb hitelkeresletet” – jelentette ki.     Elmondta: az alacsonyabb kamat alacsonyabb inflációhoz kapcsolódik, és ebben az esetben a reálbérek növekedésén keresztül a fogyasztás bővülése várható. “Azt gondolom, az összhatást nézve, ha átmenetileg a jövedelmezőségben csökkenés is lesz, a gazdasági növekedés, a fogyasztás, a beruházás révén ez a lakosság körében és a vállalati szférában is növekvő hitelkeresletet idéz elő.”     “A másik vonatkozás az, hogy az OTP nemcsak a magyar gazdaság folyamatainak van kitéve, arról nem beszélve, hogy 6 milliárd eurónak megfelelő likviditási tartalékkal rendelkezik a bank, amire várhatóan tartósan nem lesz szükség, és a forrásköltségek terén is jelentős megtakarítást tudunk realizálni” – mondta Csányi Sándor.     Az MNB hitelprogramja kapcsán az MTI-nek még elmondta: a 2 százalékos kamat alacsony, szó volt róla, hogy valamilyen garancia kapcsolódik majd hozzá. Ha 2 százalék marad a kamat, akkor nyilvánvalóan első osztályú ügyfeleknek lehet kiközvetíteni a hiteleket, akiknél várhatóan kisebb lesz a kockázati költség, és önmagában is tud jövedelmet termelni a hitel – fejtette ki.     “Abban is gondolkodunk, hogy egy forinthitelre összesen mennyi jövedelem eshet, ebben bennevan a kamatmarzs, a díjak és a keresztértékesítés bevételei” – mondta Csányi Sándor.