A cégstruktúra konszolidációja és a gazdaság jelenlegi állapota bizakodásra adhat okot a versenyszektor szereplői számára. A pozitív növekedési kilátások és a lassan megtisztuló cégvilág egészségesebb kereskedelmi kapcsolatokhoz vezethet, ami tovább erősítheti a gazdaság növekedését, és megkönnyítheti a valódi potenciállal rendelkező startup vállalkozások alakulását – vélik az Opten céginformációs szolgáltató szakértői.
A második negyedévben 12 985 cég szűnt meg Magyarországon, 31 százalékkal több, mint egy évvel korában, és 3 százalékkal több, mint az első negyedévben. A törölt cégek száma 2014 eleje óta negyedévről negyedévre emelkedik, ám a növekedés dinamikája most megtört, miután az utolsó két hónapban kismértékben csökkent a szám: az áprilisi 4639-es csúcs után májusban 4247, júniusban pedig 4099 gazdasági társaság jutott erre a sorsra.
„A dinamika megtörése nem feltétlenül egy új trend nyitánya; a nemrég indult és a folyamatban levő cégeljárások vizsgálata azt valószínűsíti, hogy egész évben magas marad a törlések száma” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.
A frissen indított felszámolások száma az utolsó két negyedévben látványosan visszaesett, de a kényszertörléseké stabilan emelkedik. 2013 végétől a tavalyi év végéig az új felszámolások száma stabilan 4200 és 4500 között mozgott, idén az első negyedévben viszont csak 3084, a másodikban pedig 2408 ilyen eljárást tett közzé a cégbíróság. „Az idei megszűnési rátára ez még nem lesz hatással, sokkal inkább azt fogjuk érezni, hogy tavaly még magas volt a felszámolási ráta, és gyors ütemben emelkedett a kényszertörlések száma” – mondja Tóth Tamás.
Tavaly az utolsó három hónapban látványosan megugrott a frissen indított kényszertörlések száma, a negyedéves szám az addigi 7300-ról 13 ezer fölé emelkedett. Ezek az eljárások általában lényegesen gyorsabban lezárulnak, mint a felszámolások. „Ettől függetlenül a felszámolások számának csökkenése nagyon kedvező jelenség – mondja az Opten igazgatója –, és minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a jogalkotók jelentősen megszigorították a felelősségi viszonyokat a társas vállalkozások, és mindenekelőtt a korlátolt felelősségű társaságok tulajdonosai és vezetői esetében.”
Ugyanez a felelősség lehet az oka annak is, hogy egyre kevesebb új társaság alakul, így 2014 eleje óta folyamatosan csökken a működő cégek száma: a 2013-as 605 ezres csúcshoz képest már csak 579 ezer cég tevékenykedik Magyarországon. Idén a második negyedévben alig több, mint 6000 új társaság jött létre, ami jóval kevesebb, mint a fele a megszűnők számának. „2011-ben még sokszor 12-16 ezer új vállalkozást jegyeztek be egy negyedév során, pedig a válságot követő években ez nem volt gazdaságilag indokolt. A bejegyzések számának csökkenése így nemcsak a makrogazdasági folyamatokról szól, hanem a cégvilág fokozatos megtisztulásáról is” – jelzi Tóth Tamás.
A hazai gazdaság fundamentumai erősebbek, mint néhány évvel korábban, ugyanakkor a gazdaságpolitikával szembeni bizalom alacsony szintje miatt a fejlődés még nem érte el potenciális szintjét. Az Európai Unió gazdasági és politikai helyzetéről sem lehet elmondani, hogy nyugalmi állapotban van, ami szintén nem segíti a beruházásokat. Ennek ellenére a frissen alapított cégek között a korábbi évekhez viszonyítva nőtt azoknak az aránya, amelyek mögött van üzleti terv és valódi gazdasági tevékenységre vonatkozó szándék.
„A jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy a gazdasági társaságok általános adminisztrációjára vonatkozó jogszabályi környezet többnyire megszilárdult, a cégalapítások számának csökkenése is megállni látszik, így amennyiben a gazdaságpolitikai helyzet hosszabb távon stabilizálódik, az elkövetkező évektől újra növekedhet az alapítások száma. Ez persze nem jelenti azt, hogy az új alakulások száma el fogja érni a törlésekét. A jelenlegi konszolidáció eredményeképpen a cégek számának csökkenése még 4-5 évig is eltarthat” – valószínűsíti az Opten igazgatója.
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. A mutató júniusi átlaga 12-13 százalék volt. Megyei szinten Opten – CFI júniusban Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében vette fel a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Nógrád és Heves megye, valamint a főváros produkálta.
Opten – CFI megyénként, 2015. június
Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
Vas | 18 | 27 | 7 | 6,53% |
Győr-Moson-Sopron | 41 | 88 | 50 | 8,49% |
Zala | 22 | 51 | 20 | 8,93% |
Fejér | 57 | 62 | 15 | 9,10% |
Tolna | 23 | 31 | 8 | 9,51% |
Veszprém | 37 | 72 | 23 | 11,07% |
Baranya | 47 | 95 | 24 | 11,14% |
Bács-Kiskun | 65 | 129 | 40 | 12,10% |
Komárom-Esztergom | 29 | 97 | 5 | 12,16% |
Pest | 257 | 518 | 118 | 12,20% |
Csongrád | 50 | 107 | 25 | 12,44% |
Somogy | 33 | 69 | 12 | 12,68% |
Hajdú-Bihar | 63 | 134 | 42 | 12,74% |
Jász-Nagykun-Szolnok | 32 | 67 | 9 | 12,78% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 66 | 143 | 23 | 13,66% |
Békés | 22 | 76 | 14 | 14,52% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 51 | 125 | 39 | 15,31% |
Budapest | 856 | 2040 | 263 | 17,34% |
Heves | 46 | 95 | 28 | 18,33% |
Nógrád | 19 | 73 | 7 | 26,46% |
ÖSSZESEN | 1834 | 4099 | 772 | 12,87% |
* Újonnan indult eljárások