A külföldi sajtó Magyarországról

Németországban Csatáry László haláláról valamennyi német országos médium beszámolt, többnyire hírügynökségi jelentés alapján, a Die Welt című konzervatív lap pedig hosszabb összeállítást közölt online kiadásában, míg a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című  konzervatív lap a magyar gazdaság helyzetéről  és az IMF-hitel előtörlesztéséről közölt elemzést a keddi számában.

    A Die Welt A nemzetiszocialista bűnöző Csatáry meghalt a pere előtt címmel közölte Sven Felix Kellerhoff cikkét, a szerző Csatáry László élettörténetének ismertetése mellett vázolta a csendőrségnek a magyarországi holokausztban betöltött szerepét is.     Kiemelte: Magyarország 1944-ben a hitleri Németország “egyik utolsó szövetségese” volt, Horthy Miklós pedig  “antiszemita volt” ugyan, de “berzenkedett” a magyarországi zsidók tömeges deportálása ellen. A németek egyebek között ezért szállták meg az országot, és állítottak fel bábkormányt. Ezután az SS “szinte tetszés szerint” dolgozhatott a holokauszt előkészítésén. Ebben “fontos funkciójuk volt a magyar csendőröknek”, ők gyűjtötték gettókba a zsidókat, ami az “SS-apparátus megállapítása szerint a +hatékony+ gyilkolás előfeltétele volt” – írta Kellerhoff, hozzátéve, hogy Csatáry egy ilyen gettó parancsnoka volt. http://www.welt.de/geschichte/zweiter-weltkrieg/article118922510/NS-Verbrecher-Csatary-stirbt-vor-seinem-Prozess.html     A FAZ A magyar tőzsde megörvendezteti a részvényeseket címmel közölt elemzést, amelyben a szerző, Michaela Seiser kiemelte: Magyarországon “a tőzsdézők dörzsölhetik a tenyerüket”, hiszen a Bux a térségi mezőnynél jobban teljesít. Elemzőkre hivatkozva hozzátette: “a kis ország” gazdasága az évek óta tartó recesszió után az idén várhatóan 0,5 százalékkal bővül, ugyanakkor augusztusban “adóemelések sora” lépett életbe, a politikai helyzet pedig “továbbra is aggasztó”.     Az eddigi gazdaságpolitikai intézkedések “nem vezettek a gazdasági helyzet tartós javulásához”, a 2014-es választások miatt pedig “populista lépésekre” lehet számítani – írta a FAZ szerzője. Úgy vélte: “nem világos”, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások lezárása “jó-e az országnak”, és amennyiben az amerikai Fed kitart amellett, hogy a tervezettnél hamarabb leállítja kötvényvásárlási programját, akkor a piaci kamatok emelkedése miatt “a kormánynak valószínűleg nem lesz más választása, mint a tárgyalások felújítása az IMF-fel”.     A FAZ az IMF-hitel előtörlesztéséről Hanno Mussler cikkét közölte Magyarország visszafizeti az IMF-hitelt címmel. A szerző kiemelte: a 2008-ban kezdett hitelprogram folytatásáról többszöri nekifutás után azért futottak zátonyra a tárgyalások, mert “az Orbán-kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytat”. Hozzátette: a kormány “a bankokat és energiacégeket sújtó különadó, a vállalati telefonokra és a pénzátutalásra kivetett adó, valamint a magán-nyugdíjpénztári megtakarításoknak az állami nyugdíjrendszer részére történt kisajátítása után hamarosan egy kocsmaadót is ki akar vetni”.      A Magyarország által hétfőn előtörlesztett IMF-hitelről és Csatáry László haláláról is beszámoltak a pozsonyi lapok kedden.      Annak bejelentése, hogy Magyarország idő előtt törlesztette a Nemzetközi Valutaalaptól kapott hitelt, rövid egymásutánban már Orbán Viktor kormányának harmadik “győzelmi kiáltása volt” – írta kedden a pozsonyi Sme. A liberális lap kommentárírója, Peter Schutz  “Helyes magyar út” című cikkében így írt: júniusban a kormány az ország túlzott deficit eljárásból való kikerülését, később pedig “valamilyen mikroszkopikus (gazdasági) növekedést ünnepelt, amellyel nem tudott betelni a propaganda”. Hozzátette: “sajnos ezúttal sincs miért gratulálni a szomszédunknak”. Schutz  “szórakoztatónak” minősítette a gazdasági tárca azon bejelentését, amely szerint a törlesztés a megkezdett út helyességének a bizonyítéka.     A liberális szlovák lap Csatáry László halála kapcsán is kommentárt közölt  keddi számában, “Csatáry és a relativitás” címmel. Ebben a cikk írója, Tomás Galis úgy véli, Csatáry László halála “korán és későn is jött egyben.” Későn amiatt, mert a kassai gettóban szemtanúk szerint elkövetett szörnyűségekért “csak a legrosszabbat kívántuk volna neki”, korán pedig amiatt, mert reális esély volt arra, hogy élete alkonyán, elítéljék. A cikk szerzője szerint Csatáry története azon esetek egész sorára mutat rá, amikor a múlttal való megbékélésre irányuló igyekezetet relativizálják.

Forrás:MTI