Az idei évben még gyors gazdasági növekedés várható, azonban a későbbiekben lassulhat a tempó. Tovább növekedhetnek a bérek is, a munkaerőpiaci fordulat 2020-ban várható. Az euró árfolyamában nem várható érdemi meglepetés, továbbra is a 320 forint körüli szint lesz jellemző – áll a Raiffeisen Bank negyedéves gazdasági elemzésében.
Magyarország 2018-ban elérte a jelenlegi gazdasági ciklus csúcsát, a következő negyedévekben fokozatosan lassulhat a gazdasági növekedés – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A külső környezet egyre kevésbé lesz támogató a magyarországi növekedés számára, a gazdaságpolitika pedig a korábbinál kevésbé lesz képes támogatni a gazdasági növekedést. Ezzel együtt 2019-ben a Raiffeisen prognózisa szerint még mindig viszonylag gyors, 3,4%-os gazdasági növekedés várható. A közeli jövőben a külső környezet további romlása valószínűsíthető, így nagy az esélye annak, hogy 2020-2021 során – a globális gazdasági ciklus lefelé tartó ágában – Magyarország már csak 2-3% körüli mértékű növekedést tud produkálni.
A munkanélküliségi ráta immáron több, mint egy éve tartósan 4% alatt mozog, a munkabérek növekedési üteme kevéssé mérséklődött: 2018 első 11 hónapjában az átlagos bruttó bér 327 ezer forint volt, ami 11,5%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Két éves időhorizonton 25%-os volt a bérnövekedés mértéke, 4 éves távlatban pedig közel 40%-os. Török Zoltán 2020-ra várja a munkaerő-piaci fordulatot: a kereslet mérséklődését, a munkanélküliségi ráta enyhe emelkedését, és a bérnövekedési ütem lelassulását.
Az infláció áprilistól októberig jelentősen megemelkedett (októberre közel került a pénzromlás éves üteme a 4%-hoz), de év végére 3% alá zuhant. Mindkét mozgás fő oka az üzemanyagárak változása volt. Bár a teljes inflációs kosár mozgása hektikus, a különböző maginflációs mutatók egyértelműen jelzik az emelkedő inflációs folyamatokat. Az átlagos infláció idén 2,5% lehet. A maginfláció már az első negyedévben 3% fölé emelkedhet, az éves átlag 3,3% lehet majd.
2018 harmadik negyedévében a vártnál is nagyobb mértékben romlott az euróövezet gazdasági teljesítménye, éves összehasonlításban csak 1,6%-kal nőtt a kibocsátás – jelezte Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője. A térség gazdasági növekedését továbbra is főleg a gyenge külső kereslet fékezi, amelyhez a harmadik negyedévben a gépjárműgyártás átmeneti megtorpanása is hozzájárult. Az euróövezeti infláció decemberre az olajárak csökkenésével nyolc havi mélypontjára, 1,6%-ra süllyedt vissza. Fokozatosan erősödik ugyanakkor a bérdinamika: a harmadik negyedben már 2,1%-os volt a fajlagos bérköltség éves változásának mértéke, amely több mint öt éves maximumot jelent.
A kamatemelési várakozások ugyancsak csökkentek az elmúlt időszakban az euróövezetben. Az optimistább forgatókönyvek szerint nem 2019 harmadik, hanem csak az utolsó negyedévében fog először kamatot emelni az EKB, de a pesszimista várakozások alapján erre inkább csak 2020 első felében kerülhet sor.
Az Egyesült Államokban elfogyott az adócsökkentések fűtötte gazdasági bővülés lendülete: év végi konjunktúramutatók visszaesése a vártnál nagyobb lassulásra utal a kiskereskedők nagy részének csalódást keltő ünnepi értékesítéseivel egyetemben. Több lett viszont az új munkahely: 1999 óta a harmadik legnagyobb bővülést érték el 2,6 millió új pozíció megnyitásával.
A stabilan a jegybanki célnál lévő infláció teret enged a FED-nek arra, hogy kivárjon. Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője rámutatott: a tavalyi évet történelmi csökkenéssel zárta a részvénypiac, a leminősítések, és az adóemelések pozitív hatásának kifutása bizonytalanabb jövőképet vetít előre. Az olajárak a hirtelen jelentkezett – jórészt az iráni szankciók elodázása miatt – 45%-os zuhanást követően 55 dollár környékén nyugodhatnak meg.