Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Magyarországra egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, de a magyar kormány álláspontja változatlan: ki kell maradni a háborúból – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Budapesten, a Kormányinfón; a tárcavezető bejelentette, hogy idén is kell extraprofitadót fizetni, valamint egy konkrét üggyel kapcsolatban a gyermekvédelmi szabályok áttekintését is kilátásba helyezte.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. február 25-én. MTI/Kovács Tamás
A miniszter azt mondta: most, amikor a tizedik szankciós csomagot elfogadja az Európai Unió tanácsa, és egy éve tart a háború, szükséges értékelni a helyzetet. Hangsúlyozta: Európa sodródik a háború felé, ezért Magyarországra is egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, hogy változtasson olyan kérdésekben is az álláspontján, ahol az elmúlt egy évben világos elvek alapján hozott döntéseket.
Gulyás Gergely leszögezte, a magyar érdek továbbra is változatlan: kimaradni a háborúból. Hozzátette: így döntöttek a tavaly áprilisi választáson az emberek, a szankciókkal kapcsolatos ellenérzéseket pedig megerősítette a nemzeti konzultáció.
Kitért arra is: Magyarország fegyvereket továbbra sem szállít, a tűzszünetet és a mielőbbi béketárgyalásokat sürgeti, és segíti a menekülteket.
Nem változott a kormánynak az az álláspontja sem, hogy a háborúért a felelősség Oroszországot terheli, Oroszország sértette meg a nemzetközi jogot és követte el az agressziót – rögzítette. Hozzátette: Magyarország segíti Ukrajnát anyagilag és humanitárius eszközökkel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyarság a lehető legkevesebbet érezze a tragikus helyzetből.
Hangsúlyozta: a kormánynak meggyőződése, hogy ebben a háborúban csak vesztesek lesznek, senki nem tud nyerni, minél tovább tart a háború annál több életet követel, és felfoghatatlan pusztítást okoz az épített és a természeti környezetben.
Arra figyelmeztetett: ha Európa bevonódik a háborúba, ha NATO-tagországok vesznek részt a konfliktusban, az a harmadik világháború kitörésével fenyeget, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a háború ne eszkalálódjon.
Jelezte, a világban több józan hang is megszólalt az elmúlt hetekben: a magyar köztársasági elnök az Egyesült Államok elnökével találkozott másik nyolc államfővel együtt, és a kínaiak is nyilvánosságra hoztak egy béketervet.
A miniszter arról is beszámolt: a legfrissebb foglalkoztatási adatok szerint ma Magyarországon 46 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt. Ez a magyar gazdaság erejét mutatja, hiszen az elmúlt évben energiaáremelkedés volt – tette hozzá.
A szankciók hatását az energiaárakra drámainak nevezte, szerinte ez jelenik meg elsősorban az élelmiszerek és a szolgáltatások árában is. A családokat és a nyugdíjasokat továbbra is védik a rezsicsökkentéssel, az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentett árat a kormány ebben az évben is fenn fogja tartani – erősítette meg.
Arról is beszélt, hogy a vállalkozásokat gyármentő programmal, beruházás-ösztönzési támogatásokkal segítik, és abban bíznak, hogy a magyar gazdaság továbbra is a beruházások vonzó célpontja marad.
A költségvetési egyensúlyt fenn kell tartani, a kormány elkötelezett, hogy a 3,9 százalékos hiánycélt betartsa – rögzítette. Megjegyezte, Magyarországnak sikerült az, ami nagyon kevés országnak szokott sikerülni az Európai Unióban: a választás évében hiányt csökkentettek 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is.
Bejelentette: az energiaszektor, a bankok, a kereskedelmi multinacionális cégek és a gyógyszeripari cégek a magas energiaárak nyertesei, ezért nekik továbbra is lényegesen nagyobb mértékben kell hozzájárulni a költségvetéshez, így az extraprofitadót nekik az idén még meg kell fizetni. A kormány készen áll arra, hogy tárgyaljon az érintett nagy cégekkel a befizetés módjáról, de a tavaly befizetett adó mértékének megfelelő összeget továbbra is a költségvetésnek be kell hajtania – tette hozzá.
