A Formaautók harmadik versenye

Már a verseny eleje sem a megszokott módon alakult a Formaautók harmadik versenyén. Turák László nem állt fel a rajtrácsra, míg Balogh Zsolt a bokszutcából rajtolt. Stern Roland jól kapta el a rajtot és az első kör végén már a második helyen állt, míg Balogh Zsolt megint kijött a bokszba és egy rövid tankolást iktatott be, de a tempón már akkor lehetett látni, hogy valami nincsen rendben az autóval. Néhány nyugisnak tűnő kör után Volentér Balázs elkezdte támadni Josef Kandlert, majd két körrel később Josef Halwachsot is és mindkettőjüket gyönyörű előzéssel utasította maga mögé. A 11. körben már a második helyen álló Stern Rolandot érte utol és addig próbálkozott, míg sikerült őt is megelőzni. Az osztrák Josef Kandler viszont egy defekt miatt okozott némi nehézséget a pályán, szerencsére komolyabb gond nélkül végül félre állt. Rónai Tamás a mostani verseny utolsó előtti kőrében kicsit visszavett, méterekkel ugyan, de még pont látta 0:00-ra váltani az órát és így már bemutathatták neki a sportbírók az utolsó körös táblát. A 13. kör Volentér Balázsnak is tartogatott izgalmakat, hiszen a célegyenes előtti utolsó kanyarban egy nyúl rohant elé a pályán, így elvesztette kicsit a ritmust és Stern Roland meg tudta közelíteni, de megelőzni már nem sikerült. Végül Rónai Tamást intették le az első helyen, Volentér Balázst a másodikon, míg Stern Roland a harmadik legjobb lett.

Az azt követő felügyelői döntés következtében első helyen maradt Rónai Tamás, második Volentér Balázs, míg harmadik helyen Josef Halwachs végzett, Stern Roland visszacsúszott a negyedik helyre.

Stern Roland: „Azt gondoltam, hogy a felvezető körben Balázs kiállt és nem akartam annyira sietni, spóroltam a gumival is, 55-ös köröket mentem, igazából 53-asakat is tudok. Aztán mutatták a táblát, akkor vettem észre, hogy nem ő esett ki, hanem a csapattársa. Aztán elrontottam itt a célegyenes végi féktávot, lecsúsztam a fűre, ott meg elment mellettem, utána meg már késő volt. Elütött itt egy nyulat, kicsit megzavarodott fejben, azt hittem van esélyem utolérni. Utol is értem, csak még kellett volna két kör, annyi hiányzott még. Jó volt ez így is, ennyi volt bennem.”

Volentér Balázs: „Elég sok minden történt. Melyikkel kezdjem? A rajt, úgy ahogy sikerült, se jó, se rossz, maradtam negyedik. Elkezdtünk csatázni az osztrák sráccal, de sajnos a második körben megforgott előttem és magával rántott. Volt egy kis krosszozás a kavicságyon meg a füvön keresztül, bár élveztem, de azért ezt legközelebb versenyben kihagynám. Utána elég nagy lett a hátrányom, amit végül sikerült ledolgozni, utolértem a többieket. Sikerült kategóriában átvennem a vezetést, aztán az utolsó előtti körben váratlan vendégem érkezett a célegyenes elején, egy nyúl formájában. Rossz véget ért a találkozásunk, de szerencsére az autó egybe maradt, úgyhogy be tudtam hozni épségben. Próbálhattam volna korrigálni, de ekkora tempónál, pont, amikor eléd ugrik, nem nagyon lehet. Láttam, hogy Rolandhoz közeledem, aztán három-négy körrel a vége előtt sikerült is utolérnem. Folyamatosan próbálkoztam, aztán végül szerencsére hibára tudtam kényszeríteni, így meg tudtam előzni.”

Rónai Tamás: „Spóroltam végig az autóval, próbáltam úgy csinálni, hogy nehogy megint 0,12 másodperc maradjon hátra. Pont kijött, mert 1,54-nél mentem el az utolsó körre, gondoltam, hogy akkor csinálunk egy jóval spórolósabb kört. Ez sikerült is, talán pont a célvonal előtt néhány méterrel kaptam meg az utolsó kör táblát, úgyhogy fellélegeztem és az utolsó kört pedig ugyanúgy spórolósan végig csináltam. Tesztelünk, próbálgatjuk az autó beállításait, néha extrémebb irányba megyünk, néha biztonságosabb irányt veszünk. Ez most annyira nem sikerült jól, nem éreztem magam jól az autóban, mert nagyon instabil volt. Megkeressük a probléma okát, és a következő versenyre kiküszöböljük.”