A tánc minden arcát megmutatja az idei tavaszi fesztivál

A néptánctól a flamencóig, a kortárs koreográfiáktól a klasszikus balettig a műfaj szinte minden spektrumából kínál valami csemegét a közönségnek március 31. és április 23. között a 37. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) táncprogramja.

    A magyar történelem egyik fontos eseményére, a kiegyezésre emlékezik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán Kiegyezés/150 című új koreográfiája a korszak és az azt követő “boldog békeidők” virtuóz táncait, gazdag viseletkultúráját, csodás zenei világát és szokásait idézi meg április 1-jén a Müpa Fesztivál Színházában – írták a szervezők az MTI-hez eljuttatott ajánlójukban.
    A fesztivál másik fókuszpontjában a 135 éve született Kodály Zoltán áll, akinek népzenekutatói munkássága előtt tiszteleg a Magyar Állami Népi Együttes Tánckánon – Hommage a Kodály című bemutatója április 21-én és 22-én szintén a Müpában.
    A gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képeken, színpadi történéseken keresztül egy képzeletbeli faluközösség mindennapjaiba nyerhet bepillantást a közönség olyan ismert Kodály-művek révén, mint a Háry János, a Galántai táncok, a Páva-variációk, a Mátrai képek és a Kállai kettős.
    Az idei programsorozat egyik legnépesebb tánceseménye lesz a Minden magyarok tánca című, április 22-i produkció, amelyben csaknem száz fő áll színpadra a világ legkülönbözőbb részeit képviselve a Papp László Budapest Sportarénában.
    A román Edward Clug, generációjának egyik legígéretesebb koreográfusa nem könnyű feladatra vállalkozott: a norvég drámaíró, Ibsen egyik legösszetettebb művét, a Peer Gyntöt gondolta újra, méghozzá Grieg zenei kompozíciója mentén. A Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének látványos előadásában az eredeti kísérőzenén kívül Grieg legismertebb koncertműveiből, kamara-, és szólódarabjaiból is elhangzanak részletek április 10-én a Magyar Állami Operaházban.
    Adolphe Adam szintén az irodalomhoz nyúlt inspirációért: A kalóz című balettjét az angol romantikus költőnemzedék egyik óriása, Lord Byron azonos című verse ihlette. A háromfelvonásos balett olyan kalandokkal és feszültséggel teli, izgalmas történetbe vezeti be a nézőt, amelyben helyet kap szerelem, árulás, életveszély és hajótörés is. A főbb szerepekben az Operaház első magántáncosai, Tatjana Melnik és Leblanc Gergely láthatóak április 21-én.
    Sharon Eyal és Gai Behar, a két izraeli kreatív szupersztár OCD Love című darabja arról a szerelemről szól, amely mindig hiányt érez, és a szerelmesekről, akik mindig elhibázzák egymást és kiesnek a szinkronból. Keveredik benne a legendás Batsheva társulat által megalkotott Gaga-technika és Eyal védjegye, az androgün erotika. Érzéki, városi-törzsi, pulzáló, ösztönös késztetések egy elidegenedett gépvilágban április 13-án és 14-én a Trafó Kortárs Művészetek Házában.
    A Capriccio Lajtha László talán legvidámabb kompozíciója, annak ellenére, hogy a magyar történelem egyik legtragikusabb időszakában, a második világháború budapesti bombázásai alatt született. Barta Dóra koreográfus és társulata ezúttal azonban nem a mű eredettörténetére helyezi a hangsúlyt, sokkal inkább Lajtha személyét állítja középpontba. Az ő életébe és belső világába pillanthatnak be a nézők április 19-én a Pesti Vigadóban, a különleges bemutatón a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekara is közreműködik.
    A Bálna Budapest egyedi formáihoz és rendhagyó tereihez alakítja XX_&_Fragments_ című helyszínspecifikus darabját a Frenák Pál Társulat. Április 4-én négy fiatal táncművész-koreográfus kap lehetőséget arra, hogy alkotóelemeire bontsa a teret és egy-egy személyes hangú töredékben, “fragmentumnyi” koreográfiában fogalmazza meg, hogy milyen ma huszonévesnek lenni.
    A Fuego (Tűz) a 2004-ben elhunyt legendás flamenco-koreográfusra, Antonio Gadesre emlékezik, hiszen 1989-es, Manuel de Falla balettzenéjére, a Bűvös szerelemre készített koreográfiáját állítják újra színpadra április 5-én és 6-án a Müpában.

Forrás:MTI