A jól ismert CE megfelelőségi jelölés azt igazolja, egy adott termék megfelel valamennyi rá vonatkozó követelménynek. A szabványok a fogyasztókat védik, de gyakorlati hatásuk a piac szűkítését, a piacról való kizárást is eredményezheti. Nem jelentenek kivételt ez alól a világítástechnikai termékek és az egyre izgalmasabbá váló LED-es világítótestek sem, amelyek igyekeznek egyre nagyobb részesedést szerezni maguknak a kereskedelmi, ipari és lakóingatlanok, valamint az irodaházak és szállodák piacán.
„Nem minden elektromos szabvány életszerű előírás, de legalább 30%-uknak élet és vagyonvédelmi jelentősége van. Most, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az energiatakarékos világításkorszerűsítések, fontosnak tartanám, hogy azon szabványok teljesítését feltétlen elvárjuk a beszállítóktól, amit a CE-tanúsítványra rávezetnek” – hívja fel a figyelmet Nagy Zsolt, a Hungarolux Light Kft. ügyvezetője.
Kérdés az is, van-e valóságos alapja a CE- tanúsítványon szereplő állításoknak? Amikor bizonytalan eredetű távol-keleti termékek gyártói nyilatkoznak, hogy termékük a szabványoknak megfelelő minőségű, vajon megvannak-e a jegyzőkönyvek, amelyek megalapozzák az állítást? A magyar fejlesztésű, hosszú élettartamú LED-es ipari és közvilágítási rendszereket gyártó cég vezetője, Nagy Zsolt hozzáteszi: mint gyártónak be kellett méretniük és dokumentáltatniuk a LED-es termékcsaládjukat. Ha bárki beviszi egy terméküket a TÜV-höz, vagy KERMI-hez, és a bevizsgálás nem igazolná a papíron szereplő állításokat, akkor szabadon perelhetők, a vevő pedig számos hatékony szankciót tud foganatosítani. Egy távol-keleti termék kapcsán ugyanezt a procedúrát a vevő gyakorlatilag nem tudja alkalmazni.
A szabványok szakmai tartalmára, piacszűkítő illetve -kizáró hatására visszatérve a világítástechnikai szakember elmondta: már létezik olyan előírás is, mely szerint a műanyag szigetelésű, belső tápegységgel rendelkező fénycsövek nem felelnek meg az európai érintésvédelmi szabványoknak, mert ráznak. (Az is igaz, hogyha viszont kettős szigeteléssel látják el a gyártók, akkor minden valószínűség szerint két hónap alatt „megfő” a tápegység, mivel nem biztosítható megfelelően a tápegységek hűtése).
„Rengeteg olyan fénycső van forgalomban CE-tanúsítvánnyal, amelyek ráznak, a CE-papírt viszont soha nem a kereskedők adják. Azt mondják, hogyan is adhatnának, hiszen azt a gyártó ad. A gyártó pedig valahol Távol-Keleten található, és gyakorlatilag elérhetetlen. A minősítő társaságoknál le lehet viszont ellenőrizni, hogy kinek mire van minősítése. Ennek során találkoztunk viszont már LED-es világítástechnikai terméknél olyan TÜV-SÜD minősítéssel, amely amúgy csak játszóterekre és parképítésre lenne érvényes, vagy láttunk már árajánlatban olyan nem létező kódszámot (úgynevezett riportszámot), amelyet belsőtápos fénycsövekre nem is lehet kiadni” – hozta fel elgondolkodtató példaként az OGH Hírügynökségnek Nagy Zsolt, a Hungarolux Light Kft. ügyvezetője. A szakember úgy véli a beszerzésekért felelős vezetőknek, amikor a CE-igazolást elkérik, azt is tanácsos megvizsgálniuk, hogy annak az aláírása szerepel-e ott, akivel szerződéses kapcsolatba kerülnek. Ez is segíthet abban, hogy elkerüljék a „rázós” ügyeket.