A Bogár gyártójától a világméretű mobilitási szolgáltatóig

Nyolcvan esztendeje indult útjára a világ egyik legsikeresebb autógyártója. 1937. május 28-án alakult meg Berlinben a „Korlátolt felelősségű társaság a német népautó előkészítésére” („Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH”), azaz a mai Volkswagen-csoport elődje. A cég, amelynek története a Bogárral indult, nyolc évtized alatt 12 márkát tömörítő globális nagyvállalattá fejlődött, amely négy kontinens összesen 120 termelési helyszínén több mint 620 ezer dolgozót foglalkoztat, s éves szinten több mint 10 millió gépkocsiját szállítja ki ügyfeleinek.

A társadalom minden rétege számára elérhető autózás víziója már a huszadik század eleje óta foglalkoztatta a mérnököket. Később a nemzetiszocialisták is magukévá tették a népszerű elképzelést, így 1934-ben a Birodalmi Autóipari Egyesület (Reichsverband der Automobilindustrie) Ferdinand Porschét bízta meg a „német népautó” megtervezésével. Porsche csapatával el is készítette a járművet, amely 1938-ra vált szériaéretté, majd a második világháború végétől évtizedekre „demokratizálta” az autós mobilitást. A Bogár alapozta meg a Volkswagen-csoport felemelkedését, s több mint 21,5 millió legyártott példányával kora legsikeresebb autójának bizonyult.

Az ekkor még KdF-autónak nevezett Volkswagen 1-es típus gyártása 1938 májusában indult be a Mittelland-csatorna menti, a mai Wolfsburg területén működő üzemben. A KdF-autó azonban eleinte csupán propagandának bizonyult, ugyanis egészen 1945-ig mindössze 630 példány gördült le belőle a wolfsburgi szerelőszalagról, ahol haditechnikát – itt készült többek között a Kübelwagen és a Schwimmwagen – gyártottak helyette a második világháború alatt. A háború végén a britek vették át a város és a gyár feletti irányítást és nagyban hozzájárultak a Volkswagen talpra állásához. Aktívan részt vettek az újjáépítésben és 1945 decemberében 55 gépkocsival folytatódhatott a későbbiekben a kedves „Bogár” névvel illetett 1-es típus gyártása. Ők fektették le a Volkswagen világpiaci jelenlétének alapjait is, öt Hollandiába szállított autó formájában ugyanis már 1947-ben kezdetét vette a járműexport.

A brit adminisztráció valójában civil vállalatot csinált a Volkswagenből, amely kiváló pozícióból vághatott neki a német gazdasági csoda időszakának. 1949 októberében a britek a szövetségi kormányzatnak adták át a felügyeletet, az adminisztrációra Alsó-Szászország tartomány kapott megbízást. A Volkswagen további fejlődését a Bogár és a Transporter határozta meg, s az e modellek iránti nagy kereslet további gyárak létesítését tette lehetővé. A Transporter így 1956-tól már Hannoverben készült, míg Kasselben sebességváltókat, Braunschweigben pedig tengelyeket és szerszámokat gyártottak, s a tengerentúli export kielégítésére megnyílt az emdeni üzem.

E kiváló eredményeivel a Volkswagen a második világháború utáni német gazdasági csoda jelképévé vált, s nem csupán Németországban, hanem immár külföldön is. 1952-ben Kanadában hozták létre az első külföldi értékesítési társaságot, amit 1953-ban a brazil leányvállalat, a Volkswagen do Brasil Ltda. követett. 1960-ban lezárult az állami vállalat többségi privatizációja és a Volkswagen részvénytársasággá alakult át. A cég ekkor már 64 100 dolgozót foglalkoztatott és éves szinten 888 500 járművet gyártott.

További lendületet adott a Volkswagennek, amikor többmárkás vállalatcsoporttá fejlődött. 1965-ben a Volkswagen megvásárolta az Auto Union GmbH társaságot, amely 1969-ben az NSU Motorenwerke AG-vel a mai Audi AG-vé egyesült. A nyolcvanas évek közepétől további márkák következtek: a SEAT (1986), a SKODA (1991), a Bentley (1998), a Bugatti (1998), a Lamborghini (1998), a Porsche (2009), az MAN (2011), a Ducati (2012) és a Scania (2015). A Volkswagen Financial Services AG a pénzügyi szolgáltatások területét fogja át nagy sikerrel, s a 2016 decemberében alapított, új MOIA vállalatával a Volkswagen immár a mobilitási szolgáltatások jövőbemutató területére is belépett.

Iránymutató technikai mérföldkő volt a vállalat történetében, egyben új és nagysikerű korszak kezdetét jelentette az 1973 és 1975 közötti átállás a léghűtésűről a vízhűtésű motorokra, illetve a farmotorról a fronthajtásra. Új modelljei, a Passat, a Scirocco, a Golf és a Polo a csökkenő eladások és az 1973-as olajválság okozta krízisből jelentették a kivezető utat a Volkswagen számára. A Golf – amelyről egész járműkategóriát neveztek el és napjainkig több mint 33 millió példányban kelt el – gyorsan a Bogár nagysikerű utódjává lépett elő, mint a legkülönfélébb igényekkel érkező vásárlók piaci szegmenseken átívelő autója.

A Volkswagen részben korai kínai szerepvállalása révén is válhatott a mai globális piaci szereplővé, ahol a kínai partnerrel közösen már 1985-ben elkészülhetett az első Volkswagen. Napjainkban a Volkswagen-csoport két vegyesvállalatot is működtet kínai partnereivel, s rövidesen egy harmadik is következik. A vállalatcsoport 2016-ban mintegy négymillió autóját értékesítette a távol-keleti országban.

A folyamatos növekedés éveit követően a dízelválság és az új piaci kihívások a Volkswagen-csoport átszervezését tették szükségessé. A vállalat TOGETHER – Stratégia 2025 koncepciója mentén kíván következetesen átalakulni az egyik legnagyobb autógyártóból a hosszú távon fenntartható mobilitás vezető szolgáltatójává. Ennek során a digitalizáció, az elektromos mobilitás, az automatizált vezetés és az új mobilitási szolgáltatások játszanak meghatározó szerepet. Immár nyolcvan esztendős történetével a háta mögött a Volkswagen optimistán tekinthet a jövőbe, amelyre szintén érvényes, hogy innovatív szellemisége és változáskészsége újabb sikeres fejezetet nyithat a vállalatcsoport törtnetében.