A miniszter arról is beszélt, hogy volt egy konkrét eset, amely ismét a figyelem középpontjába állította a gyermekvédelem ügyét. Amikor azt látni, hogy egy pedagógiai asszisztens visszaél a pozíciójával és a diákok bizalmával, az tűrhetetlen és elfogadhatatlan – jelentette ki. Hozzátette: az pedig, hogy ezzel a közösségi médiában dicsekszik, “kifejezetten beteges és gyomorforgató”. Aki egy 14-15 éves fiatallal ilyet tesz, egyértelműen pedofil, és ennek megfelelően is kell vele bánni – hangsúlyozta.
Elmondta: a rendelkezésre álló információk alapján a tankerület korábbi vezetője kapott bejelentést az elkövetőről, azonban nem az iskolai tevékenysége, hanem egy fesztivál kapcsán, de – folytatta – akkor is felelőtlenség, hogy korábban vizsgálat nem indult.
Kiemelte: a gyermekvédelmi szabályokat át kell tekinteni. A hatóságokat a belügyminiszter utasította, hogy minden esetben gyors, átfogó, teljes körű, alapos vizsgálatot folytassanak le – közölte, hozzátéve, hogy a jogi és büntetőjogi szabályozás áttekintése, illetve a gyermekvédelmi szabályok szigorítása pedig a kormány, illetve a kormánypárti frakciók feladata.
Elmondta: a gyermekpornográfiával kapcsolatban az esetek száma az elmúlt években növekedett. 2017-ben 120 ilyen eset volt, egy évvel később 164, 2019-ben 185, 2020-ban 204, 2021-ben 276, és tavaly 261. A növekedés tehát évről-évre folyamatos volt, bár tavaly minimális mértékben mérséklődött ez a szám – közölte. Hangsúlyozta: a gyermekvédelem ügye az egyik legfontosabb kérdés, a választásokkal egyidejűleg megtartott népszavazáson is olyan rendkívüli támogatást kapott, amelyet semmilyen más ügy, politikai kérdés, politikai párt nem tudott elérni 1989 óta.
A tárcavezető kiemelte: éppen ezért a gyermekvédelmi szabályokat át kell tekinteni. A hatóságokat a belügyminiszter utasította, hogy minden esetben gyors, átfogó, teljes körű, alapos vizsgálatot folytassanak le – közölte. Hozzátette: a jogi és büntetőjogi szabályozás áttekintése, illetve a gyermekvédelmi szabályok megszigorítása pedig a kormány, illetve a kormánypárti frakciók feladata.
Megjegyezte: aki egy 14-15 éves fiatallal ilyet tesz, egyértelműen pedofil, és ennek megfelelően is kell vele bánni.
A minisztert kérdezték arról, hogy Békássy Szabolcs, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos aggályosnak tartja, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai eljárás alá vonta az egyik vármegyei háziorvosi szakmai vezetőt, miután tájékoztatót tartott az új ügyeleti struktúráról kollégáinak. Gulyás Gergely értékelése szerint “elvtelen, tűrhetetlen és elfogadhatatlan” a kamara véleménye, ami az ügyeleti ellátást is veszélyezteti. Ilyet az elmúlt 32 évben nem tapasztaltak, a Magyar Orvosi Kamara nyíltan visszaél a hatalmával, amikor orvosokat fenyeget, akik a kötelezettségüket akarják teljesíteni.
Kitért arra is, hogy a kormány folyamatosan konzultált a kamarával a reformról, partnernek tekintették és a kamara mostani elnöke írásos véleményt adott néhány éve, amelyben javasolta, hogy a hatékony ügyeleti ellátás érdekében az alapellátást és a háziorvosi ügyeleti ellátást össze kell vonni. Ezt valósította meg a kormány – jelezte, hozzátéve: pilot programként Hajdú-Bihar megyében kipróbálták és ott működött.
Kijelentette: elvárják, hogy a kamara azonnal fejezze be ezt a magatartást és kérjen bocsánatot. Ha valaki a kamarából politizálni kíván, lépjen be a neki tetsző politikai pártba – mondta a miniszter.
A miniszter arról, hogy milyen nemzetközi visszhangra számítanak gyermekvédelmi törvény várható változásaival összefüggésben azt mondta, arra számít, hogy a józan ész erősebb lesz ezen a területen Brüsszelben, de ha nem így lesz, akkor sem számít. A gyermekek testi és lelki egészségét meg kell védeni – rögzítette.
