Kabay retrospektív

Igazán szép gesztus volt a Cinema MOM-tól, hogy Fénytörés KABAY75 címmel retrospektív vetítéssorozattal köszöntötte a születésnapját idén ünneplő idős mestert Budapest egyik legillusztrisabb, legkényelmesebb mozijában, ahol az alkotók és meghívott vendégeik jelenlétében játszották a rendező hat, korábban már látható művét, és itt tartották legújabb filmjének, a Fénytörésnek az ősbemutatóját.

Kabay Barna Balázs Béla-díjas, Német Állami-díjas, Cinema per la pace életműdíjjal kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, producer, Érdemes Művész, az MMA újonnan megválasztott tagja. Állandó alkotótársa Petényi Katalin Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, művészettörténész, az MMA rendes tagja. Az alkotók 1994-ig – haláláig – feltétlenül említésre méltó, kihagyhatatlan harmadik társa, Gyöngyössy Imre, szintén Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró, akivel – Kabay számításai szerint – harminc alkotást jegyeznek közösen.

A Fénytörés ősbemutatójával kezdődött a vetítéssorozat, amelyet Oberfrank Pál, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke, az MMA rendes tagja, egykori piarista diák nyitott meg. Díszvendég Várszegi Asztrik volt, hiszen a film eddig ismeretlen dokumentumok alapján az emeritus Pannonhalmi Főapát segítségével, közreműködésével, összefoglaló elemzésével tárja fel a Pannonhalmi Bencés kolostor történetét a kommunista diktatúra évtizedei alatt.

A Száműzöttek a fentebb már említett három elválaszthatatlan alkotótárs, Gyöngyössy Imre, Kabay Barna és Petényi Katalin megrázó filmje a második világháború alatt Szibériába és Kazahsztánba deportált volgai németek szenvedéseiről. A film 1991-ben a Montreali Filmfesztiválon az ökumenikus zsűri díját nyerte, 1992-ben pedig a Trójai Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezés díját kapta.

A feltaláló című filmet Gyöngyössy Bence, Petényi Katalin és Gyöngyössy Imre fia rendezte, amely a Béres-cseppek legendás feltalálójának, Dr. Béres Józsefnek a küzdelméről szól a hatalommal, az igazságtalanságokkal és az embertelenséggel szemben. Ahogy egyre szélesebb körben elterjedt róla: a legreménytelenebb helyzetekben is reményt tudott adni az embereknek. A vetítés díszvendégei a feltaláló fia, Dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke és felesége, Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke voltak. Filmkritikánk az alábbi linken olvasható: https://www.amdala.hu/az-igazi-beres-jozsef/
Az 1984-ben a Legjobb idegennyelvű film Oscar-díjára jelölt Jób lázadása című alkotás, a három csodálatos főszereplő, Zenthe Ferenc (Jób), Temessy Hédi (Róza) és az általuk örökbefogadott kisfiú, Fehér Gábor (Lackó), a vetítés díszvendége, felejthetetlen azok számára, akik látták a filmet. Amióta a filmmel először találkoztam a televízió képernyőjén, kitörölhetetlenül él az emlékeim között az a pillanat, amikor Lackó Dorka kutyájával megáll a Messiásra várva, miközben Jóbot és Rózát egyre távolabb viszi, a kisfiúnak fogalma sincs hová, miért egy lovaskocsi. A Jób lázadása november 3-án 20 órától és november 8-án 23:20-tól látható a Direct One tévécsatornán.

A Közvetítő című dokumentumfilm címszereplője, Várszegi Asztrik a Tihanyi Apátságban, a Bakonybéli Szent Mauriciusz Monostorban és a Pannonhalmi Főapátság ezer éves falai között mutatja be a szerzetesek hagyományokon alapuló, de a 21. század követelményeihez, elvárásaihoz, lehetőségeihez igazodó életét.
A Szigorúan ellenőrzött életek a román Securitate eszközeikben nem válogató vezetőiről, tagjairól szól, akik számára csak az volt fontos, hogy például Márton Áron gyulafehérvári püspök életét, munkáját ellehetetlenítsék, vagy, hogy Tőkés István teológiai professzor és fia, Tőkés László református lelkész minden pillanatáról tudjanak a családba ügyesen benősült besúgójuktól… Dr. Barta Tibor, köztiszteletben álló ortopéd orvosról a rendszerváltás után kiderült, hogy mint a Szekuritate „Stelian” fedőnevű ügynöke Kolozsváron 1985-ben feleségül vette Tőkés Eszter fogorvost. Kár, hogy a moziban személyesen is megjelent Tőkés László talán a vetítéssorozat legkevesebb nézőjével találkozhatott.

A Bíró család a kommunista diktatúra éveiben erőszakkal szétválasztott életét ismerhetjük meg a

Fedőneve „Bíboros” című filmből. A család fejének, Bíró Györgynek mindössze annyi bűne volt, hogy a Keresztény Ifjúsági Egyesület egyik vezetőjének választották. A család tagjai tizenhét évig nem láthatták egymást. A kortanúk, Bíró Katalin, a vetítés díszvendége és Bíró Ágnes mondják el roppant izgalmasan a kamerák előtt a drámai történetet.

A rendező életművét ismerőkben joggal merül fel a kérdés, hogy miért éppen ezek a filmek kerültek a születésnapi válogatásba, hiszen a kihagyottak között olyan alkotások szerepelnek, mint – Gelley Kornél, Kabos László, László Margit szereplésével – a Karinthy Frigyes – Hököm Színház, a Magyar Játékfilmszemle fődíját 1974-ben elnyert Giordano Bruno megkísértése, a Legenda a nyúlpaprikásról, a Havasi selyemfiú, a Töredék az életről (a Beatrice együttes zenéjével!), a Pusztai emberek, az Add tudtul fiadnak, a Yerma, a felsorolhatatlanul sok nemzetközi díjat bezsebelt Erdély, az 1994-ben Salernoban Agis Anec-díjat kapott Holtak szabadsága, a Hitvallók és ügynökök, a Kulák volt az apám, A sárvári ménesgazda vagy a Szép magyar ének.

Legalább egy filmet választani lehetett volna a vígjátékok közül is, amelyekhez így vagy úgy, rendezőként, producerként vagy forgatókönyvíróként köze volt Kabay Barnának: Hippolyt, Meseautó, Egy szoknya, egy nadrág, Egy bolond százat csinál, Papírkutyák, Szuperbojz. Tagadhatatlan, hogy a nagyközönség a Hippolyt és a maga műfajában minden tekintetben remekül sikerült, a legigényesebb mozinézők elvárásait is jóízűen kiszolgáló Meseautó kapcsán ismerte meg a filmrendező, Kabay Barna nevét, még ha ő maga nem is a fentebb felsorolt vígjátékokra a legbüszkébb.

Horváth Gábor Miklós