Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Látványos ruhák, melyeket a néző legszívesebben hazavinne az előadás után… A Magyar Színház új előadása, A napló, avagy a Don Juan-katalógus női főszereplője, Csépai Eszter a történet elején egy bőrönddel érkezik, amelyből pazar kollekció kerül elő – a színésznő legalább ötször átöltözik az előadás során. Kovács Yvette Alidát, az előadás jelmez- és díszlettervezőjét a jelmezes kulisszatitkokról faggattuk.
Hogyan alakult ki a kollekció, milyen szempontokat mérlegelsz a ruhák kiválasztásánál?
Elsősorban a darab követelményeit veszem figyelembe: hol és mikor játszódik, kik a szereplők. Milyen korúak, mi a társadalmi helyzetük, milyen évszak van… Ezek alapján a darab rendezőjével, Cserje Zsuzsával egyeztettük az elképzeléseinket. A történet két ellentétes személyiség találkozását mutatja be – Párizsban, napjainkban. A férfi jogász, a nő szárnyaló szabad szellem. A köztük lévő kontrasztot a jelmezekkel is próbáltuk érzékeltetni: a férfi sötét színű öltönyt visel, míg a nő inkább színes, extravagáns ruhákat.
Melyik a személyes kedvenced a darabból?
A kedvencem talán a nagy virágmintás női ruha – ezt már többen szerették volna megvenni, ha egyszer lejátszik a darab… de reméljük, még sokáig menni fog!
Mindet készen vetted vagy varrattál is?
Tekintettel arra, hogy mai, hétköznapi ruhákról van szó, ezért inkább vásároltunk. Szerencsére ebben csodálatos partnerekre akadtam, mert mind a rendező, mind a színészek segítségemre voltak a beszerzésben.
Mennyire szabad divatosnak lennie egy színpadi ruhának, hiszen előfordulhat, hogy évekig játssza majd a színház a darabot?
A színházi ruha önmagában nem létezik: jelmez az, amelyet a színész visel. Tükrözi a karakterét, eggyé válik általa a szerepével. A színházi ruha személyiséget teremt, ha jól viselik. Ezért egy-egy darab talán sosem megy ki a divatból…
Szöveg: Vasvári Judit
Fotó: Zsigmond László
