A kampányhajrában sincs megállás, Harris és Trump az utolsó pillanatokat is mozgósítással tölti

A kampányhajrában sincs megállás. Kamala Harris demokrata elnökjelölt a klímaválsággal, az orosz-ukrán háború támogatásával és az abortuszjoggal kampányol, míg Donald Trump, a republikánusok jelöltje védővámokat ígér, lezárná az orosz-ukrán háborút és megerősítené a határőrizetet. Az utolsó pillanatokat is mindketten mozgósítással töltötték – hangzott el az M1 Híradójában.

Az amerikai választás kampányhajrájában sincs megállás. Donald Trump és Kamala Harris napok óta az úgynevezett „csatatér” államokban kampányolt, hogy maga mellé állítsa a bizonytalan választókat. Hétfőn például mindketten Pennsylvániába látogattak el. Ez az állam ugyanis különösön fontos mindkét jelöltnek. Nemcsak azért, mert 19 elektori szavazatot szerez az, aki itt győz, hanem mert a szavazók háromnegyede itt nem élt az előzetes szavazás lehetőségével és kedden fogja leadni a voksát, tehát bőven van olyan, akit még meg lehet szólítani – hangzott el az M1 Híradójában.

Miközben mindkét elnökjelölt próbálta mozgósítani a szavazókat a csatatér államokban, legalább ekkora hangsúlyt fektettek a számukra biztosan nyerhető államokra is – erről beszélt a Századvég Alapítvány vezető elemzője az M1-en.

Palóc André hozzátette: az elmúlt hónapokban mindkét elnökjelölt megfontolt kampánystratégiát vitt. Kamala Harris kezdetben megpróbálta magát leválasztani Biden-ről, majd főképp kulturális kérdésekre fókuszált és a demokráciát féltette ellenfelétől. Ezzel szemben Donald Trump a kampányban végig olyan fontos témákról beszélt, mint például a gazdaság, és azokat is próbálta megszólítani, akik az előző évek nagy vesztesei voltak.

„Munkások, akik ennek az átalakulásnak a vesztesei voltak, őket célozza leginkább, illetve például a latinókat, ez egy külön érdekesség, hiszen a latinók egy olyan választói csoport, a spanyolajkú bevándorlókról beszélünk itt, akikre leginkább a demokraták gondolták úgy, hogy számíthatnak, azonban kiderült, hogy kulturálisan ezek az újonnan érkezett amerikai szavazók inkább vallásos, családcentrikus, és jellemzően, bár bevándorló hátterűek, alapvetően jobboldali érzelműek és tradicionális felfogásuk van” – mondta Palóc André.

Nehéz hitelt adni a most már szinte óránként megjelenő közvélemény kutatásoknak, az azonban biztos, hogyrendkívül szoros eredmény várható a demokraták és a republikánusok között.

Erről már Fekete Rajmund Amerika- szakértő beszélt. Szerinte az elnökválasztás eredménye a következő évekre alapjaiban fogja meghatározni az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát.

„Amennyiben Kamala Harris lesz az USA következő elnöke, akkor folytatódhat az a fajta nyomásgyakorlás, amellyel az elmúlt négy évben, illetve az Obama-adminisztráció alatt tapasztaltak az amerikai-magyar választók, amennyiben pedig Donald Trump lesz az USA következő elnöke, akkor a magyar-amerikai politikai kapcsolatok arra a szintre juthatnak, amely 2016-tól fémjelezte a magyar-amerikai kapcsolatokat, és ne feledjük, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor egy rendkívül jó és szoros kapcsolatot ápol Donald Trumppal” – fogalmazott.

Szakértők szerint ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, akkor fordulat jöhet az ukrajnai háborúban is. A republikánusok jelöltje ugyanis az elmúlt időszakban többször jelezte: ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, véget vet a háborúnak. MTI