Az 1985 és 1990 között készült időutazós családi filmtrilógia méltán örvend hatalmas népszerűségnek – Robert Zemeckis, Bob Gale és Steven Spielberg beírták magukat vele a filmtörténelembe. A felejthetetlen karakterek mellett a sci-fi forgatásakor alkalmazott a ’80-as évekbeli filmes trükkök is jócskán hozzájárultak a kultikussá vált trilógia máig tartó sikeréhez. Az időgép legendás megformálása mellett azonban a filmkészítők különös bakikat is ejtettek.
Az időgép. A forgatókönyvírók a kezdetektől fogva H. G. Wells Időgép című művét vették alapul az időutazás szabályaihoz: a filmben megjelenő időgép „csupán” az időben utazik, térben nem. A gép megformálójaként felmerült a hűtőszekrény is, de az ötletet elvetették az alkotók, mivel tartottak attól, hogy a gyerekek utánoznák a filmben látottakat. A következő terv a tank volt, így az időutazáskor a rendkívüli terep sem jelentett volna kihívást. Végül azonban a döntés a kultikussá vált DeLorean autóra esett, amely egész jól bírta a vadnyugati pusztát.
Az órák. A film elején dr. Emmett Brown különös kutatólaboratóriumában rengeteg órát láthatunk ugyanarra az időre állítva – a szerkezetek szinkronban jelzik a reggel 8 órát. A valóságban viszont az időmérők közül jó néhány megadta magát, így a több tucatnyi óra mechanikus irányításhoz egy körülbelül 20 fős szakmai teamet kellett rendelni, akik biztosították, hogy a szerkezetek milliszekundum pontosan együtt járjanak.
A mágikus 88 mérföld/óra. Az interneten rengeteg fizikai teória kering a 88 mérföld/órás sebességről: ez a gyorsaság szükséges a DeLorean időutazásához. A bűvös számnak egyébként egyszerű oka van: a látványtervezők szerint a 88 jól néz ki a digitális kijelzőn, ráadásul a nézők által is könnyen megjegyezhető szám. A felvételhez egyébként egy külön sebességmérőt kellett készíteni, ugyanis egy 1979-es törvény szerint a maximális érték a 85 mérföld/óra lehetett a kijelzőn.
A cápa 19. A Vissza a jövőbe 2. részében a jövőben Hill Valley főterén egy digitális cápa csap le Marty-ra. Ezzel az alkotók A cápa 19. című fiktív jövőbeni alkotásra utaltak viccesen, amit Max Spielberg, a Vissza a jövőbe filmek producerének fia rendezésében képzeltek el. Természetesen ez a film soha nem valósult meg…
Az újraforgatás. Mi történik, ha a folytatás nem lehetséges a korábbi színészekkel? Természetesen az alkotók igyekeznek feltűnés nélkül pótolni a művészt… Ez Marty barátnőjével, Jennifer Parker karakterével történt meg, akit a trilógia második részétől Elisabeth Shue alakított. Az első rész zárójelenetének felújításakor a készítők a minél pontosabb újraforgatásra törekedtek, annál is inkább, mert ezzel a jelenettel indították a második részt, hogy hűen folytathassák a történetet. A két forgatás között azonban négy év telt el és a visszatérés a múltba ezúttal nem sikerült tökéletesen. A szereplők kicserélődése mellett számos apró különbség lelhető fel a két felvételen: más a karakterek ruházata és mozgása, a szomszéd ház színe, az operatőri munka, valamint a párbeszédekben tartott szünetek hosszúsága is.
Ezeket a bakikat most a Paramount Channelen bárki megfigyelheti, a filmcsatorna ugyanis újra játssza Marty McFly és a Doki elképesztő családterápiás kalandját.
A Vissza a jövőbe 2. január 17-én (vasárnap) 17.50-től, a Vissza a jövőbe 3. január 24-én (vasárnap) 17.40-től a Viacom csoport filmcsatornáján, a Paramount Channel műsorán!