Magyarországon 50%-kal az uniós átlag fölött van a koraszülések száma

Koraszülések 2015:

Magyarország 50%-kal az uniós átlag fölött

• Magyarországon minden 9. gyermek koraszülött
• A koraszülések európai átlaga 6% körüli, a skandináv országokban nem éri el a 4%-ot sem
• A koraszülöttek akut ellátása és gondozása évi 120-140 milliárd forinttal terheli meg a hazai egészségkasszát
• Napi egy doboz cigaretta duplájára növeli a koraszülés előfordulásának arányát

 Magyarországon ma minden kilencedik gyermek a terhesség 37. heténél hamarabb, koraszülöttként jön a világra. A hazánkban népbetegségnek számító koraszülés súlyos terheket ró a családokra és az állami egészségügyre egyaránt: a koraszülöttek közvetlen ellátásának, rehabilitációjának és gondozásának költségei éves szinten elérhetik a 130-140 milliárd forintot. A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány koraszülött-világnap alkalmából tegnap átadott Tanácsadó és Továbbképző Központja egy egész hetes rendezvénysorozatot szervez, melynek elsődleges célja, hogy átfogó és széles körű tájékoztatást nyújtson a koraszülés kivédhető rizikóiról.

Magyarországon a koraszülés egyértelműen népbetegségnek számít, hiszen minden kilencedik gyermek a vártnál jóval hamarabb jön a világra – hívja fel a figyelmet prof. Dr. Pintér Sándor, a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványának kuratóriumi elnöke, aki több mint 50 év tapasztalattal rendelkezik a koraszülött-ellátás területén.

Pintér Sándor hozzátette: ez a magas arány még inkább sokkoló annak tükrében, hogy a koraszülések európai átlaga 6% körül alakul, sőt a skandináv országokban a 4%-ot sem éri el.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a 37. hét előtt és 2500 gramm alatt koraszülésről beszélünk. Minél korábban születik egy koraszülött, annál valószínűbb, hogy valamilyen súlyos, akár életveszélyes szövődmény fog nála kialakulni, ezért a koraszülöttség az újszülött-halálozás vezető oka világszerte.

A szülés körüli halálozás 80 százaléka, és a maradandó károsodások 70 százaléka a koraszülött babák és az igen kis súllyal született csecsemők köréből kerül ki.

A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány a koraszülött-világnap alkalmából egyhetes rendezvénysorozatot szervez az alapítványi támogatók segítségével felújított és a továbbképzési feladatokat ellátó, tegnap átadott Tanácsadó és Továbbképző Központjában.

A 2015. november 16. és 20. közötti programsorozattal az alapítvány elsődleges célja, hogy nyíltan beszéljen a diákoknak, a fiataloknak és a szülőknek a koraszülés megelőzésének lehetőségeiről, és felhívja a figyelmet legveszélyesebb rizikófaktorokra.

A kismamákat, leendő édesanyákat gyermekorvosi, védőnői tanácsadással, az érintett kisgyermekeket szórakoztató programokkal, játszóházzal, mesedélutánnal várják az alapítvány szakemberei és önkéntesei.

A koraszülöttek világnapját minden évben november 17-én tartják. Az ennek alkalmából megrendezett szegedi eseményen Pintér Sándor professzor rámutatott: „Egy koraszülött gyermek születés utáni esetleges halála, a születés utáni hetek stressze, valamint a maradandó károsodások hatalmas terhet róhatnak a családra, amelyek pénzben nem mérhetők. A hazai egészségügy ugyanakkor a koraszülöttek közvetlen ellátására – a megszületéstől a hazabocsátásig, illetve a koraszülött haláláig – mintegy 12-13 milliárd forintot fordít évente. A maradandó károsodások kezelésére költött összeg ennél nagyságrendekkel nagyobb, éves szinten eléri a 120-130 milliárd forintot”.

A súlyos terheket azonban jelentősen csökkenthetné a megelőzés, amelynek egyik legfontosabb, első lépése az érintettek tájékoztatása – hangsúlyozta  Pintér Sándor professzor.

Bár a koraszülések oka 40%-ban továbbra is ismeretlen eredetű, 30%-ban pedig anyai vagy magzati okra vezethető vissza, az esetek maradék 30%-ában egyértelműen a várandós édesanyák életmódja (alkoholfogyasztása, terhesség alatti dohányzása vagy kábítószer-használata), valamint korábbi művi vetélése, fennálló hüvelyfertőzése vagy fogágybetegsége okozza a kisbabák idő előtti érkezését.

Újabb kutatási eredmények azt is feltételezik, hogy a koraszülések hátterében akár 50%-ban valamilyen gyulladás áll.

Kockázatok és mellékhatások

 

A koraszüléshez vezető kockázati tényezők között a dohányzás a leggyakoribb (és nemcsak az aktív, de a passzív dohányzás is!). Napi 20 vagy több szál cigaretta elszívása 100%-kal növeli a koraszülés előfordulásának arányát. A dohányzás kedvezőtlenül befolyásolja a magzat fejlődését: napi egy doboz cigaretta 250 grammal, két doboz 500 grammal csökkenti az újszülött születési súlyát. A terhesség alatti dohányzásból ezenkívül olyan súlyos fejlődési rendellenesség is következhet, mint a nyúlajak és a farkastorok.

A terhesség során elfogyasztott alkohol növeli egy súlyos betegség, a magzati alkohol szindróma kialakulásának esélyét. Legveszélyesebb időszak az első három hónap második fele, mivel a magzat szervezete ekkor még nem rendelkezik az alkohol lebontásához szükséges enzimekkel. A várandósság alatti drogfogyasztás ugyancsak súlyos következményekkel – a magzat elhalásával, vetéléssel, korai lepényleválással, koraszüléssel és súlyos fejlődési rendellenességgel – járhat.

A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány szakemberei ezért teljes dohányfüst-, alkohol- és drogmentességet javasolnak a terhesség ideje alatt.

A korábbi terhességmegszakítás a méhnyak elégtelenségét eredményezheti, ami a későbbi várandósságnál burokrepedéssel induló spontán vetéléshez vezet, és gyakran koraszülést okoz. A terhesség első 16 hetében kialakuló hüvelyi fertőzés kilencszeresére növeli a koraszülés veszélyét, de a várandósság későbbi szakaszában is kétszer olyan gyakran fordulhat elő koraszülés és vetélés. A magzati fertőzés megelőzésére a megoldás a kismamák rendszeres szűrése, illetve – amennyiben szükséges – azonnali célzott kezelése.

Bár kevesen tudják, de fennálló fogágybetegség (vérző fogíny) esetén a fog körüli tasakban megtelepedett kórokozók a véráram útján megbetegíthetik a magzatot, és koraszülést okozhatnak. A koraszülöttből és a méhlepényből ugyanazok a kórokozók tenyészthetők ki, mint a rossz fog körüli tasakból.

„A megoldás a várandós édesanyák rendszeres fogászati ellenőrzése és – szükség esetén – kezelése, amelynek eredményeként a koraszülés előfordulási esélye akár 60-70%-kal csökkenthető” – tette hozzá Pintér Sándor professzor.