Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Tavaly hihetetlen teljesítményével ismertette meg a nevét a Rokob József. Harminc Ironmant tudott le 30 nap alatt és ezzel az extrém teljesítéssel messze a világ legjobbja lett! Elképzelhetetlen eredmény, bár ő ezt vitatja, mint ahogy azt is, hogy ilyen eredményt csak profiként lehet elérni.
– Nem hogy profinak nem tartom magam, talán még amatőr sportolónak sem, még igazolt versenyző sem vagyok. Én úgy fogalmaznék, hogy szeretek sportolni, a sportban egyéni vállalkozónak számítok, ez a státuszom. Emellett sok minden más is belefér az életembe. Nemrég például a tekézők figyeltek fel rám és hívtak, álljak közéjük, játsszak a hivatalos meccseiken. Az ilyen sport az én világom, nem függök senkitől, csak én vagyok és a feladat. Nem egyszerű beosztanom az időmet, karácsonykor született a kislányunk, a sok ember megélhetését biztosító vállalkozás is sok időt igényel, nem beszélve a sportról. Azért mindenre jut időm, sőt az edzések után a sportoláshoz tartozó sörözgetésről, fröccsözgetésről sem mondok le. Hogy lehet ennyi mindent belegyömöszölni 24 órába? Például úgy, hogy az ember kiiktatja a tv-nézést az életéből. Tessék kipróbálni!
– Mindig ilyen sajátos megközelítésben élted az életed?
– Mióta 21 éves koromban egy évet töltöttem Ausztráliában, bele merek vágni bármibe, s mindig csak a többre és a jobbra török. Nem tudom „sajátos megközelítésnek” számit-e, de a sportban sem apróztam el, bevetettem magam a sűrűjébe, igazi kihívást kerestem. 2009-ben vettem egy biciklit, volt valami csukám is és mellben úsztam le a távot Nagyatádon. Azonnal rájöttem, hogy ez a nekem való világ. Innen, négy év alatt jutottam el a harmincszoros Ironman-ig. Az interneten véletlenül bukkantam rá a harmincszoros verseny hírére. Rögtön tudtam, hogy lépnem kell. Hiszek abban, amit csinálok. Elhatározom, és addig csinálom, ameddig el nem érem a célt. Nem fogadom el, hogy létezik lehetetlen. Felkészülés, felszerelés, étkezés, pihenés, ennyi a tudomány. Én készen állnék egy negyvenszeres ironman-re is, de a többi hét célba érkezett társam csak ennyit mondott utána: „soha többet.”
– Ezek szerint kijelenthető, hogy te erre születtél?
– A velem történtekkel azt igazolom, hogy négy év alatt a totál semmiből bármilyen magasságig el lehet jutni. Erőt akarok adni a példámmal másoknak, a pozitív gondolkodás erejére akarom felhívni a figyelmet. Csak rajtad múlik! Én sem gondoltam soha, hogy mára már ötvenszeres Ironman-nek mondhatom magam, amiből tavaly 33-at teljesítettem. Ugyanakkor nem ebből élek, s ez nem panasz, inkább ebből szegényedek el. A tavalyi siker belekerült három milliómba.
– Idén is gyarapszanak a trófeáid?
– A tervek készen állnak, Svájcban, Angliában indulok és Mexicoban a tízszeres Ironman-en. Itthon a sárvári 24 órás és a Velencei tavi dupla Ironman vár. A szezonnyitó a számomra is a 7. Spuri Balaton Szupermaraton.
– Nem lesz túl rövid az a közel 200 km négy nap alatt?
– A saját mottóm: A legkisebb távot sem nézem le, de a legnagyobbtól sem félek. Ne várja tőlem senki, hogy Szuperman-nek öltözve fogok száguldozni, inkább csak egy akarok lenni a sok közül. Nekem nem itt kell bizonyítanom, inkább úgy kell futnom, hogy az jól szolgálja az idei nagyobb terveim megvalósítását. Szóval senki se keressen az első háromban, ígérem, nem leszek ott. A feleségem siófoki, így ha nem a babára kellene vigyáznia, biciklivel kísérne végig Siófoktól Siófokig. Így az egyik barátom, Mester Gábor segít. Azért remélem a nejem egy sört a kezembe nyom majd a célban. Remélem búzasör lesz, mert azt jobban szeretem.
