Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
A Magyar Állami Operaház együtteseinek fellépéseivel, valamint Novák Irén, a Kulturális és Innovációs minisztérium helyettes államtitkára, Nicolas Payne, az Opera Európa alapító igazgatója és dr. Ókovács Szilveszter, az OPERA főigazgatójának ünnepi beszédeivel keretezve emlékezett meg az Andrássy úti dalszínház megnyitásának 140 éves jubileumáról.
„Az Opera egyedi és pótolhatatlan. Elődeink bölcs döntést hoztak, amikor úgy határoztak, Magyarországnak szüksége van egy önálló dalszínházra” – mondta ünnepi megnyitó beszédében Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, ma már el sem tudjuk képzelni a magyar kultúrát az Operaház nélkül, melyet mindig a művészi kiválóság, a közönség szeretete vezérelte, így válhatott azzá, amit ma is láthatunk. Az Opera a magyar kultúra csodás ékköve, az európai művészeti élet meghatározó helyszíne.
Nicolas Payne, a londoni Királyi Opera, az Angol Nemzeti Opera és az Opera Europa nemzetközi ernyőszervezet alapító igazgatója személyes tapasztalatai alapján helyezte a Magyar Állami Operaház közelmúltját európai kontextusba. Felidézte, ahogy az 1990-es évektől az európai kultúra középpontja fokozatosan keletre húzódott, miközben az operaértők körében Moniuszko és Smetana mellett Erkel is bekerült a köztudatba. A színházi szakember felidézte az Opera Europa 2009-es és 2022-es budapesti konferenciáival kapcsolatos emlékeit is, utóbbi kapcsán méltatva az intézmény vezetése által az Eiffel Műhelyház létrehozása és ifjúsági programjai érdekében tett erőfeszítéseit, amelyeknek a jövőbe mutató elképzelései visszaköszönnek Ókovács Szilveszter Hunyadi László-rendezésében is, ahol az OPERA gyermekkara és balettiskolája, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei kiemelt szerepet kapnak.
Dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója ünnepi beszédében történelmi párhuzamok mentén idézte fel, hogy több mint négy éveszázada, az opera és a balett műfajának születése idején a három részre szakadt Magyarországon még külső és belső harcok dúltak. Mikor azonban kétszáz évvel később idehaza is intézményesült az operajátszás, egy emberöltő – Erkel Ferencé – elegendő volt, hogy a dalszínházi műfajok önálló otthonra leljenek az Andrássy úton, miáltal a rákövetkező 20 évben az opera műfaja Magyarországon is beérte európai kortársait. A főigazgató emlékeztetett: a 140 esztendeje felavatott Operaház nem a múltat vagy önmagában a művészetet őrzi, az operakultúra ebbe az operaházba az európai ember lényegét sűríti egybe.
Az ünnepi előadáson a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Nemzeti Balettintézet előadásában Liszt Les Préludes c. szimfonikus költeménye, Erkel Hunyadi László és Bánk bán c. operáinak egy-egy áriája, Dohnányi Szimfonikus percek c. zenekari művé, Várnagy Kristóf Bartók Táncszvitjére készített koreográfiája és Kodály Budavári Te Deuma szerepelt a műsoron. Közreműködött Kovácsházi István, Kapi Zsuzsanna, Zemlényi Eszter, Fürjes Anna Csenge, Bartos Barna és Pataki Bence, vezényelt Rajna Martin első karmester, Halász Péter első vendégkarmester, Kocsár Balázs, Kovács János és a hosszú betegség után újra pulpitusra lépő Medveczky Ádám. A Szimfonikus percek alatt vetített filmetűd az Opera Facebook-oldalán is megtekinthető.
Az évforduló alkalmából megújult a dalszínház DigiTár néven is ismert digitális archívuma, amelyben 2024. szeptemberégi több mint 60 ezer előadáshoz kapcsolódóan mintegy 7000 művész és több mint 6 millió adat érhető el. Az elkövetkező hetekben, hónapokban az archívumhoz kapcsoló, mintegy 5000 fotót számláló médiatár várhatóan további több tízezer, eddig sosem láttot, nagy felbontású fotóval bővül.
Több mint tíz éves előkészítői, tervezői, majd kilenc éven át tartó kiviteli munkák után a Magyar Királyi Operaház 1884. szeptember 27-én, az uralkodó I. Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az Ybl Miklós által tervezett épületben a korábban az Kerepesi – ma Rákóczi út – torkolatánál álló Nemzeti Színház Erkel Ferenc által alapított operatagozata költözött. Az elmúlt 140 évben a magyar zene- és táncművészet számos kiválósága megfordult az intézményben, itt tartották többek között Bartók Béla A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin című egyfelvonásosainak, valamint Kodály Zoltán Székely fonó, illetve Háry János című daljátékainak ősbemutatóját. Magyarország egyetlen az operai műfajoknak szentelt dalszínháza, amely az ország egyetlen klasszikus balettegyüttesének is otthona, az opera- és a balettirodalom számos gyöngyszemének tartotta magyarországi bemutatóját. A megszámlálhatatlan magyar kiválóság mellett fellépett többek között Enrico Caruso és Plácido Domingo, vezényelt Gustav Mahler, Richard Strauss és Otto Klemperer, valamint személyesen követte darabjai betanításait Pietro Mascagni és Giacomo Puccini.
