Kinszki Imre fényképeivel és a Hot Jazz Band koncertjével a ’20-as, ’30-as évek Budapestjének hangulatát idézi meg a Balassi Intézet a Múzeumok Éjszakáján.
Töredék. Kinszki Imre (1901-1945) fényképei címmel nyílik kiállítás az itthon kevéssé ismert, de a külföldi szakirodalom által a legnagyobb fotográfusok között emlegetett Kinszki Imre nagyméretű reprodukcióiból, eredeti fotográfiáiból, valamint a Kinszki-hagyatékban megmaradt dokumentumokból. A megnyitón köszöntőt mond Balatoni Monika kulturális diplomáciáért felelős államtitkár, Kinszki Judit – a fotográfus 80 éves lánya – pedig a családi legendárium egy-egy ékes darabját osztja meg a közönséggel. A tárlatot Dr. Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója nyitja meg. A kiállítás 2014. június 21-én 18 órakor nyílik, majd 19.30-tól a Hot Jazz Band ad válogatást a ’20-as, ’30-as évek slágereiből a Balassi Intézetben.
Míg a külföldi szakirodalom Brassaïval, Kertésszel és Moholy-Naggyal egyenrangú alkotóként emlékszik a Holokausztban elpusztított Kinszki Imre életművére, itthon csak kevesek által ismertek páratlan fotói. Pedig Kinszki képei, írásai rendszeresen megjelentek a hazai sajtóban, felvételeit pedig olyan rangos külföldi lapok is közölték, mint a National Geographic vagy az American Photography. Témái között kiemelkedően fontos mindaz, amit Budapestről lencsevégre kapott. A vészterhes időkben negatívjaiból egy doboznyit a családjára bízott. Ez a kis doboz megmenekült s vele néhány tucat időtlenné vált pillanat, egy végképp eltűnt világ emlékei.
Kinszkire erősen hatottak kora modern fotográfiai törekvései is, őt tarthatjuk az új tárgyiasság egyik legkövetkezetesebb magyar alkotójának. Új szemléletű város- és zsánerfotók mellett természeti képeket és makrofotókat készített. Pályája egészén áthúzódik a filozófus, biológus, fotográfus hármassága a megélhetést jelentő hivatalnoki lét keretébe ágyazva. Bár rákerült az amerikai kivándorlási kvótára, nem sikerült idejében elhagynia az országot, így a fasizmus számos áldozatainak egyike lett.
Munkái csak az elmúlt néhány évben támadtak fel Csipkerózsika-álmukból. Megmaradt képeiből hovatovább több van az Egyesült Államokban, Franciaországban, mint Magyarországon. Az itthon fellehető anyagokból eddig készült már életmű-kiállítás, családi fotó kiállítás, a háború előtti Budapestet bemutató válogatás. Itt, most egy szemléletében ezektől különböző tárlat nyílik, mely erősebben koncentrál a képek máig ható üzenetére, mely az eredetileg kisméretű képeket – éppen a részletek jól olvashatósága okán – sokszorosára nagyítja és a nagyközönség számára is kezelhetőbbé teszi, mint a nagyrészt 6×9 cm-es eredetik. A Balassi Intézet hatalmas terében minden kép önálló mikrovilágként jelenik meg, ha elég intenzív a néző és a kép kapcsolata, akkor képes kiemelni a szemlélőt a valós térből, s áthelyezni a fénykép saját belső terébe. Néhány eredeti dokumentummal, Kinszki sorsát bemutató tárggyal, képpel, szöveggel segítjük az imént emlegetett néző-kép viszonyt megvalósulni.
A Töredék. Kinszki Imre (1901-1945) fényképei című kiállítás kurátora Kincses Károly fotótörténész. A tárlat előkészületi munkáiban aktívan részt vett Kinszki Judit is. A kiállítótérben a Centropa által készített Kinszki Imre életét bemutató, a Szerelem papírrepülőn érkezik című dokumentumfilm is látható lesz.
A kiállítás-megnyitót követően a Hot Jazz Band ad koncertet zenével idézve meg a ’20-as, ’30-as évek Budapestjének hangulatát. Az 1985-ben alakult Hot Jazz Band az 1920-as, ’30-as évek melódiáinak hiteles tolmácsa, a háború előtti magyar filmek slágereinek eredethű megszólaltatója. Zenéjük olyan nagy előadókat idéz, mint például Kalmár Pál, Latabár Kálmán, Kabos Gyula, Karády Katalin, és olyan szerzőket, mint Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Márkus Alfréd. Szórakoztató, fülbemászó, dallamos zene jellemzi ezt az időszakot s egyben a Hot Jazz Band játékát. A virtuozitást kedvelő együttes nagyfokú stílushűségre törekszik, mely a sármos énekmodorban is érzékelhető. Kinszki képei és a Hot Jazz Band zenéje igazi időutazást ígér a látogatóknak.