A kapitány mindenkinek segítene

kajak

December közepén Hüttner Csabát nevezte ki az elnökség felnőtt szövetségi kapitánynak. A kenus versenyzői múlttal rendelkező szakember nyolc évig irányította a magyar utánpótlás munkáját, ahogyan a fiatal korosztályból jó néhányan, ő is szintet lépett.

– Az ön pályázatát találta a legjobbnak az elnökség. Nyilván ebben benne van az elmúlt nyolc évben szerzett tapasztalat, az, hogy szimbiózisban a korábbi felnőtt vezetőedzővel, Storcz Botonddal irányította az utánpótlás munkáját.

– Valóban benne van az elmúlt nyolc esztendő és az, hogy az utóbbi években olyan versenyzők csatlakoztak a felnőtt válogatotthoz, akiknek az utánpótlás korosztályban én kísértem figyelemmel a munkáját. Jó kapcsolatot tudtam kialakítani a versenyzőkkel és az edzőkkel is. Ugyanakkor több felnőtt világversenyen is jelen voltam, van rálátásom a teljes nemzetközi mezőnyre, talán a legnagyobb a mai szakmai csapatban.

– Az elmúlt olimpiai ciklus nagy sikereket hozott, ám pont az olimpiai év hagyott némi hiányérzetet, akár a férfi kajak vagy kenu szakágra gondolunk. Milyen tervekkel vág neki az elkövetkező időszaknak?

– Szeretném, ha négy lábon állna a sportág, vagyis minden szakágunk eredményes lenne. Négy lábról kell már beszélni, hiszen a női kenu is felkerült az olimpiai programra, ami számunkra is fontos, ugyanakkor a programváltozás hagyott kérdőjeleket mindnyájunkban. A legfontosabbnak azt tartom, hogy minden szakágban megtaláljuk a fejlesztési lehetőséget, és ehhez elsődleges, hogy az orvostudomány terén előbbre lépjünk, megerősítsük ezt a hátteret. Szükségesnek tartom olyan bázisok kialakítását, ahol akár huszonnégy órában rendelkezésre áll gyúró, dietetikus, orvos, pszichológus, ha éppen baja van valamelyik versenyzőnek, akkor azt helyben tudják kezelni, orvosolni. Ezek a bázisok a meglévő helyszíneink, vagyis Dunavarsány, Szolnok, Szeged, csak szélesíteni kell a lehetőségeket, nem szabad, hogy ez pénzkérdés legyen.

– A riói olimpián a női szakág szolgáltatta a nagy sikereket, amelyekből oroszlánrészt vállalt a háromszoros aranyérmes Kozák Danuta, aki tegnap jelentette be, hogy anyai örömök elé néz. Nem okoz ez önnek fejtörést?

– Nagyon örülök neki, hogy Dana így döntött, és egy ilyen sikeres olimpia után az anyaságot választotta. Ahogyan az edzéseket, a versenyeit, ezt is profin megtervezték párjával, Somogyi Bélával, és jól döntött, hogy az új olimpiai ciklus elején vág bele egy ilyen csodálatos, életre szóló feladatba. A nő életében talán ez a legfontosabb dolog, de bízom benne, hogy Dana visszatér és az anyaság is plusz motivációkat ad majd neki a sportpályafutásában. Hogy pótolható-e? Ő hihetetlen klasszis, nem tudok nála jobb versenyzőt említeni sem a nemzetközi, sem a hazai vizeken. Ugyanakkor láttuk már, hogy egy egészséges, jól felkészült Kárász Anna legyőzte őt és azt is, hogy Csipes Tamara miként lépdel egyesben előre és előre. Az utánpótlás korosztályban mindketten tudtak már egyesben világbajnokságot nyerni, és hiszem, hogy hamarosan elérkezik az ő idejük is a felnőtt egyes mezőnyben. De ha hosszabb távon gondolkozom, akkor kiemelném Lucz Dóra vagy Homonnai Luca nevét is. Ők is bizonyították már rátermettségüket az utánpótlás versenyeken.

A legnagyobb átalakítást talán a férfi kajak szakág igényli. Miként fog ennek neki?

A jövő idény a puhatolózás éve lesz, és ahogyan arról már korábban is egyeztettünk Storcz Botonddal, fontos, hogy az egyes teljesítményeket megerősítsük a férfiaknál.

– Vagyis ugyanaz a válogatási szisztéma érvényesül majd, mint a hölgyeknél. Az egyes eredmények alapján állítja össze a csapathajókat.

– Ez lesz a kiindulási pont. A csapathajóknál fontosak lesznek az egyéni teljesítmények, de persze nem zárom ki azt a párost sem, vagy éppen azt az embert, akinek tökéletes alkalmassága van a négyesre, ott tudja kihozni magából a maximumot. Ugyanakkor úgy vélem, fontos lenne egy olyan utánpótlás négyest menedzselni, amelyik hosszú távon rivalizálni tud ezzel a felnőtt egységgel. Úgy érzem, vannak olyan versenyzőink, akikben nagy lehetőségek vannak, de ezt az olimpia sajnos nem mutatta meg.

– Ha a férfi kenut vesszük, eléggé leszűkültek a lehetőségek.

– Számukra is nagy mélyütés volt az olimpiai program változása, hogy megszűnt a kétszáz méter. Néhány olimpiával ezelőtt még négy számban versenyezhettek a férfiak, most sokan veszítették el a motivációjukat, ezt azonban nem szabad hagyni, több egységet is menedzselni kell. Ha az elmúlt évek utánpótlás eredményeit nézem, négy olyan versenyzőnk is volt, aki világbajnokságot tudott nyerni vagy ezüstérmes volt C-1 1000 méteren. Vasbányai Henrik, Korisánszky Dávid, Hajdu Jonatán és Khaut Kristóf jelenleg is ott van a mezőnyben és ennek a tudásnak ki kell jönnie az elkövetkező években. Mivel női kenuban is jól állunk, ezért jó, hogy ez a szakág is olimpiai programra került, de nem látom, hogy ezek a változások milyen célt szolgálnak, mi a koncepciója a nemzetközi szövetségnek. Az elmúlt években sokan specializálódtak kétszáz méterre, akár a férfi kenuban, akár kajakban. Most pedig szinte nincs átmenet, ésszerűbb lett volna ötszázas számokat beiktatni, mert most egy nagyobb bázist lehetetlenített el ez a döntés.

– A motiváció szót többször is említette. Az ön életében mekkora kihívás ez az új pozíció?

– Az eddigi legnagyobb. Amióta megtudtam, hogy kineveztek, folyamatosan azon jár az agyam, hogy mivel tudnám még jobbá tenni ezt a rendkívül sikeres sportágat. Szeretném, ha mindenkinek hozzá tudnék tenni az eredményességéhez, ha mindenkinek tudnék segíteni.