Az orosz-ukrán háború évfordulója alkalmából benyújtandó határozati javaslatról azt mondta, fontos, hogy a háborúval kapcsolatos elvi és gyakorlati felvetésekre helyes választ adjanak. A magyar álláspont a viták kereszttüzében van, ha valakit érdekel a magyar álláspont, autentikus magyarázatot kaphat.
Arra a kérdésre, hogy belekerül-e, Vlagyimir Putyin felelős a háborúért, azt mondta: a háborúért Oroszország a felelős, egy magát komolyan vevő ország ezt írja bele a dokumentumba.
Kérdésre válaszolva az ellenzék hozzáállásáról azt mondta: soha nem adják fel a reményt, hogy az ellenzék támogatni fogja a javaslatot, ugyanakkor eddig inkább tettek háborúpárti nyilatkozatot a fegyverszállítás támogatásáról.
Az áprilisi pápalátogatást nagy megtiszteltetésnek nevezte a miniszter, ami azt mutatja, a Vatikán megbecsüli Magyarországot és a katolikus egyházzal való kapcsolatok nemcsak az anyaországon belül, hanem nemzetközi színtéren is kiválóak. Az, hogy a háború kérdésében a magyar és vatikáni álláspont áll a legközelebb egymáshoz, szerencsés többlet, a látogatás során nyilván erről is lesz szó – tette hozzá.
“Bízunk abban, ha Magyarország hangja nem is elegendő, a Szentatya hangja elegendő lehet” – fogalmazott a miniszter.
Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc a magyar kormány aljasságáról posztolt a Facebookon a háború első évfordulóján azt mondta: a volt kormányfő nagyon jó barátságot ápolt Vlagyimir Putyinnal, miniszterelnöksége idején a saját házában látta vendégül és még a bukása után fél évvel találkozott barátilag egymással a két házaspár.
A magyar álláspont kezdettől világos, az orosz agressziót elítélték, Ukrajnát pénzügyi és humanitárius úton támogatják. Fegyvert Magyarország nem szállít, mert ezt csak Kárpátalján keresztül tehetnék meg, és ezáltal a magyarok lakta térség is veszélybe kerülne – mondta.
Megjegyezte: a szankciókkal – közte az energetika területére kivetett korlátozásokkal – Európa lábon lőtte saját magát, és kifizette az idei és jövő évre is a háború árát az oroszoknak.
Az anarchista csoportok tombolásáról Gulyás Gergely azt mondta: lehető legszigorúbb fellépésre van szükség és úgy látja, a hatóságok ezt is teszik. A múlt legsötétebb árnyait nem jó újra látni – jegyezte meg.
További kérdésre szólt arról is, hogy zajlik a technikai előkészítése Orbán Viktor esetleges kijevi látogatásának. Úgy fogalmazott: a magyar diplomácia arra törekszik, hogy olyan találkozókat bonyolítsanak, amelyeknek van értelmük és mindkét ország profitál belőlük. Az ukrán állammal szembeni fő kritika az oktatási törvény, ami a magyar nyelv használatát minden lehetséges módon korlátozza. Meglátják, az ukrán fél álláspontja változott-e és milyen formában, ettől is függ, mikor jöhet létre a találkozó – mondta.
Arról még nincs kormánydöntés, hogy lesznek-e nemzeti tüzépek – jelezte egy másik kérdésre. Építési törvényjavaslat van, arról már tárgyalt is a kormány, a javaslat minden részét meg kell vitatni, a nemzeti tüzépekre vonatkozó terveket is – rögzítette.
A földgáz csökkenő árára és a lakossági árakra vonatkozó felvetésre részletezte azok alakulását: a gáz köbmétere az unióban októberben átlagosan 2,52 euró volt, majd novemberben 2,28 euró, decemberben 1,43. Eközben Magyarországon a rezsicsökkentett ár 25 cent, efölött 1,75 euró volt.
Megerősítette, április 30-ig a lakossági piaci árak tekintetében maradnak a mostani árak, utána annak fényében, hogy mit mennyiért tudtak beszerezni, lehet újat megállapítani.
