Sportközvetítések a sport szolgálatában

Az elmúlt 100 év alatt hihetetlen mértékben változott a sportesemények követőinek száma: néhány száz vagy ezer fős szurkolói táborból több tízmilliós rajongói bázisok alakultak ki, akik a technikának köszönhetően élőben követik a különböző sportágak legnagyobb eseményeit. Egyre nagyobb igény van arra, hogy a sportközvetítések kiszámíthatóbbá és mindenki számára elérhetővé váljanak. A magyar közmédia ezt, és a sport bemutatásának edukációs szerepét szem előtt tartva indította el tematikus sportcsatornáját, az M4 Sportot.

Egy kis történelem

Az első sporttal kapcsolatos híradást 1733-ban közölték le az amerikai Boston Gazette-ben, mely egy angliai bokszmérkőzés tudósítása volt. A világ legelső rádiós sportközvetítése is boksz volt, mégpedig egy amerikai bokszmeccs 1925-ből, az első közép-európai pedig egy évvel később egy magyar-cseh focimeccs.

A magyar médiatörténelem első sportközvetítésére sem kellett sokat várni, a Magyar Rádió első helyszíni közvetítése 1928-ban volt egy, a Dunán megrendezett nyolcas evezős versenyről. Bár a hallgatók szerették volna, ha minél több sporteseményt hallhatnak élőben, profi sportriporterek hiányában a következő években csak egy-egy élő közvetítésre került sor.

Az első magyar rádiós futballközvetítés egy magyar-olasz meccs volt 1930-ban a Ferencváros Üllői úti pályájáról, a televízió elterjedésével azonban hamarosan egyre gyakoribbá váltak a televíziós közvetítések is. A Magyar Televízió rendszeresen 1957-től kezdett focimeccseket sugározni, az első az áprilisi Húsvéti Torna volt Szepesi György kommentálásával – az ő nevéhez fűződik a körkapcsolásos közvetítések bevezetése is. 1958-ban elindult a Telesport, az induló csapatban olyan nagy nevekkel, mint Vitray Tamás, Vitár Róbert, Radnai János és  Szőnyi János.

Sporteseményeken kézikamerát 1967-ben használtak először a Népstadionban megrendezett magyar–szovjet labdarúgó-mérkőzésen, a 17 kg súlyú kamera kezeléséhez nemcsak technikai tudásra, hanem fizikai erőre is szükség volt. A nyári olimpiáról 1960-ban kaptunk filmes tudósítást, de 1968-ban a mexikói olimpiáról már 48 órányi közvetítést láthattak a magyar nézők. A Magyar Televízió 1975-től nemcsak közvetített, hanem meg is mozgatott, hiszen elindult az esti torna Idősebbek is elkezdhetik címmel, amelyen nemzedékek nőttek fel. 1976-ban közvetítettek első ízben Formula–1-es futamot (osztrák nagydíj) Dávid Sándor és Knézy Jenő kommentálásával. A későbbiekben egyre több futam került képernyőre, az 1990-es évek második felétől a teljes Forma 1-es évadot követhetjük.

Napjainkra a nemzetközi sportesemények közvetítése mindennapossá vált, és csupán néhány extrém sport közvetítése jelent csak problémát. Így például az osztrák Felix Baumgartner 2012-ben közel 40 ezer méteres magasságból ugrott ki az őt emelő héliumballonból, és a világon elsőként zuhant a hangsebességnél is gyorsabban. A technikai akadályok miatt a Sztratoszféra ugrás néven elhíresült eseményt élőben csak a felkészülés alatt követhette a sok millió érdeklődő.

„Ma egy-egy fontosabb sporteseményt milliók követnek a tévén vagy interneten keresztül. A Forma-1-es Magyar Nagydíjat tavaly például 1,2 millióan nézték a magyar televízióban, a 2012-es londoni olimpia megnyitó ceremóniájának pedig világszerte több mint 40 millió nézője illetve netes követője volt. Egyre nagyobb az igény arra, hogy a sportot kiszámíthatóan, közérthetően és szórakoztatva mutassuk be” – mondta el Vobeczky Zoltán, az újonnan indult M4 Sport főszerkesztője.

Média és sport összefonódása

A sport tehát megjelent és jelentős szerepet kapott a médiában, de a média is hatott a sportra. Korábban a sporteseményeket többnyire azok nézték, akik maguk is művelték az adott sportágat, napjainkra azonban ez megváltozott. A szakértők mellett nagy számban laikusok is követik az egyes sportágakat, így a sporttudósítások jellege is más, sokkal közérthetőbb, és nagyobb szerepet kapnak a televíziós közönség számára izgalmas látványelemek.

 A sportesemények időpontjainak kiválasztásánál mára az egyik befolyásoló erő a média, és több olyan sportág is van, amelynek szabályrendszere is alkalmazkodik a média igényeihez (pl. asztalitenisz). És akkor még nem beszéltünk az öttusa-triatlon harcáról, ahol az öttusa küzd az életben maradásért, a triatlon pedig az egyik legdinamikusabban fejlődő sportág, hiszen jól megfelel a média szigorú elvárásainak.

A 21. században egy-egy sportolót már nem csak kiváló sportteljesítményéről ismerünk, hanem információt kapunk arról is, ami a sportkulisszák mögött van, támogatóikról, magánéletükről, anyagi elismerésükről. Sok híres sportoló más területen is sztár lesz, híres márkák modelljévé vagy éppen reklámarcává válik. Sport példaképek születnek, és sok fiatal a kedvenc sportolója miatt kezd el mozogni.

„A tematikus sportcsatorna elindítása többről szól, mint maga a sport. Érdekessé, izgalmassá kell tenni, hiszen célunk, hogy a testmozgáshoz is kedvet hozzunk. Sportokat és sportolókat mutatunk be, és mindezt úgy, hogy közben a magyar sportsikerekről is beszámoljunk”- mondta a főszerkesztő.

A köztévé számára izgalmas feladat volt egy tematikus sportcsatorna elindítása. Az M4 Sporton elsősorban az 5 látvány- és 16 kiemelt magyar sportághoz kapcsolódó közvetítéseket és nemzetközi sporteseményeket követhetjük figyelemmel, de műsoridőt kapnak utánpótlás-neveléssel, sporttörténelemmel és szabadidővel kapcsolatos témák, magazin műsorok is. Az új csatorna magyar sportszövetségek bevonásával közel harmincféle sportági magazinműsorral, portrébeszélgetésekkel, archív és egyedi tartalmakkal, valamint nagy szakmai tapasztalattal, jól ismert szerkesztői-műsorvezető személyiségekkel garantálja, hogy valóban izgalmas és változatos legyen a program, és a sport a képernyőn keresztül is eljusson minden magyar otthonba.