Fábián Janka – Az utolsó boszorkány történetei

Sárosi Felícia családjának oltalma alatt éli életét Esztergomban az 1700-as évek derekán, míg szeretett nagynénjét el nem ítélik és ki nem végzik boszorkányságért. Az akkor 15 esztendős lány egyik percről a másikra súlyos titkok őrzője lesz, nemcsak a mágiát kapja örökül, de olthatatlan szerelmet is. Az írónő, Fábián Janka különleges utazásra invitálja olvasóit a szerelemmel, kalanddal és történelemmel átszőtt varázslat titokzatos világába.

Sárosi Felícia különleges lány, vörös hajával, szeplőivel egyetlen családtagjára sem hasonlít. Olyan történelmi kor gyermeke, amelyben az emberek rettegtek a sötét erőktől, és mindent, amit boszorkányságnak, vajákosságnak hittek, elpusztítottak és kiközösítettek. Erre a sorsra jutott Felícia nagynénje, Sárosi Kata is, akit saját férje jelentett fel boszorkányságért, és aki utolsó pillanataiban súlyos örökséget hagyott ifjú unokahúgára. Felícia végignézte nénje tárgyalását és máglyahalálát. Édesapja, a köztiszteletben álló pék lassan tönkremegy, ezért el kell hagyniuk otthonukat. Szülővárosukból, Esztergomból Budára költöznek, ahol a lány megismerkedik a Gellért-hegy boszorkányával, Borcsa nénével, akitől kitanulja a gyógyítás alapjait, hogy aztán Bécsben feleség, édesanya és javasasszonyként Mária Terézia bizalmasa legyen…

Sárosi Felícia történetein át az olvasó beleláthat a kor történelmébe, a boszorkányüldözésekbe, az osztrák örökségért zajló háborúba, és abba, milyen ebben a korban olyan nőnek lenni, aki nem fél segíteni azokon, akik rászorulnak.

Fábián Janka különlegesen érdekes, történethű írásában a mágia szövi a főhős életét, és izgalmas betekintést enged a varázslat világába.

Libri könyvkiadó 3499 ft

A könyv tartalma:

1735. Az utolsó nagy boszorkányüldözési hullám Magyarországra is elér. Az esztergomi pékmester tizenöt éves lánya, Sárosi Felícia végignézi, ahogy szeretett nagynénjét meghurcolják, majd kivégzik. Halála előtt a szép Sárosi Kata súlyos titkot bíz a lányra: a boszorkányok örökségét.  A Sárosi család Esztergomról Budára költözik egy új élet reményében, ahol Felícia hátrahagyva szerelmét csodás és rémséges kalandok sorát éli át: kuruzslást tanul a Gellért-hegy titokzatos boszorkányától, férjével kis kávéházat nyit Bécsben, majd javasasszonyként Mária Terézia bizalmasa lesz. Közben zajlik a háború az osztrák örökségért, ami Prága felszabadításával és Mária Terézia cseh királynővé koronázásával sem ér véget, és Felícia kötelességének érzi, hogy a maga eszközeivel segíteni próbáljon a szenvedőkön még akkor is, ha emiatt gyanúba keveredik, és a királynővel lassan kialakuló barátságát is kis híján elveszíti. Mágia, bűbáj és boszorkányság Fábián Janka népszerű e-könyv sorozata, eddig nem publikált új epizódokkal gazdagodva, végre keménykötésben is a rajongók kezébe kerülhet.

Részlet a könyvből:

“Azelőtt Debrecenben élt, és Prukker Borbálának hívták. Később, mikor férjhez ment, Varga Istvánnénak, de éppen a férjeura volt az, aki boszorkány hírébe keverte őt, és a hatóságoknál följelentette – akárcsak szegény megboldogult Kata nénémet Hack Mihály uram. A pör során őt is sok ostobasággal, valamint szörnyűséggel megvádolták. Például, hogy almába gyapjút és tollat rejtett el, amelyektől aztán csaknem megfúlt az, akit evvel megkínált. Mások azt állították, megrontotta a tehenüket, és annak elapadt a teje. Megint mások, hogy éjszaka megnyomta, megnyargalta, „lóvá tette” őket. Vagy hogy tyúk képében leszállt a kéményben, majd újra asszonnyá változott, és megtámadta a bent lévőket. Akárcsak nagynéném meghurcoltatásakor, most is a szemem kerekedett e történetek hallatán. Hogy igaz keresztény, felnőtt emberek mi módon hihetnek el ilyen szamárságokat! De végül kiderült, hogy a Borcsa néne férje is csak meg akart tőle valamiképpen szabadulni: elmondta őt mindenféle bűvös­bájos, oldó­kötő, varázsló, Szent Gellért hegyére járó pogány lelkű ördögfajzatnak, aki egyszersmind kurva is, parázna személy, és már tizenöt éves korától fogva tanulta a boszorkányságot. Ezen cégéres vétkei miatt elhűlt tőle, és a divortiálását* kérte a nagytiszteletű magisztrátustól, valamint a Szentszéktől. Ezt – mondták – meg is kapta. Borcsát ugyan el akarta veszejteni, de a bírái végül kegyesnek mutatkoztak. Csak kemény megvesszőztetését rendelték el a vármegye hajdúi által, és száműzték a városból meg a környékéről mindörökre.”