Magyarországnak volt néhány igen kedvező vásárlása, most 50 százalékos töltöttségen vannak a tárolók. Ha olcsóbb gázzal tudják feltölteni a tározókat ennek megfelelően kell megállapítani az új lakossági piaci árat – közölte.
A kedvezményes bérletvásárlási lehetőségekről és új eszközök beszerzéséről elmondta: folyamatosan szereznek be új járműveket, meglátják mennyire lesz leterhelt a járműpark, “a puding próbája az evés”. Azt látják, hogy különösen Pest megyében, ahol sikerült vonatvonalakat felújítani, azokat tömegesen használják. Jó és különösen a fiatalok számára olcsó lehetőség lesz – közölte.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról azt mondta: a NATO védelmi szövetség, és bíznak benne tovább erősödik a két ország csatlakozásával. Ugyanakkor a kockázat is nő, különösen Finnország elhelyezkedését nézve. A csatlakozással garanciát adnak arra, hogy adott esetben akár magyar katonákkal is megvédik ezen államokat. Ha ilyen vállalást tesznek feléjük, akkor választ várnak arra, hogy az elmúlt években miért rágalmazták Magyarországot – közölte.
Kérdezték a finn és a svéd NATO-tagság ratifikációja kapcsán a Fidesz-frakcióban kialakult vitáról, Gulyás Gergely azt mondta, nem szólt hozzá ahhoz, de érdeklődéssel figyelte. Elmondta, Magyarország erős NATO-ban érdekelt, és egy erős NATO-nak érdeke az, hogy minél több ország csatlakozzon hozzá, különösen olyan országok, amelyek megfelelnek a felvételi feltételeknek, ebből a legfontosabb, hogy a GDP-arányos katonai büdzsé elérje a két százalékot.
Hozzátette: a frakcióban az merült fel, hogy Svédországból és Finnországból is nagyon sokszor érte Magyarországot teljesen megalapozatlan, hazug és igazságtalan kritika. Ráadásul – folytatta – , a svéd, vagy a finn igazságügyi számtalan ponton a jogállam normáinak kevesebb garanciális elemét tartalmazza, mint a magyar. Közölte, a sajtó sokszínűsége nem felel meg azoknak a magas mércéknek, amit Magyarországon sikerült felállítani, továbbá az igazságszolgáltatás sem tartalmaz olyan ellenőrzési lehetőséget, fellebbviteli fórumokat, amelyek Magyarországon évek, sőt évtizedek óta megszokottak.
Elsősorban mindkét országtól azt várjuk, hogy “több tiszteletet” adjanak Magyarországnak – összegzett.
Jelezte azt is, hogy ő meg fogja szavazni a két ország NATO-csatlakozásának ratifikációját.
Elmondta, a két északi országba küldött parlamenti delegációt Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke vezeti és Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke is részt vesz benne. A frakció megnyugtatásához szükség lenne arra, hogy a tárgyalódelegáció pozitív élményekkel távozzon a két országból – közölte.
Hozzátette: a kormány azért terjesztette a ratifikációkat az Országgyűlés elé, mert egyetért azzal. A parlament jövő héten kezdi tárgyalni a javaslatokat, és várhatóan március második felében szavaznak azokról – részletezte.
Arra a felvetésre, ha nem Kárpátalján keresztül lehetne fegyvert szállítani, akkor Magyarország szállítana-e, annyit válaszolt: “nem”.
Minden pedofil bűncselekmény súlyos, elfogadhatatlan és mindegy ki az elkövető ebből a szempontból – közölte további, az egyházak felelősségét, érintettségét is firtató kérdésre.
Magyarországon több mint 100 ezer tanár van, akik tisztességesen nevelik a következő generációt, ezért azt kérte, ne általánosítsanak, az egyházak esetében sem.
Nyomozás keretében vizsgálják a történteket a tankerületben – mondta, hozzátéve: a tankerület vizsgálja, az intézményvezetőnek volt-e, lehetett-e tudomása a történtekről, egyelőre az igazgató felelőssége nem merült fel.
Arról, hogy a pedagógusok alkalmasságát vizsgálnák-e a jövőben a hasonló esetek megelőzése érdekében, azt mondta: az emberek nagy többségének nincsenek beteg hajlamai. Aki tanár szeretne lenni, és elvégzi a bölcsészkart, arról szeretné hinni, nem kell semmilyen vizsgálatnak alávetni.
