Január 22-én múlt 198 éve, hogy Kölcsey Ferenc megírta a himnuszt, a magyar kultúra napját pedig 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey 1823-ban Csekén ezen a napon fejezte be – “a magyar nép zivataros századaiból” vett példákra épített költeményét, amit egy pályázatnak köszönhetően zenésített meg Erkel Ferenc. A magyar kultúráról beszélgetünk Havas Judittal, Bacsa Ildikóval és Dóka Attilával.
Havas Judit irodalomtörténész, előadóművész, Pilinszky díj, Radnóti díj, Ady emlékplakett tulajdonosa.
Bacsa Ildikó Kaposvár, Budapest, Szeged színpadai után Dániában szerzett pedagógus diplomát, Dóka Attila pedig énekes, dalszerző, megzenésítette már József Attila, Ady Endre és Márai Sándor verseit is.
Kiderül, hogy a Himnusz kézirata több mint száz évig vándorolt, míg végre a kéziratcsomagot 1946 decemberében megvásárolta az Országos Széchényi Könyvtár. Kölcsey két lapra írta a Himnuszt. A mindkét lapon látszó sérülés bár égésnek látszik nem az, hanem úgynevezett tintamarás. Nem Kölcsey tintája okozhatta, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint később ömlött savas tinta a papír szélére. Legyen szó a magyar kultúra napjáról, a magyar dráma napjáról, nemzeti ünnepeinkről, az ünnep lényege mindig az emlékezés tradícióinkra, melyek szellemi , lelki közösséget teremtenek elődeinkkel.
Nem soroljuk fel a magyar kultúra valamennyi művészét, íróját, tudósát, zeneszerzőjét, akikre büszkék lehetünk- az egész műsoridő kevés lenne rá- csak néhányukat említjük. Akik szóba kerülnek: Teller Ede, Bartők Béla, Kodály Zoltán, Pilinszky János, Cseh Tamás, Weöres Sándor , Szabó Magda, Semmelweis Ignác, Madách Imre, Szentgyörgyi Albert Nobel díjas, aki a szegedi egyetemet a tudományos világ térképére emelte. Tavaly márciusban az anyák megmentőjeként ismert világhírű magyar orvos, Semmelweis Ignác előtt tisztelgett a Google. Egy napig/ 33 millió ember nézte meg/ az internetes kereső nyitólapján látható videó bemutatta a budapesti egyetem névadójához köthető felfedezés, a kézmosás fontosságát, ami most is az egyik leghatékonyabb módszer a koronavírus megelőzésében is. Semmelweis gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent dokumentumait 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította.
Adás időpontok:
Premier: 2021.01.22 péntek, 20:00
- 2021.01.23 szombat, 03:30
- 2021.01.24 vasárnap, 18:00
- 2021.01.25 hétfő, 16:00
- 2021.01.27 szerda, 13:00