Alapjogokért Központ: Magyarország, mint a globális főszabály alóli lokális kivétel

Magyarország, mint a globális főszabály alóli lokális kivétel – írta az Alapjogokért Központ közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédét elemezve szombaton.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (a színpadon háttal, k) előadást tart a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (j) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (b). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

    Felidézték: több év kihagyás után értékelte Orbán Viktor a világ- és nemzetpolitikai helyzetet ismét Tusványoson: a beszéd arra az immáron 12 éve velünk élő alapkérdésre is rávilágított, hogy lehetséges-e a globális liberális fősodorral szemben kormányozni. Ez ugyanis most már nemcsak szellemi-kulturális, politikai értelemben kereteződik, hanem geostratégiai-gazdasági dimenzióban is, azaz hogy maradhat Magyarország egy recessziós nemzetközi környezetben lokális kivétel – mutattak rá.
    A miniszterelnök előadásai minden alkalommal az aktuálpolitikai fejleményekre koncentrálnak, de a Magyarországot körülvevő hatalmi, politikai és gazdasági tér változásaiból indulnak ki, és az Alapjogokért Központ szerint most sem volt ez másképp.
    Az elemzés szerint nagyot fordult a világ, Orbán Viktor kiemelte, hogy 2019 óta a világ belépett a háborúk és a veszélyek évtizedébe, a nyugati civilizáció megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai pedig meggyengültek. Utóbbi fejleményt már három éve előre jelezte a kormányfő, akkor a liberális politika miatti európai versenyképesség gyengülésére figyelmeztetett – hangsúlyozták.
    Hozzátették: a miniszterelnök rögzítette, hogy a világpolitikai helyzet kedvezőtlen, Magyarország előtt pedig több kihívás áll egyidőben: az első helyen továbbra is a népesedés áll, amelyet a migráció és az európai lakosságcserére tett kísérlet követ, a harmadik embert próbáló veszélyt pedig a genderideológia nyugati térnyerése jelenti. A negyediket a háború, míg azt a kialakulóban lévő energiaválság követi. Szorosan ehhez illeszkedik az európai és nemzetközi gazdasági recesszió “réme” – jelezték
    A kormányfő azonban kiutat, cselekvési tervet is hirdetett, a kormányzat stratégiai horizontját is rögzítette – emelték ki. Orbán Viktor leszögezte, hogy 2024-ig, az amerikai elnökválasztásig, a béke létrejöttére nincs reális esély, az Európai Unió stratégiáját a konfliktus kezelésére pedig egy mind a négy kerekén defektet kapott autóéhoz hasonlította. Ezért az EU-nak új vízióra, Magyarországnak pedig a lokális sikerét garantáló lépésekre van szüksége, hogy kimaradjon a globális válságból.
    Mindehhez az kell, hogy kimaradjunk a háborúból is – húzták alá. A miniszterelnök szerint több dologra kell koncentrálni Magyarországnak: az Unióval meg kell állapodni, ahogy Kínával, az Amerikai Egyesült Államokkal és Oroszországgal is. Bár Európát két részre osztotta a kormányfő – poszt-nyugatra és Közép-Európára -, leszögezte, hogy nemzeti eszközeink megvannak a siker eléréséhez ezúttal is. Van határvédelmünk, családalapú társadalmunk, amely építhet a jövőben is a rezsicsökkentés politikájára, fejlődő hadiiparunk és hadseregünk, több lábon álló energiapolitikánk, technológiai fedezetünk, nyugatról és keletről is érkező külföldi tőkebefektetéseink, előnyt biztosító tranzitgazdaságunk, stabil politikai rendszerünk és szellemi muníciónk is – sorolták.
    “Ráadásul mi jobbak, szorgalmasabbak, tehetségesebbek vagyunk annál, mint ahol most tartunk”- idézték a miniszterelnök zárógondolatait, amely az Alapjogokért Központ szerint extra motivációt jelent, és a 2030-ra kitűzött céljaink elérését is segíti.

MTI