A kajak-kenu lett a legeredményesebb

Újabb sikeres szezontól köszön el lassan a magyar kajak-kenu sport. Szeptember végén az utolsó nagy húzás következik, maratonistáink vízre szállnak az oklahomai világbajnokságon, és minden bizonnyal olyan hangzatos eredményekkel térnek majd haza, mint ahogyan ebben az idényben a felnőtt vagy az utánpótlás válogatott tagjai tették. A magyar kajak-kenu ismét megmutatta egyedülálló értékeit a nagyvilágnak és idén is az ország legeredményesebb olimpiai sportága lett.

Az olimpiai ciklus félidejében jár a magyar kajak-kenu sport, amely újabb szenzációs szezont tudhat maga mögött. Versenyzőink sikert-sikerre halmoztak az idény fő eseményein, csillogó érmeket hoztak haza a felnőtt és az utánpótlás világversenyekről, helyt álltak a világ előtt.

És nem csak a pályán éltünk meg nagy pillanatokat: a hátország, a sportág bázisa az állami támogatásoknak köszönhetően folyamatos fejlődésen megy keresztül, új lendületet kapnak szakágak, felújításra kerülnek vízitelepek, és egyre szélesedik a szabadidős bázis is.

„Amikor a londoni olimpia után megfogalmaztuk a sportág stratégiáját, meghatároztuk az olimpiai ciklusra, majd tavaly ősszel a 2014-es évre szóló elképzeléseinket, legfontosabb alapelvünk az volt: mindezt úgy tesszük, hogy nem sérülhet a sportág olimpiai eredményessége – mondta Csabai Edvin szakmai igazgató. – A különböző szakágak és a különböző korcsoportok felkészülését ennek tükrében állítottuk össze, próbáltunk olyan programokat kidolgozni, amelyek mind-mind hosszú távon az olimpiai eredményességünket szolgálják, biztosítják. Mivel egyre több nemzet van jelen a világversenyeken, nem csak indulóként, már éremszerzőként is, így nagyon fontos volt, hogy ebben az esztendőben, még az olimpiai kvalifikációs világbajnokság előtt versenyszámonként mérjük fel erényeinket és gyengeségeinket. Úgy érzem, ismét inkább a magyar kajak-kenu sport ereje, mint gyengesége mutatkozott meg, hiszen a moszkvai felnőtt világbajnokságon és a szegedi ifjúsági és U23-as világbajnokságon is sikerült fantasztikus eredményekkel előrukkolnunk, és míg idén érmekben, eredményességben gondolkodtunk, jövőre a maximális kvótaszerzés lesz az elsődleges cél.”

Ennek érdekében már idén jelentős változásokat élt meg a sportág. Mind a diagnosztika, a mérések terén, mind pedig az egészségügyi hátteret illetően.

„Az idén letettük a voksunkat egy olyan diagnosztika mellé, amely lehetőséget ad arra, hogy a hajóban mérjük a versenyzők teljesítményét, az edzők teljes képet kaphatnak egy-egy edzés eredményeiről. Emellett ismét felvettük a kapcsolatot az OSEI-vel, és a versenyzők visszajelzései alapján jól működik az olimpiai rendelő, reményeink szerint az úgynevezett Call Center is, amely tizenegy egészségügyi intézményben biztosít soron kívüli ellátást a versenyzők számára. Bővítettük az edzőtáborozási lehetőségeket is, az európai helyszínek túlterheltsége miatt új edzőközpontokat kutattunk fel, idén ismét visszatérnek majd csoportjaink Abu Dzabiba és a floridai Tampába, valamint jövőre, már Rió jegyében, igyekszünk egy brazil helyszínt is keresni a versenyzők számára.”

Jól sikerült melegvízi edzőtáborokkal és mozgalmas világkupa szezonnal hangolt a felnőtt válogatott az idei világversenyekre. Ezek után az Európa-bajnokságon 8 arany- és 5 ezüstérmet, a világbajnokságon pedig 6 arany-, 5 ezüst- és 6 bronzérmet szereztek a mieink, ezzel az idény két legfontosabb világversenyén is toronymagasan nyertek az éremtáblázaton.

