Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Nem átrendeződés, hanem visszarendeződés, ami napjainkban zajlik – jelentette ki a miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank által szervezett Eurasia Forumon csütörtökön Budapesten, hangsúlyozva, hogy Európa és Ázsia valójában szerves egységet alkot.
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
Hangsúlyozta: ez a meggyőződése roppant meg a 2008-2009-ben, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kialakult pénzügyi válság “valójában logikus következménye annak az egész világgazdaságban zajló mélyreható átalakulásnak, amely az addigi geopolitikai viszonyokat radikálisan átalakítja, és olyan új centrumokat emel föl a világban, elsősorban Ázsiában, amelyek azt az új helyzetet idézik elő, hogy a modernitás többé nem nyugati kategória”.
Felidézte: így fordult a mai magyar politikai vezetés figyelme, Nyugat-Európa mellett – időnként helyett is – keletre.
“Ekkor döntöttünk úgy, hogy ideje nemcsak nyugatra, hanem keletre is tekintenünk, körül kell néznünk ott is”
– mondta, felidézve, hogy 2009-ben, az azóta elhunyt Demján Sándor tanácsára, Matolcsy Györggyel közösen, Kínába utaztak.
Orbán Viktor elmondta, a változások gyorsak, a politika lényege az ütemérzék, egy kormányzat a világon jelenlévő összes tudást be tudja gyűjteni, ezek elérhető, megszerezhető tudások, részben megvásárolhatók, tudás mindig van.
A politika azonban – folytatta – nem a tudás birodalma, hanem az alkalmazás birodalma, az alkalmazás lényege pedig az ütem.
Nemcsak jó dolgokat kell alkalmazni, hanem megfelelő időpontban kell alkalmazni, minél kisebb egy ország, ez annál inkább igaz. Egy olyan méretű ország esetében, mint Magyarország, az ütemtévesztés halálos – fogalmazott.
A kormányfő azt mondta, az elmúlt 150 év magyar történelmét nézve rendre tetten érhető a megfelelő pillanat elmulasztásának problémája, az ütemérzék összezavarodása.
Példaként a második világháborúból történő kiugrási kísérletet rosszul megválasztott pillanatát említette, ami behozhatatlan hátrányba hozta Magyarországot a rákövetkező 60-70 évre azon versenytársainkkal szemben, akiknek jobb volt az ütemérzéke, mint Magyarországé.
Úgy összegzett:
egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem lehet buta, nem lehet lassú, nem lehet unalmas, nem lehet követő, nem hagyatkozhat mások megértésére és mások interpretációjára.
Egy ilyen méretű országnak, mint Magyarország, ha olyan színvonalon akar élni, mint ahogy mi akarunk, ha olyan történelmi hagyományokhoz akar méltónak lenni, mint a mi ezeréves történelmünk volt, akkor élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie, nyitottnak a világra, és folyamatosan gondolkodnia kell, hogy ne mulassza el a megfelelő pillanatot a szükséges döntéseknél – közölte.
Orbán Viktor azt mondta, Magyarország hiába az Európai Unió tagja, nincs meg neki az a luxus, ami a nagy európai országoknak és ami lehetővé teszi számukra az óvatosabb haladást: a súly, a méret, a gazdaság jelentősége, a GDP nagysága, a katonák száma, a haditechnológia óriási ereje.
Arról is beszélt:
Európa és Ázsia között nincsenek természeti, földrajzi határok, és ez a természetes földrajzi egység – a gazdaságtörténet tanulsága alapján – természetes gazdasági egységet is mutatott, jól egészítette ki egymást. Ebben a térségben az emberi civilizáció, kultúra és gazdaság legvirágzóbb térségei éltek egymás mellett.
Elmondta: Eurázsiának mint természetes gazdasági egységnek a létezését az elmúlt századokban három tényező hátráltatta. Az első, hogy a világkereskedelem súlypontja a tengerekre helyeződött át, és ez teljesen más orientációt idézett elő.
