Miért takarítanak nálunk inkább éjszaka, mint nappal?

A nappali takarítás egyre népszerűbb Nyugat-Európában, ebből kifolyólag a takarítók szerepe megváltozott: már nem láthatatlan, éjszakai műszakosok, hanem a nappali munkamenet szerves részei. A takarítókkal való kapcsolat megismerése érdekében az SCA és globális higiéniai márkája, a Tork Európa számos országában végzett felmérést irodai dolgozók körében. A felmérés azt is kimutatta, hogy Nyugat-Európában az irodai takarítások több mint fele kora reggel, vagy munkaidőben zajlik, szemben a magyarországi gyakorlattal.

Ritz Tibor a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) vezető szakértője nem lát említésre méltó tendenciát hazánkban arra, hogy erősödne az éjszakai takarításról a nappali műszakra való áttérés. Laczikó Péter a Future FM létesítményüzemeltető Zrt. üzletág igazgatója is azt tapasztalja a szakmában, hogy az irodai takarítások 90%-a változatlanul a hivatali időn kívül történik. Szerinte az alaptevékenység és a kiszolgáló tevékenység egyidejűsége óhatatlanul zavarja egymást. Mugits József a Per Clean Kft. tulajdonosa, ügyvezetője viszont lát némi változást a nappali- éjszakai takarítás megoszlásában. Tőle és cégétől már kérték ügyfelek a nappali műszakra való áttérést abban a reményben, hogy a műszakpótlék és a villanyáram megtakarításával költséget csökkenthetnek. Az ő tapasztalatai szerint is a délutáni, munkaidőn túli takarítás az általános. A Tork több megoldást is kínál a további költségcsökkentésre, mint például a laponkénti adagolású kéztörlőpapírok, melyekkel akár 40%-kal is csökkenthető a papírfogyasztás vagy a hagyományos szappanok helyett ajánlott hab illetve spray szappanok, melynek több kézmosásra elegendőek, ritkábban van szükség utántöltésre. .

A Tork által végzett felmérés eredményei azt is mutatják, hogy a munkatársak sokkal gyakrabban találkoznak takarítókkal nagyobb irodaházakban. Ezzel szemben a kisebb irodákban gyakrabban beszélgetnek a takarítókkal a munkatársak. Az irodákban dolgozó munkatársak tisztelik a takarítók munkáját és mind az üzletmenet szempontjából, mind pedig a saját munkájuk szempontjából nagyra értékelik tevékenységüket.

Jelentős különbségek vannak abban, hogy a munkatársak mikor és hogyan találkoznak a takarítókkal attól függően, hogy nagyobb, vagy 10 főnél kisebb létszámú, akár start-up vállalatról van-e szó. A 200 főnél több alkalmazottal rendelkező irodákban a munkatársak és a takarítók sokkal többször találkoznak egymással, mint egy kisebb irodában. A nagyobb irodaházakban a munkatársak 40%-a minden nap találkozik egy-egy takarítóval, míg kisebb irodákban ez csak az emberek 15 százalékáról mondható el. Ezzel ellentétes viszont az a tendencia, miszerint a kisebb irodákban gyakrabban beszélgetnek a munkatársak a takarítószemélyzettel. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy 10-ből 6-an tudják a takarítók nevét a kisebb irodákban, ugyanakkor nagyobb irodaházakban ez az arány 10-ből 3.

“A felmérés egyértelműen rámutat arra is, hogy szociális kapcsolataik szempontjából hogyan dolgoznak a takarítók és hogy a mindennapi munkamenet részévé vált a beszélgetés és a másokkal való kapcsolattartás. Ez arra ösztönöz minket, hogy az adagolóink feltöltése minél egyszerűbb és gördülékenyebb legyen, annak érdekében, hogy a takarítók minél hatékonyabban tudjanak dolgozni úgy is, hogy körül vannak véve irodai dolgozókkal” – mondta Badar-Szabó Virág a Tork marketing menedzsere.

Határozott generációs különbség is kimutatható a takarító személyzettel való kapcsolattartásban: az idősebb generáció sokkal pozitívabban áll a takarítókhoz és a nappali takarításhoz. Azok között, akik soha nem beszélgetnek a takarítókkal sokkal több a 25 év alatti, mint az 50 év feletti. Az idősebbek között sokkal többen köszönnek a takarítóknak és kezelik őket munkatársként.

Az idősebb generáció sokkal nyitottabb és toleránsabb a nappali takarításra való áttérésre. A 18 és 25 év közötti munkatársak 43%-a kényelmetlenül érzi magát, ha az asztalát munkaidőben takarítják, ugyanakkor az 50-65 év közöttieknek csak 27 százaléka állítja ezt.

A tanulmány legfőbb következtetései:

• Európaszerte a takarítás több mint fele (53%-a) nappal zajlik
• Általában az irodai dolgozók értékesnek tartják a takarítók munkáját
• a munkatársak 84%-a úgy látja, a takarítás közvetlenül hatással van a munkája minőségére
• a megkérdezettek 92%-a úgy gondolja, hogy a takarítók munkája pozitív hatással van arra, hogy a vásárlóik milyen képek alakítanak ki magukban a cégükről
• a munkatársak 71%-a egyetért abban, hogy a vállalat jövedelmezőségére is hatással van

Az irodák méretéből adódó különbségek:

• Az 50 főnél kevesebb munkatárssal dolgozó irodában az emberek 60%-a tudja a nevét a takarítóknak, a 200 főnél többet foglalkoztató irodákban ugyanez a szám 37%
• A 200 főnél nagyobb létszámú irodákban a munkatársak 40%-a találkozik takarítókkal minden nap, míg 10 fősnél kisebb irodában ugyanez 15%.
• A 10 főnél kisebb irodákban az emberek 84%-a köszön a takarítóknak, a 200 főnél több munkatárssal rendelkező irodaházakban azonban csak a kollégák 71%-a üdvözli őket
• Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató irodákban a munkatársak 40%-a kényelmesebben érzi magát, ha a takarító személyzet felismerhető egyenruhát visel, az ennél kisebb irodákban ez már csak a válaszadók 30 százalékának fontos

Az idősebbek és fiatalabbak közötti különbségek:

• Az 50 és 65 év közötti irodai dolgozók több, mint fele (51%-a) kollégaként tekint a takarítókra, a 18 és 25 év közötti korosztálynál ez az arány 37%
• A 18-25 év közötti irodai alkalmazottak 13 százaléka soha nem beszélget a takarítókkal, de az 50 és 65 év közöttieknek ez csak 3%-ról mondható el
• Az idősebb generáció 87%-a mindig köszön a takarítóknak, a 18-25 éves korosztály tagjainak 66 százaléka állítja ugyanezt
• Az idősebb generáció 70%-a várja el, hogy a takarítók köszönjenek neki, míg a fiatalabbak közül csak 58% számít üdvözlésre
• Az idősebbek 56 százaléka kollégaként tekint a takarítókra, míg a fiatalabbaknak már csak 38%-a gondolkodik ugyanígy