„Idén minél több sportolónknak akartunk indulási lehetőséget biztosítani nemzetközi versenyen és úgy néz ki, ez az elképzelésünk működött. Minden eddiginél nagyobb csapattal vettünk részt a világkupa-sorozatban és rengeteg fiatal, de már felnőtt versenyző állhatott rajthoz a hazai rendezési ifi és U23-as világbajnokságon is – mondja Storcz Botond felnőtt vezetőedző. – A felnőtt válogatott kiegyensúlyozottan és nagyon sikeresen szerepelt az idei világversenyeken, hiszen az évek óta jó eredményeket hozó versenyzőink sikeres szereplése mellett, több fiatal kiválóan mutatkozott be a moszkvai világbajnokságon a felnőttek között. Nagy erénynek tartom, hogy a londoni olimpia óta eltelt 2 évben sok fiatal versenyző épült be a csapatba a rutinos keménymag mellé, így egy igazán ideális korösszetételű válogatottal vághatunk neki a következő 2 évnek.”

Hüttner Csaba, az utánpótlás vezetőedzője szerint is újabb kiemelkedő idényt zárhatott a korosztály: a gyorsasági Európa-bajnokságon 2 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzéremmel, a szegedi világbajnokságon már 10 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzéremmel, a maratoni Európa-bajnokságon 6 arany-, 3 ezüst- és 1 bronzéremmel végzett a magyar csapat. Fiataljaink a nanjingi ifjúsági olimpián ezt két ezüsttel, míg a szeptemberi Olimpiai Reménységek Versenyén 36 arany-, 25 ezüst és 13 bronzéremmel fejelték meg.

„A legfontosabb, hogy az állami támogatásoknak köszönhetően mi is sok embert tudunk mozgatni, egyre több fiatal számára tudunk versenyzési lehetőséget biztosítani – magyarázta Hüttner Csaba. – Különböző csapatok indultak a franciaországi Európa-bajnokságon és a szegedi világbajnokságon és nagyon sok fiatalt tudtunk rajthoz állítani a májusi felnőtt világkupákon, példának okáért a korábbi években erre nem volt lehetőségünk. Most, a soron következő oklahomai világbajnokságon is teljes csapattal tudunk szerepelni, ami szerintem óriási fegyvertény. A jelenlegi felnőtt csapat rendkívül erős, de szükség van arra, hogy megtartsuk a sportág számára a fiatal tehetségeket, és ez csak tudatos menedzseléssel érhető el. Nagyon fontos, hogy fiataljaink számára kihívásokat adjunk, meglegyen a versenyszellem, a kapocs az idősebb és fiatalabb versenyzők között, példának okáért ezt közös melegvízi edzőtáborokkal, a világkupa indulásokkal is biztosítani tudtuk. Örömteli, hogy az új rendszernek köszönhetően az utánpótlásedzők is be tudnak kerülni az állami edzői programba, ez elismerést és újabb motivációt ad a munkájukhoz, és nem mellesleg anyagi biztonságot is jelent számukra. Nem csak az edzők helyzete lett jobb, de az állami pénzekből finanszírozott beruházásoknak köszönhetően meg tudtak újulni a vízitelepek, megfelelő körülmények közé, fűtött öltözőkbe, konditermekbe tudnak lemenni versenyzőink, és ez újabb megtartó erő a sportág számára. Bár a csodaszámba menő eredményességünknek köszönhetően ezzel sosem volt baj, úgy érzem folyamatosan biztosított az utánpótlás bázis.”

Ahogyan gyarapszik a parasportolóink köre is. A szakág nagyot lépett előre ebben az esztendőben is. A moszkvai világbajnokságon példának okáért két érmet is szerzett a válogatott, és ha most rendezték volna az olimpiai kvalifikációs világbajnokságot, már három olimpiai kvótával büszkélkedhetne a csapat.

„Az eredményességünk elsősorban a szakágban dolgozó edzők és versenyzők munkájának köszönhető, de rengeteget számít, hogy a szövetség kiemelten foglalkozik velünk – magyarázta Weisz Róbert, a szakág vezetőedzője. – Mennyiségben és minőségben is fejlődött a hajóparkunk, rengeteg edzőtáborozási lehetőséget kaptunk, amelyekkel élni is tudott a csapat. Amit én hiányolok, hogy bár a klubokban van lehetőség a parakenura, nem sok edző vállalja fel azt, hogy fogyatékkal élő sportolóval foglalkozzon, mert ez elég időigényes munka. Úgy érzem, az idei szezon alapján jó eséllyel rajtolunk majd a jövő évi olimpiai kvalifikációs világbajnokságon, két-három kvóta megszerzésében reménykedhet a sportág.”