A második, hogy az átrendeződés következtében a nyugati civilizáció domináns státuszt ért el, és ez az eurázsiai térségben található civilizációk közötti egyensúlyt megbontotta és a Nyugat felé billentette.
A harmadik akadály – és ez már a modern kor jelensége -, hogy a hidegháború után a nyugati elit úgy döntött, nem a szerves eurázsiai egységet akarja helyreállítani, hanem nyugatosítani akarja az egész világot – mondta.
E stratégia legdurvább példájaként és legnyilvánvalóbb kudarcélményeként említette az arab tavaszt.
Orbán Viktor hangsúlyozta: mindannyian érezzük, hogy ez a gondolkodásmód, ez a nyugati stratégia, benne Európa stratégiája “érvénytelen, sikertelen és valami véget ért”. Véget ért a nyugati világon belüli “liberális, progresszív dominancia“, megbukott az a gondolat, hogy az egész világot nyugati mintára kell megszervezni, és az erre kiszemelt népek gazdasági, pénzügyi előnyökért cserébe hajlandóak lesznek erre.
Véleménye szerint Ázsia államai megerősödtek és bebizonyították, hogy képesek önálló gazdasági és politikai erőcentrumként felemelkedni, létezni és tartósan fennmaradni.
Ennek következtében a világgazdaság központja keletre tolódott, a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak, a nyugati ipar hozzáadott értéke 40 százalékot tesz ki a világban, míg a keletieké 50 százalékot.
A másik új fejleménynek azt nevezte, hogy a nyugati világ a saját közegében is “kifulladt”. Olyan ügyek kerültek napirendre, amelyeket a liberális, progresszív dominanciájú gondolkodásmód nem tudott megválaszolni
– mondta, megemlítve a migrációt, a genderideológiát, az etnikai ellentéteket és az orosz-ukrán háborút.
Saját maga kormányzására is egyre inkább képtelennek bizonyul a liberális, progresszív dominanciára épülő európai politikai rendszer – értékelt Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a Nyugat elbizonytalanodása következtében véget is ért civilizációs dominanciájának 500 éve.
A miniszterelnök a magyar kormány Eurázsia reneszánszáról való gondolkodásának legfőbb érveit sorolva kiemelte, hogy Eurázsia a legnagyobb egybefüggő szárazföld a bolygón, ebben a térségben a politika és a kereskedelem szereplői állandóak és a térség több civilizációt foglal magába, ami komoly versenyelőny.
Ebben a térségben él az emberiség népességének 70 százaléka, és Ázsia részesedése a világgazdaságból 70 százalék – részletezte.
Kijelentette:
Európa ma a világban zajló változások első számú vesztese.
Mint mondta, a vásárlóerő-paritást tekintve az EU az Egyesült Államok harmadik legszegényebb tagállama lenne, a világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen többé európai, és az európai innováció is “elpárolgott”, a világ 20 legnagyobb technológiai központja között nincs, csak amerikai, dél-koreai, japán és kínai.
Közölte: ha igaz, hogy a következő évszázad Eurázsia évszázada lesz, akkor szemet kell, hogy szúrjon, hogy Európa mégsem képes megtalálni a maga helyét ebben a gondolati kontextusban, mert a nyugati vezetők egy része nem látja be Eurázsia jelentőségét, a másik része pedig “belátja, de nem tetszik neki”.
A kormányfő hangsúlyozta: az európai elit a régi dicsőség status quójának védelmére rendezkedett be, ami kereskedelmi, gazdasági és politikai blokkosodáshoz fog vezetni.
Meggyőződése szerint ha Európa ebből a status quót védő logikából nem tud kitörni, és a blokkosodás helyett nem tud átállni a konnektivitás gondolkodási sémájára, akkor az a folyamat, hogy Európa a ma zajló változások vesztese, hosszabb távon is fönnmarad.
