A BÁNTALMAZÁS SOKSZOR A VÁLÁS UTÁN IS FOLYTATÓDIK

A Nők a Nőkért az Erőszak Ellen (NANE) és a PATENT Egyesület minden évben megrendezi a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés eszközeiről szóló szakmai konferenciát, ahol a hazai és nemzetközi fejleményeket, új módszereket és kutatási eredményeket mutatják be.

Sok esetben hiába vet valaki véget bántalmazó kapcsolatának, az agressziótól a válás után sem szabadulhat, és gyermekét sem tudja megvédeni – ez az egyik tanulsága a kényszerkapcsolattartást elemző kutatásának, amelynek részeredményeit a konferencián hallhattuk először.

A jelenleg is folyó kutatás még nem zárult le, de az előzetes eredményekből az derül ki, hogy a bántalmazás sokszor koránt sem ér véget azzal, hogy a bántalmazott fél kilép a párkapcsolatból. „Kényszerláthatás az, amikor a gyereket és az őt nevelő szülőt arra kényszerítik, hogy bántalmazó szülővel találkozzon, időt töltsön. Így az áldozat továbbra is ki van téve az erőszakos volt partnere támadásainak, aki a gyereket eszközként használja a további bántalmazáshoz” – magyarázta Galántai Júlia a kutatásban résztvevő szociológus. Ahhoz, hogy egy bántalmazó kapcsolatból ki tudjon lépni a bántalmazott szülő, elengedhetetlen, hogy az ellátórendszer azonnal felismerje, és kellő súllyal kezelje a családon belüli erőszakot. „Eddig főként külföldi szakirodalma van ennek a témának. Szeretnénk egy magyar felmérést készíteni, rávilágítani a tipikus elemekre, hogy azokra megoldási lehetőségeket vázolhassunk fel” – emelte ki Ligeti Anna Sára szociológus, a kutatás kvantitatív részének vezetője.

A mélyinterjúkból kiderült, hogy ha elmarad a láthatás, azt automatikusan a gyerekkel együtt élő anya hibájának tekintik. A hatóságok nem kezelik kellő súllyal azt a tényt, hogy ha külön élő agresszív apa továbbra is veszélyt jelenthet a gyermekre. Egy asszony például azért kapott pénzbüntetést, mert „nem voltam hajlandó a síró, félelemtől reszkető gyereket a kocsiba erőszakkal betuszkolni”.

A bírósági eljárásokról a PATENT Egyesület jogásza, Dr. Sándor Beáta Judit elmondta, hogy a bíróságfigyelő önkéntesek sokszor nem jutnak be a tárgyalásokra, mert a bántalmazó zárt tárgyalást kér, vagy a bíró nem engedi be őket. Ha bejutnak, akkor gyakran megalázó bánásmódot és áldozathibáztató attitűdöt tapasztalnak a bírók részéről az áldozatok felé. Kiemelte, hogy “az áldozatok jog- és igazságérzete erősen sérül, amikor megtapasztalják az intézményi védelem teljes hiányát”.

A kényszerkapcsolattartást elemző kutatás jelenleg is zajlik, a NANE minden érintett jelentkezését örömmel fogadja egészen év végéig a kutatas@nane.hu email címen. A részvétel természetesen anonim.