Harc a halál ellen

Mától látható a mozikban Koltai Lajos Semmelweis Ignácról, az anyák megmentőjéről készített filmje. A több mint két órás alkotás a mára méltán világhírű orvos egy esztendejét, a szakmailag minden lehetséges elismerést kivívott bécsi klinikán végzett munkáját, nem túlzás, a halállal vívott csatáját követi végig a „felfedezése” bevezetéséig, amely – ma már milyen banálisan egyszerűnek tűnik! – a szülészeti osztályon dolgozók kézfertőtlenítését és az ágyneműk vegytisztítását jelentette, de amellyel még az életében sikerült megmentenie több száz édesanya és újszülött gyermeke életét.

Mint minden orránál tovább látni kívánó és tudó ember, Semmelweis doktor úr munkáját is értetlenség, sőt az életét, hivatását kegyetlenül és kíméletlenül befolyásoló támadások egész sora nehezítette, s tette nem ritkán elviselhetetlenné.

Magyar kollégái azt kifogásolták, és képtelenek voltak elfogadni, hogy soha nem lazít, nem akar élni azzal a nagyszerű lehetőséggel, hogy a jómódú bécsi lányok-asszonyok a klinika orvosait előkelő helyen rangsorolják ismerkedési listájukon. Osztrák kollégái minden esetben a klinika professzorának az álláspontját visszhangozták, s igyekeztek a „renitenseket”, a másképp gondolkodókat ellehetetleníteni. Az intézményt vezető professzor természetesen minden, a klinikát rossz színben megjelenítő tényt, véleményt, dokumentumot, cselekedetet igyekezett eltitkolni, megakadályozni, hiszen komoly anyagi támogatás nélkül elképzelhetetlen lett volna tovább működni.

Semmelweis mindezeket nem volt hajlandó tudomásul venni, előtte csak az a szent cél lebegett, hogy minél több anyát és újszülöttet mentsen meg a haláltól. Emberpróbáló küzdelmében sebeket osztott és kapott, mint minden, hivatását halálosan komolyan vevő ember. A sebeknek pedig az a drámai szokásuk, hogy elmérgesednek a szó szoros vagy átvitt értelmében. Széchenyi, Semmelweis, József Attila, Latinovits Zoltán, Márai Sándor, ki előbb, ki utóbb, elmekórtani esetté váltak emberfeletti harcaik során.

Koltai Lajos megrázó történetet választott a tragikus sorsú, a világ kerekét előbbre forgatni képes zsenik bemutatására, megismertetésére, közelebb hozására a nézőkhöz. Alázatosan, nagy szeretettel és tisztelettel, de a pályája során kipróbált fantasztikus filmes eszközeinek segítségével maximális hitelességgel mindent Semmelweis ennek az életszakaszának rendel alá, a legapróbb, hétköznapi történéseket is megragadva, amely a szereplőknek köszönhetően, őszintén, a mozinézők számára is átélhetően jelenik meg a vásznon.

Vecsei H. Miklós, a címszereplő, minden jelenetben végtelen érzékenységgel képes ábrázolni ezt az igen összetett zsenit, aki karjába véve egy-egy újszülöttet, megkönnyezi a teremtés csodáját. Ekkor érthetjük meg igazán, hogy Semmelweis milyen erők összpontosítására volt képes munkájában, gondolkodásában, életvitelében, hogy minden egyes napon valóban élet-halál harcot vívott, amely

talán az elméjének a megbomlását okozta később.

Gállfi László, mint a klinika nagy tekintélyű professzora, nagy utat jár be „ellenségből” addig a meggyőződéséig, hogy Semmelweisnek igaza van, ami azt is jelenti, hogy az intézmény orvosai, vele együtt, tulajdonképpen akaratlanul az anyák és gyermekeik gyilkosai voltak. Felajánlja Semmelweisnek az intézmény vezetését, aki inkább Magyarországra hajózik, hogy a pesti anyákat és újszülöttjeiket is meg tudja menteni a haláltól…

Horváth Gábor Miklós