A gyermekvédelmi törvény szigorításával kapcsolatban beszélt arról, hogy soha egyetlen ügy mögött nem jött létre akkor támogatottság, mint emögött. Elmondta, jó lenne Magyarországon néhány ügyben visszatérni a konszenzushoz, és reményét fejezte ki, hogy az ellenzék is egyet ért majd a törvénymódosítással.
A törvénymódosítás irányairól azt mondta, átnézik az európai gyakorlatot, vannak a magyarnál szigorúbb megoldások. Kitért arra, hogy sosem értett egyet azzal az alkotmánybírósági határozattal, ami megváltoztatta a szexuális kapcsolat jogszerű létesítésének korhatárát 18-ról 14 évre azonos neműek esetében. Szerinte részben ennek az alkotmánybírósági határozatnak a következménye az, hogy ma nyilvánvaló esetekben a büntethetőségről vita folyhat.
Rögzítette, hogy az új gyermekvédelmi szabályokról a kormány nem tárgyalt. Személyes véleményét ismertetve azt mondta, nincs rendben az, hogy nem bűncselekmény, ha egy negyvenéves ember egy 15 éves gyerekkel szexuális kapcsolat létesít. Ez akkor sincs rendben, ha különböző neműek, de azonos neműek esetében még kevésbé – tette hozzá.
A Fudan-egyetemet érintő hatástanulmányról elmondta, egyelőre a beruházási stop áldozata lett az intézmény, nem zajlik tervezés és nincs előrelépés.
Szólt arról, hogy mind az igazságszolgáltatás, mind az egyetemi alapítványok esetében az Európai Bizottság felén pattog a labda, a magyar kormány ugyanis elküldte a törvényszövegeket.
Elmondta, idén július 1-jén és 2024. március 1-jén jelentős ápolói béremelést hajt végre a kormány.
Közölte, folynak a tárgyalások a budapesti reptér visszavásárlásáról, és reményei szerint az adásvétel idén lezárul.
Kérdezték arról, miért vetetné le Magyarország kilenc orosz üzletember nevét a szankciós listáról. Gulyás Gergely azt mondta, most elfogadták az új szankciókat. Úgy folytatta: voltak arról viták, nemcsak Magyarország, hanem más országok részéről is, ki az, aki a listára kerüljön, illetve ki az, aki a listán maradjon. Szerinte voltak olyan kezdeményezések is, nemcsak magyar részéről, hogy lekerüljenek egyes nevek a listáról.
Hozzátette: amikor Magyarország egy személy levételét kéri, akkor részletes indoklást ad hozzá. Akinek köze van a háborúhoz, annak a szankciós listán szerepeltetését Magyarország sosem kifogásolta, de Magyarország és más országok szerint is olyanok is felkerültek a listára, akiknek “az égvilágon” semmi közük a háborúhoz, viszont egyik, vagy másik ország érdekeivel ellentétes, hogy velük a gazdasági kapcsolat megszűnjön – magyarázta.
Volt kérdés arról, hogy mit szól hozzá, hogy a Völner-Schadl-ügy bírósági tárgyalásán felvetették Varga Judit igazságügyi miniszter tanúkénti meghallgatását. Gulyás Gergely azt mondta, a vádlottak és védőik olyan indítványokat terjesztenek elő, amilyet szeretnének. Pontosan lehet tudni – miután a nyomozás lezárult – , ki az, akivel kapcsolatban a bűncselekmény gyanúja felmerült és ki az, akivel szemben nem – mondta.
Hozzátette: a tanú nem negatív szereplője az eljárásnak, hanem ha értékes információval tud szolgálni, akkor meghallgatják, erről a bíróság dönt.
Gulyás Gergely elmondta: örülnek az Európai Bizottság elnöke által tett nyilatkozatnak a határvédelem erősítéséről. Magyarország több mint kétmilliárd eurót fordított eddig határvédelemre, amivel nemcsak az országot védik, hanem egész Európát – mutatott rá.
