A budapesti publikum értő közönsége a balettművészetnek Borisz Eifman szerint

A magyar közönség az érzelmi feltöltődés miatt jár színházba, a balett pedig az érzelmek művészete – mondta a világhírű orosz koreográfus, Borisz Eifman, aki szerint mivel nagy hagyománya van Magyarországon a balettművészetnek, a budapesti publikum értő közönsége ezen művészeti ágnak. A színházalapító koreográfus minderről Bécsben tartott sajtótájékoztatója után beszélt az MTI-nek pénteken.

    Eifman világhírű társulata, a Szentpétervári Állami Akadémiai Balett Színház az Anna Karenina balettváltozatát mutatja be júniusban két alkalommal a Magyar Állami Operaházban. A budapesti fellépésre egy régiós turné részeként kerül sor. A társulat már fellépett Pozsonyban, a hétvégén Budapestre, majd azt követően Belgrádba látogat, és június közepén tartják a bécsi bemutatót.
    Az osztrák fővárosban a Rodin című darab látható, a másik három városban pedig az Anna Kareninát tűzik műsorra. Eifman szerint azért, mert a szlovák, a magyar és a szerb publikum ezt a Tolsztoj-adaptációt még nem ismeri.
    Az Anna Kareninára egyebek mellett azért esett a választás, mert ez a társulat igen nagyszabású és legsikeresebb darabja, amely a világ egyik legismertebb orosz irodalmi alkotása alapján készült. Eifman elmondása szerint a feldolgozás azért is különösen izgalmas, mert a sorok mögött megbúvó tartalmat igyekezett ábrázolni.
    A koreográfus emlékezetett: mivel korábban a Karamazov testvéreket tűzte műsorára a budapesti operaház, ismeri a budapesti publikumot, és úgy látja, egy nyelvet beszél a magyar közönséggel. Elmondása szerint sokkal könnyebb átadni az üzenetét, ha a nézők nemcsak a mozgás művészetét látják a színpadon, hanem értik azt a szándékot is, amely a mozdulatok mögött rejlik.
    A nemzetközi bemutatók alkalmával is megmutatkozik a balettművészet kultúrák közötti összekötőereje, a nyelvi korlátok feloldódása és az integráló alkotóerő – mondta Eifman az MTI-nek. Úgy vélte: saját művészi felelőssége abban rejlik, hogy az emberek számára fontos és átgondolásra érdemes témákat ragad meg alkotásai során.
    Meglátása szerint a fiatal táncművészeknek és koreográfusoknak felelősséggel és őszintén kell feldolgozniuk témákat és “élni az Isten adta tehetségükkel”. A balettművészet feladata nem elsősorban a szórakoztatás, hanem a katarzis – jelentette ki Eifman, és hozzátette: ehhez elsősorban intellektuális, érzelmi és emberi érzékenységre van szükség. Ennek megszerzésére biztatja a fiatal művészeket.
    Az Eifman által 1977-ben alapított színházzal új formanyelvet és stílust teremtett, és a “szovjet balettikonokat legyőzve” a világban egyedülálló pszichológiai balettszínházat hozott létre. Előadásaik során a művészek nemcsak egy mozdulatsort, hanem egy lelki állapotot jelenítenek meg. A világhírű koreográfus elmondta: a legtöbb néző azért jön az előadásokra, mert érzi a színpadon megmutatkozó “érzelmi energiát”.
    A művész bécsi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a következő pár év izgalmas lesz társulata számára egyaránt, hiszen székhelyüket egy táncszínházba helyezik át, ahol három olyan társaság kap helyet, melyek az orosz balett három korszakát képviselik. Az egyik a 19. századi klasszikus balettel foglalkozik, a másik kísérletező műhelyként az új kortárs kifejezési formákat fogja bemutatni, Eifman társulata pedig a pszichológiai balettszínház irányvonalát képviseli.
    Az Eifman-társulat csak nagyon ritkán lép fel élőzenekari kísérettel, ezért a budapesti előadások különlegessége, hogy azokon a Kodály Filharmónia Debrecen kíséri majd az orosz együttest – mondta korábban Nagy Tamás, a budapesti fellépés szervezője, akinek tájékoztatása szerint a rendező azért járult hozzá az élőzenei kísérethez, mert a Magyar Állami Operaházat a világ egyik legjobb akusztikájával rendelkező helyszínének tartja
    A szentpétervári balettszínház darabja a Tolsztoj-regény szerelmi háromszögének bonyolult rendszerére, Anna Karenina személyiségének kettősségére fókuszál, és a szerelem által újjászületett nőt a szavak helyett a testmozdulatok pontos és erős kifejezőerejével mutatja be. A darabot június 5-én és 6-án láthatja a közönség a budapesti operaházban.
    A társulat első alkalommal mutatkozik be Bécsben, június 12-én és 13-án a bécsi Burgtheater színpadán a Rodint mutatják be. Azonban az osztrák közönség előtt sem ismeretlen a művész neve, mert korábban az Anna Kareninát nagy sikerrel adta elő a Bécsi Állami Opera, jelenleg pedig a Vörös Giselle szerepel a Volkstheater műsorán.

Forrás:MTI