Az elmúlt évben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) olyan intézkedéscsomagot léptetett életbe, amely a szőlő-bor ágazatban a szüreti időszak során korábban rendszeresen jelentkező feszültségek megelőzését szolgálta. Az eredményesnek bizonyult intézkedések tapasztalataira alapozva a HNT 2018. május 29-én megtartott Tanácsülése döntött arról, hogy a szervezet a 2018. évi szüret alkalmával is aktív szerepet vállal a piaci egyensúly megteremtésében, a kereslet és a kínálat összehangolásában.
A más mezőgazdasági ágazatokhoz képest kevésbé integrált szőlő-bor ágazatban a szőlőtermelők jelentős része csak a szüreti időszakban kerül kapcsolatba a felvásárlói oldallal és a kellő piaci információk hiányában gyakran az indokoltnál alacsonyabb áron értékesíti a termést. Az információhiány a felvásárlók helyzetét is nehezíti, mivel sokszor hiába keresnek adott szőlőfajtát, de nem tudják, hogy az hol és kinél áll rendelkezésre a megfelelő minőségben és mennyiségben.
A HNT 2014-ben vált a szőlő-bor ágazat szakmaközi szervezetévé, amivel jogot nyert arra, hogy különböző intézkedéseket hozzon a borszőlő-piac átláthatóbbá tétele, valamint a termelők és felvásárlók közötti együttműködés elősegítése érdekében. Az elmúlt évi, illetve 2018-ra tervezett intézkedések közvetlen célja, hogy a szőlőtermelők legkésőbb a szüret kezdetére már tudják, hogy kinek, milyen feltételekkel értékesíthetik a szőlőt, míg a borászatok az igényeik szerinti fajtákat kellő időben és mennyiségben tudják beszerezni.
A keresleti-kínálati viszonyok felmérése és a szüreti időszakra vonatkozó árprognózis megalapozása érdekében a HNT 2018. május 29-i Tanácsülése döntött egy rendkívüli borkészletfelmérés, illetve egy országos, minden szőlőfajtára kiterjedő termésbecslés végrehajtásáról is. Az elmúlt évhez hasonlóan a piacszervezési intézkedés része egy olyan szabványos szerződés-minta közzététele, ami a termelő és a felvásárló jogainak és kötelezettségeinek rögzítésével méltányos keretrendszert biztosít mind a rövid, mind a hosszabb távú együttműködéshez. Az intézkedés kidolgozása során a szakmaközi szervezet különös gondot fordított arra is, hogy az ne ütközzön a versenykorlátozást és az árrögzítést tiltó uniós és magyar jogszabályi rendelkezésekbe.
Az ágazat 2016-ban elfogadott stratégiájában a legfőbb célkitűzés a „piacképes, fenntartható szőlő- és bortermelés”. Ez a cél kizárólag akkor érhető el, ha a szőlő ára nem csupán a művelés költségeit és az ültetvény amortizációját fedezi, de megfelelő jövedelmet is biztosít a szőlőtermelő részére, ugyanakkor a szőlőt megvásárló borászatok részéről is kigazdálkodható. A szakmaközi szervezet ennek megfelelően nem a piaci árviszonyok befolyásolására, hanem arra törekszik, hogy mindkét fél birtokában legyen azon információknak és lehetőségeknek, amelyek révén a legjobb üzleti döntést tudja meghozni.