Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Senkinek sem újdonság, hogy Japán – különösen az európaiak számára – szinte tömve van titokzatos kulturális kincsekkel, történelmi emlékekkel, melyek régmúlt korok emlékét idézik a némi fantáziával megáldottak szeme elé. Íme ezek közül öt, melyeket az UNESCO is a világörökség részévé választott.
Japánban már az őskőkorban, i. e. 30 000 körül letelepedtek az első emberek, a 6. században elterjedt a buddhizmus, a feudális korban megjelentek a szamurájok és a sógunok, majd elválaszthatatlanok lettek az országtól a gésák, a második világháború pedig örök nyomot hagyott Hirosimán és Nagaszakin. Mindez a történelmi-kulturális emlékeken is látszik: felbecsülhetetlen nagyságú kulturális örökség található az országban. „Japán világviszonylatban is rendkívül gazdag történelmi-kulturális emlékekben, amelyek a magyar turistákat is egyre jobban érdeklik; az elmúlt években sokkal többen fordulnak hozzánk az ország kulturális nevezetességeivel kapcsolatos kérdésekkel. Számos helyszínt tudunk nekik ajánlani, hiszen az ország szinte minden táján van említésre és figyelemre méltó látványosság” – meséli Simon Karolina, a Japánspecialista kiutaztatási vezetője a magyar utazók igényeiről. A kulturális kincsek közül az UNESCO nem kevesebb, mint tizenötöt vett fel a világörökségi listára; köztük is akad azonban néhány, mely kiemelkedik.
- Nara, az évezredes főváros
- Nara az ország egyik legrégebbi fővárosa (710-784), egyúttal pedig a japán irodalom, művészet és kultúra mellett az ipar bölcsője is volt. A hét templom, szentély és rom, valamint Kaszugajama ősi erdeje 1998 óta része az UNESCO Világörökségének. A város talán leghíresebb nevezetessége a Todai-ji templom, amelynek legnagyobb csarnoka, a Daibutsuden, a narai Nagy Buddha szobornak ad otthont. Nara városában a templomok kövezetén lépdelve, a Nagy Buddha szobor árnyékában könnyedén a Japánt épp meghódító buddhizmus idejébe képzelhetjük magunkat.
- Itsukushima szentély
- Ha igazak a legendák, az első szentélyt Itsukushima szigetén – amelyet Miyajimaként, azaz szentély szigetként is emlegetnek – a 6. században építették Susanoo-no-mikoto, a szél és vihar istenének három leányának tiszteletére. A sintó templomcsoportot aztán a 12. és a 16. században is újra kellett építeni, azonban a híres kapu, az ōtorii már 1168 óta áll, és 1875-ös felújítása óta változatlan. A szentély különlegessége, hogy elhelyezkedése miatt a dagály érkezésekor olyan érzetet kelt, mintha az egész a vízen lebegne; éppen ezért körülbelül hat óránként váltakozva besétálhatunk az ōtorii alá, vagy a partról és a 300 méternyi folyosóval összekötött épületegyüttes egyik szentélyéből csodálhatjuk. Különleges hangulatot ad, ahogy a tenger – és kis képzelőerővel a történelem – lassanként beszivárog a főkapu alá, lassan körülfolyja az egész szentélyt, majd csendben visszavonul.
- Hirosima atombomba dómja
- A hirosimai atombomba dóm, bár közel sem olyan ősi, mint a fenti két világörökségi helyszín, történelmi jelentősége azonban legalább akkora. A dómot Jan Letzel cseh építész tervezte, és 1915-ös építésétől az atombomba ledobásáig kiállítóteremként működött. 1945. augusztus 6-án délelőtt a Little Boy névre keresztelt atombomba alig 150 méterre a főépülettől csapódott be; mivel a robbanás csaknem teljesen felülről érkezett, a központi rész a kupolával állva maradt, noha a tető, valamint a második emelettől fölfelé a falak és a padló beomlottak. A Japánban Genbaku dómként ismert épületen csak annyi javítási munkát végeztek el, hogy stabilitása megmaradjon. Az atombomba dóm – a mellette kialakított Béke Emlékparkkal együtt – hátborzongató, ugyanakkor érzékletes tanúja és hírvivője a II. világháborút lezáró bombázásnak.
- Nikkó szentélyei és templomegyüttese
- 766-ban egy Sotó nevű szerzetes isteni parancsra megmászta a település melletti Nantai csúcsot, és megépítette rajta a Sihonrjúdzsi templomot – a későbbi Rinnódzsi épületegyüttes alapját. A mai Nikkót övező három hegy azóta is Japán vallási életének egyik legfontosabb helye; előbb a sintó – Japán ősi vallása –, később pedig a buddhizmus szent helyévé váltak. Ha ez a több mint ezeréves pont nem lenne elég, a 17. században újabb szentélyt kezdtek építeni, a Tósógút, amely ma már szintén a Világörökség része. Ennek köszönhetően Nikkó az építészeknek, a történelem- és kultúrakedvelőknek egyaránt nem mindennapi élményt nyújt, hiszen egy városban tekinthetnek meg két, ezer év különbséggel épült, történelmet megelevenítő szentélyt.
- Az ősi Kiotó és környékének történelmi emlékei
- Az 794-ben alapított Kiotó egészen a 19. század közepéig Japán – a Császári Birodalom – fővárosa, és így a japán kultúra központja volt. Éppen ezért történelmi-kulturális emlékei rendkívül gazdagok. Különösen a fa- és vallási építészet, valamint a japánkertek kialakulását és fejlődését lehet végigkövetni Kiotó, Uji és Otsu utcáin. Mivel a három város a II. világháború alatt nem szenvedett súlyos károkat, régi épületei is megmaradtak. Kiotó környékén járva mindenképp érdemes útba ejteni néhányat az 1600 buddhista templom és a 270 sintó szentély közül, például az Arany- és Ezüstpavilont vagy a Fülemülepadlóról híres Nijo kastélyt.
Japán összesen tizenkilenc kulturális és természeti helyszíne, nevezetessége szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, amelyek mindegyike felejthetetlen élménnyel szolgál az utazó számára. Feltétlenül érdemes bejárni még például a Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Parkot, amely a Fuji-san megmászásán túl más emlékezetes látnivalókkal is szolgál, hála az egyedülállóan gazdag állat- és növényvilágnak.