Úgy vélte, a tagállamok véleménye változott, nagyon sok tagállam követeli, hogy a bizottság ne büntesse azokat az országokat, amelyek megvédik a külső határokat és a schengeni szerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tesznek, hanem inkább járuljon hozzá ezekhez az erőfeszítésekhez. Azonban Magyarországgal szemben egy kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van a migrációt keretek közé záró szabályai miatt – emlékeztetett. Hozzátette: ezeknek az eljárásoknak a megállítása és a határvédelem költségeihez való hozzájárulás elengedhetetlen, hogy a bizottság szavait tettek is igazolják.
Gulyás Gergely közölte: a most elfogadott 10. szankciós csomag nem érinti a nukleáris energiát, és ha érintené, megvétózták volna.
Kitért rá: pillanatnyilag nincs szlovák kormány, csak ügyvezető kormány, és ez nehezíti a magyar-szlovák kapcsolatokat. A szlovák külügyminiszternek a személyes problémáival orvost kellene felkeresnie, ahogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is javasolta – tette hozzá.
Azt illetően, hogy az Európai Parlament bizottsága Budapestre látogatott a Pegasus-üggyel kapcsolatban, a tárcavezető kifejtette: ha nem kerülne súlyos európai és magyar adófizetői pénzekbe mindaz, amit az európai parlamenti képviselők csinálnak, akkor nevetségesnek és szórakoztatónak nevezné, de “így egy kicsit szomorú is”. Semmilyen hatásköre az uniónak ezen a területen nincsen, egyetlen uniós szervnek sem, az Európai Parlamentnek pedig a legkevésbé sem – jelentette ki.
Elmondta: jogi értelemben százszázalékig Oroszország a felelős a háború kirobbantásáért. Politikai értelemben viszont van egy vita, hogy ha a NATO megadta volna azt a garanciát, hogy Ukrajna nem csatlakozik hosszabb távon a szövetséghez, elkerülhető lett volna-e a támadás – magyarázta.
Úgy vélte, megfontolandó, hogy legalább azért meg kellett volna ezt tenni, hogy nyilvánvalóvá váljon, mondvacsinált érvről volt szó, vagy Oroszország valóban távol tartotta volna magát a támadástól.
A tárcavezető közölte: a magyar energiakitettség lényegesen nagyobb, mint más országokban, ezért az energiaárak változása az árakat jobban feltolja, mint más uniós tagállamokban.
Gulyás Gergely a kórházi ágyszámcsökkentés lehetőségéről azt mondta: Magyarországon kórházakat mindig a baloldal zárt be. Az a kérdés, hogy az ágyszám mennyi legyen, valamint milyen legyen az aktív és inaktív ágyak megoszlása, évek óta napirenden van, és az inaktív ágyakra nagy igény van – mutatott rá.
A debreceni oltóanyaggyárról azt mondta, az épület “több mint” szerkezetkész, annak felülvizsgálata zajlik, hogy érdemes-e még koronavírus elleni vakcinát ott gyártani, vagy másféle oltóanyagot kellene. Az egészségügyért felelős tárca vizsgálja ezt a kérdést – tette hozzá.
Volt kérdés arról, hogy mintegy kétszáz pedagógus jelezte, nem vesz részt az emelt szintű érettségiztetésben. Gulyás Gergely azt mondta, soha nem helyes, ha valakinek vitája van az állammal, az a gyerekeken veri el a port.
Jelezte, a kormány azon dolgozik, hogy a tanárok jelentős béremelést kapjanak. Ha a magyar baloldal Dobrev Klára (DK) által vezetett európai parlamenti képviselői ezt nem akadályozzák tovább, akkor január 1-ig visszamenőleg jelentős pedagógusbéremelés lesz – jelentette ki.
Arra az újságírói felvetésre, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei háziorvosok egy része nem írta alá az ügyeleti szerződést, Gulyás Gergely azt mondta, azért nem írják alá a szerződést, mert az országos orvosi kamara azzal fenyegeti őket, hogy etikai eljárást indít ellenük, ha részt vesznek az ügyeleti ellátásban.
A miniszter felháborítónak, gyalázatosnak, amorálisnak nevezte a kamara hozzáállását. Szerinte a megvalósuló reformot egy vármegyében már kipróbálták és jól működött, az orvosi kamara elnöke pedig írásba foglalta, hogy ez a helyes iránya az ügyeleti ellátásnak.
MTI
