Kocsis Tibor: “A sors útjairól, amik alakulnak az életben, utólag mindig bebizonyosodik, hogy tök jó, hogy úgy alakult. Valójában az ember elé hoz az élet olyan dolgokat, amikkel élni kell – ezeket észre kell venni. Ha nem vesszük észre ezeket a szerencse pontokat, akkor nem lesz belőle semmi.
A kudarcok, vagy a rossz döntések az ember életében ugyanolyan előremutatóak lehetnek – ezek kellenek ahhoz, hogy tapasztaljunk, másrészt, hogy a sikert el tudjuk érni.”
Tibor a szerencsejátékból érkezett, évekig a sorsolási bizottság elnöke volt, ahol a játékot felügyelte, majd a tehetségkutatók világába csöppenve maga lett a játékos, majd nyertes, sőt övé lett a főnyeremény.
A változás alkalmazkodóbbá tette, sokkal rugalmasabb lett mint a harmincas évei előtt volt, és mára már a nyilvános szereplései során is sokkal közelebb enged magához: “A szerencsejáték során megszoktam, hogy ha kamera van, akkor nagyon összeszedetten kell nyilatkozni, minden szónak súlya van. Utána jött a tv műsor, ami pedig teljesen más volt, sokkal inkább az emberre voltak kíváncsiak… Nehéz volt levetkőzni…”
A szerencsejáték mindig csak annyira volt jelen az életében, mint bárki másnak: “Amikor nagyobb nyeremény volt, mindig megjátszottam egy szelvényt.”