Európának ki kell törnie ebből a gondolati buborékból, meg kell találnia a helyét Ázsiához való viszonyában, meg kell értenie, hogy Európa az eurázsiai térség része, és az ebből a tényből fakadó összes előnyt ki kell használni, mert enélkül nem tudunk versenyképesek lenni a világ más erőközpontjaival – hangoztatta Orbán Viktor.
Azt mondta, kellene egy jó európai stratégia, de szerinte Európa nem fog ilyen stratégiát kialakítani.
Közölte, Magyarországnak ezért nem szabad arra várnia, hogy Európa olyan stratégiát alakít majd ki, amelyben majd megkeresi saját helyét, mert a megfelelő döntésekhez szükséges időablakok bezárulnak.
“Az előttünk álló időszak Eurázsia évszázada lesz, és az ebben elfoglalt helyünket nekünk magunknak kell kijelölni, és nem egy európai stratégiából kell származtatni”
– fogalmazott.
Úgy folytatta, Magyarországnak van ilyen stratégiája, végrehajt egy nagyon tudatos nemzetpolitikai és nemzetgazdasági stratégiát, aminek meghatározó, de nem kizárólagos eleme az a tény, hogy Magyarország Eurázsiában van.
Azt mondta, Magyarország összes, Brüsszellel fennálló vitája mind abból a tényből fakad, hogy az országnak van egy önálló stratégiája, amely az új realitásokból indul ki, tudomásul veszi az adottságokat, és ebben jelöli ki, találja meg Magyarország helyét, függetlenül attól, mi a brüsszeli doktrína.
Orbán Viktor közölte, mindez nem teszi zárójelbe azt a tényt, hogy Magyarország a NATO tagja, és hogy az Egyesült Államokhoz képest is meg kell határoznia magát. Reményét fejezte ki, hogy a kapcsolatok kialakítása könnyebb lesz az új amerikai adminisztrációval, mint a régivel volt, “ami nem egy nagy elvárás, mert a régivel egyáltalán nem sikerült“.
Jelezte,
Magyarország mindenkivel kereskedik, az elmúlt tíz évben a magyar export értéke úgy nőtt a kétszeresére, hogy egyszerre duplázta meg a nyugati és a keleti irányú kivitelét, és sikeresen diverzifikálta a befektetési politikáját és az energiabeszerzéseket is.
Úgy értékelt: az a tény, hogy 2025-ben világszinten is kiemelkedő méretű beruházások készülnek el az országban, igazolni fogja a stratégia helyességét. Közölte, a költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre háromszáz, kormányzat által támogatott beruházás indul el.
Orbán Viktor megjegyezte, kevés országot találni ma Európában, ahol egy ilyen konferencia létrejönne, és olyat pedig nagy valószínűséggel nem találnának, ahol a miniszterelnök Eurázsiáról ebben a kontextusban beszél.
Ezt azzal magyarázta: “mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat. Ennek a szónak mi vagyunk a megtestesülése, a reinkarnációja, hiszen mi egy Ázsiából érkezett nép vagyunk”. A magyarok Ázsiából érkeztek, és közben ízig-vérig nyugati, európai néppé váltak – tette hozzá.
A miniszterelnök azt mondta,
meggyőződése, hogy a dolgok szerencsésen alakulnak Magyarország szempontjából, hiszen ha egy olyan korszak előtt állunk, aminek “mi magunk szinte kifejezői és megfogalmazói vagyunk, akkor gondolhatjuk azt, hogy végre egy olyan szerencsés időszak előtt áll a világgazdaság és az európai gazdaság, amely Magyarország számára is a fejlődés történelmi lehetőségét adja meg”. MTI
Orbán Viktor előadása elején méltatta az előtte felszólaló Matolcsy György jegybankelnökként és korábbi gazdasági miniszterként végzett munkáját, hangsúlyozva, hogy 2010 után Matolcsy György rakta le a mai magyar modern gazdaságpolitika alapjait, majd amikor az MNB elnöke lett, akkor “a fényes elszigeteltségben élő” stratégia helyett egy aktív jegybanki stratégiát valósított meg.
