Vajon mikor kell az utazási időt is a munkaidőbe számítani?
A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére. A probléma súlyát és töretlen aktualitását jelzi az is, hogy a BDO Magyarország szervezésében immár harmadszor kerül sor a MUNKAIDŐ EXPO rendezvényre, melynek fókuszában az idei évben az Európai Bíróság és a Kúria munkaidővel kapcsolatos ítélkezési gyakorlata, a munkaidőkeret és a szabadság szerepel.
A munkaidő nyilvántartások – és úgy általában az üzleti ügyvitel kapcsán – egyértelműen megfogható egy olyan tendencia, hogy évről évre egyre több cég választ a papír alapú munkaidő nyilvántartás helyett valamilyen elektronikus megoldást. Az elektronikus munkaidő nyilvántartások mindenképpen könnyítenek a munkáltatók adminisztrációs terhein, ugyanakkor fontos, hogy körültekintően járjon el a foglalkoztató egy ilyen rendszer kiválasztása során, hiszen ha az elektronikus munkaidő nyilvántartás nem megfelelő – a cég méretétől és az érintettek számától függően – munkaügyi bírságot is kaphat.
Az elektronikus munkaidő nyilvántartásoknak is meg kell felelniük a naprakészség, a hitelesség és az ellenőrizhetőség követelményének. Utóbbi pedig nem csak azt jelenti, hogy az ellenőrző hatóság részére a munkavégzés helyszínén be kell tudni mutatni a munkaidő nyilvántartást, hanem azt is, hogy a munkavállalók részére is biztosítani kell az ellenőrizhetőség és betekintés lehetőségét.
A szabadságolási szabályok betartásának külön aktualitást adnak az idei ősszel – tehát jelenleg is zajló – országos munkaügyi célvizsgálatok. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az alap és pótszabadságok megállapításával, az időközben ki és belépők szabadságának arányosításával, a töredéknapok kerekítési szabályainak alkalmazásával, az esedékesség évéről történő szabadság áthozatok okának jogszerűségével, illetve az egybefüggő 14 nap szabadság kiadásával lehet a gyakorlatban leginkább probléma.
„Noha a hazai vállalatok jelentős része alkalmaz egyenlőtlen munkaidő-beosztást (A BDO korábbi TOP 500-as felmérésében 80% körüli arányt mért), a munkáltatók túlnyomó többsége továbbra is a munkaidőkeretet preferálja az elszámolási időszakkal szemben – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója. – Ugyanakkor az is jól látható, hogy bár sokan alkalmazzák a munkaidőkeretet, mégis a mai napig nagyon sok fejtörést okoz a foglalkoztatóknak egy egy ilyen, egyenlőtlen munkaidő beosztás gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó kérdés megoldása. Az se felejtsük el, hogy a munka törvénykönyvében szereplő szabályok közül a munkaidő, pihenőidő fejezetben szereplők tekintetében teljes a munkaügyi felügyelők ellenőrzési hatásköre, vagyis onnantól kezdve, hogy a munkaidő része-e az előkészítő és befejező tevékenység, egészen odáig, hogy kiadásra kerültek-e a szabadságok, mindent jogosultak ellenőrizni”
Számos munkáltató értesült az Európai Unió bíróságának szeptemberi ítéletéről, amely szerint munkaidőnek minősül az az idő, amit a munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatók által kijelölt első és utolsó ügyfél között mindennapos utazással töltenek. Az elmúlt két hónapban sok cégvezető bizonytalanodott el: vajon ez alapvetően felforgatja majd a hazai jogértelmezést is, vagy csupán egy speciális helyzetet érint a bíróság döntése?
A november 24-én immár harmadik alkalommal megrendezendő MUNKAIDŐ EXPO a témakör legjelesebb hazai munkajogászait szólaltatja meg, így a konferencia előadója lesz – többek között – Dr. Berke Gyula, Dr. Tánczos Rita, Dr. Lőrincz György és Dr. Pál Lajos.
Az expo konferencia és kiállítás egyben, ahol szakmai előadások mellett szakmai kiállítók mutatják be a HR-rendszereknek az elektronikus munkaidő-nyilvántartással, valamint egyéb dokumentációval kapcsolatos korszerű megoldásait is.