Nagyobb szerepet kérnének a döntéshozásban a magyar nők

Olvasói boldogságát vizsgálta az ELLE magazin nemzetközi kutatása

Negyvenöt ország olvasóit szólította meg a vezető női magazin boldogságra vonatkozó online kutatása. A felmérésben összesen 30.335 válaszadó vett részt. Az ELLE Happiness Index többek között olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy mennyire vagyunk megelégedve az életünkkel, mi a legfontosabb célkitűzésünk, hogyan látjuk a saját és országunk jövőjét, vagy éppen a nők közéletben betöltött szerepét. A magyarországi eredményekről a lap szeptember 6-án megjelenő számában olvasható részletes elemzés.

A sztereotípiákkal ellentétben meglepő eredményekkel zárult az ELLE magazin magyar nők boldogságát vizsgáló felmérése. A 2016 novemberében, több mint ezer résztvevővel készült boldogságindex szerint 75%- uk alapvetően jól érzi magát a bőrében – ezzel kevéssel a nemzetközi átlag fölé is emelkedünk. Az életükkel a kanadai, ausztrál és lengyel nők a legelégedettebbek.

A harmincöt kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a globális eredményekhez hasonlóan a fontossági listán a család áll az első helyen, és a harmónia forrását is elsősorban a családi életben és a párkapcsolatban látjuk. Ennek ellenére csak az érintett nők 49%-a elégedett a szexuális életével, a kitöltők negyede pedig egyáltalán nem él nemi életet. Bár tudják, hogy a pénz nem tesz boldoggá, a legtöbben (44%) mégis az anyagiakat jelölték meg fő hiányként. A magyar olvasókat leginkább az egészségügy és a politikai helyzet aggasztja.

A nagyrészt harmincöt év alatti korosztályba tartozó és felsőfokú végzettséggel rendelkező kitöltők úgy érzik, a karrier terén nehezedik rájuk a legnagyobb nyomás: a környezetük elsősorban szakmai elvárásokat támaszt velük szemben. A már gyermekkel rendelkezőknek pedig a „tökéletes anya” szerepének kell megfelelniük. A munka és a magánélet egyensúlyát leginkább a skandináv országok lakói tudják fenntartani, de Magyarország sem áll rossz helyen a ranglétrán: a dolgozó nők 35%-a könnyen, 54%- a pedig kis energiabefektetéssel balanszírozik a munkahely és az otthon között.

Érdekes ellentmondás, hogy míg a magyar nők többsége bizakodó a saját, egyéni jövőjét illetően, az ország fejlődését csak 38%-uk tekinti reális lehetőségnek. Nem derűlátóak az állam és nőnemű állampolgárai viszonyát tekintve sem: 63% úgy gondolja, az állam nem támogatja eléggé a gyermekes nőket, az olvasók fele pedig úgy érzi, nőként kevesebb esélye van az érvényesülésre, mint férfitársainak. A válaszolók szintén felét érte már nemi diszkrimináció a munkahelyén, a kisgyermekes munkavállalók 38%-a pedig családi állapota miatt szenvedett hátrányt. A kutatás résztvevőinek 88%-a kevesli a női döntéshozók számát a gazdasági és politikai életben.

A nemzetközi felmérés magyarországi eredményeit az ELLE magazin szeptember 6-án megjelenő, októberi lapszámában Dr. Tóth Olga szociológus elemzi.