Ikerkutatások hazánkban

Már az ókorban is kutatták az ikerterhességeket, de akkor még nem különböztették meg az egy- és a kétpetéjű ikreket. Az utóbbi harminc évben éli újra virágkorát az ikerkutatás. Tavaly a SOTE Városmajori Klinikáján egyedülálló kutatást végeztek száztíz ikerpár bevonásával.

Az ikrek a tudomány rejtett kincsei. Egypetéjű ikrek akkor születnek, ha a megtermékenyített petesejt a fogantatást követő két héten belül kettéosztódik. A kutatók a mai napig nem tudják, mi váltja ki ezt. Mindenesetre így lesz az ikrek génállománya csaknem százszázalékosan azonos.

Kétpetéjű ikrek esetében az anya szervezete egyidejűleg két petesejtet hoz létre, amelyet két külön hímivarsejt termékenyít meg. A kétpetéjű ikrek tehát egyszerre született testvérek, akiknek a génállománya annyira egyező, mint bármelyik másik két testvérpárnak, közel ötvenszázalékosan. Nagyjából minden hetvenötödik terhesség ikerpár-születéssel végződik, hazánkban közel 120 ezer iker él. Az egypetéjű ikrek az ikerterhességeknek csupán egyharmada. Az ikreket ért környezeti tényezők két részre oszthatók: közös és egyedi tényezők. Az elsőbe tartozik a család, szülők vagy a rokonság, és ahogy telik az idő, egyre több egyedi hatás éri őket.

A szerdai Szinuszban ezekről is szó lesz, vendégünk lesz Melicher Dóra, a Magyar Ikerregiszter munkatársa és kutatója, aki maga is egypetéjű iker.

Tartsanak velünk szerdán este 20:00-tól!