A Die Welt című konzervatív német és a The New York Times című amerikai liberális lap az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban közölt cikket keddi számában.
Boris Kálnoky a Még börtönőrök is dolgoznak Magyarország határkerítésén című írásában kiemelte, hogy a “majdnem kész kerítés” hatása már érezhető, de Belgrádban “hétezer migráns vár a továbbutazásra”.
A hivatalos adatok szerint vasárnap július közepe óta a legkevesebb illegális határátlépés történt. “Ez a kerítésnek tulajdonítható, amelyet a kormány a magyar-szerb határon építtet?” – tette fel a kérdést a szerző, rámutatva, hogy a hatóságok közlése szerint a műszaki határzár elkészült szakaszainál már alig kelnek át menekültek a határon.
A kerítésépítés kezdetben “ellentétes hatást” fejtett ki, hiszen a terv bejelentése után “migránsok a világ minden részéből” egyre nagyobb számban keltek át a határon, hogy “bejussanak a schengeni övezetbe, amíg nem késő” – fejtette ki Kálnoky.
Ugyanakkor “sok jel utal arra, hogy a következő napokban súlyosbodik a helyzet”, mert a miután “migránsok ezrei” keltek át a szögesdróttal megerősített görög-macedón határon, vasárnap 7 ezernél is több “migráns és menekült” érkezett meg Szerbiába – tette hozzá.
“Az a kérdés, hogy feltartóztatja-e a kerítés a menekülteket, akik hónapokon keresztül, nem egyszer életveszély közepette több ezer kilométert tettek meg és úgy érzik, hogy már majdnem célba értek? Vagy talán szükség esetén erőszakkal törnek át, mint Macedóniában? És miként reagálna erre Magyarország?” – írta a Die Welt szerzője.
http://www.welt.de/politik/ausland/article145576321/Sogar-Gefaengniswaerter-arbeiten-an-Ungarns-Grenzzaun.html
A magyar határon épülő kerítés “azt az egyértelmű üzenetet szándékozik küldeni: a migránsok ne számítsanak arra, hogy szabadon mozoghatnak”, de egyúttal “a migrációs válság és az annak kezelésével küszködő európai uniós országok együttműködési képtelenségének sokat bírált és nagyon fizikai megnyilvánulása” is – írta keddi lapszámában a The New York Times.
A Tiszaszigetről keltezett, az európai migrációs helyzetet összefoglaló írásában Alison Smale megállapítja: ahogy azt a Balkánon keresztülhatoló kaotikus áradat is bizonyítja, “koordinált politikai hiányában minden, a migránsok útjában lévő országot minden arra ösztönöz, hogy egyszerűen továbbküldje őket”. A migránsokat regisztrálják, vagy ellátják az átutazáshoz szükséges ideiglenes iratokkal, de nem menedékkérőként könyvelik el őket, végeredményben valaki másra hárítva a problémát. Ez az esetek harmadában vagy felében Németország.
A szerző szerint “paradox módon, ahelyett hogy elrettentené a migránsokat, Magyarország kerítés valójában ösztökélheti őket”. Szíriai, afgán és más migránsok úgy nyilatkoztak, hogy a kerítésről hozzájuk eljutott információk “felgyorsították az északra tartó versenyfutásukat”, még mielőtt az egész magyar-szerb határt kordonnal zárják le augusztus 31-én. A cikk által idézett Robert Lesmajster segélymunkás úgy vélekedett, hogy a magyar kerítés nem tudja leállítani a migránsokat, akik Magyarország helyett Horvátországon keresztül mennek majd tovább.
A tudósítás olyan észrevételt is tesz, hogy “a mai tétovázás ellentétben áll azzal a szereppel, amit Magyarország 26 nyárral ezelőtt játszott, amikor átvágva a közte és Ausztria közötti vasfüggönyt, megengedve a keletnémetek nyugati migrációját, kiváltva a berlini fal leomlását”.
http://www.nytimes.com/2015/08/25/world/europe/migrants-push-toward-hungary-as-a-border-fence-rises.html
Kanadában egyre több folyamodványt bírálnak el pozitívan azt követően, hogy rekord alacsony szintre süllyedt a magyar roma menedékkérők befogadása az észak-amerikai országban – írta a torontói National Post című napilap.
2009-ben és 2010-ben, amikor a kanadai konzervatív kormány fellépést kezdeményezett a “színlelt” menekültek ellen, a Magyarországról érkezett menedékkérők mindössze 2 százalékát fogadták be. A Bevándorlási és Menekültügyi Igazgatóság adataiból azonban kiderült, hogy a befogadás aránya azóta folyamatosan növekszik: 2013-ban a kérvények 20, 2014-ben 30, 2015 első félévében pedig 68 százalékát bírálták el kedvezően. A menedékkérők száma ugyanakkor csökkent: jelenleg évente néhány százan folyamodnak ehhez, szemben a 2009-2011-es időszakkal, amikor meghaladta az évi kétezret a menedékkérők száma.
Kanada 2012-ben a biztonságos országok közé sorolta Magyarországot, amelyekről nem valószínűsítik, hogy valódi menekültek kiindulópontjai lehetnek. A lapnak menekültügyi szakértők és jogvédők azonban úgy nyilatkoztak, a növekedéshez hozzájáruló egyik tényező az arra való bizonyítékok számának szaporodása lehet, amelyek szerint a roma etnikai kisebbség üldöztetésnek van kitéve Magyarországon.
http://news.nationalpost.com/news/canada/canada-accepting-more-roma-asylum-seekers-amid-growing-evidence-of-persecution-in-hungary
Forrás:MTI