A Ninja és a Kingsman – Honda Civic 1.5 Sport Plus és Honda Civic 4D 1.5 Executive páros teszt

SZÖVEG: DÓKA ATTILA, FOTÓ: JUHÁSZ MELINDA

Az új Civic érkezése előtt a Honda ezúttal fordított a sorrenden, és azonnal megmutatta országnak-világnak a típus királyát, a Type R-t. Jó ötlet volt: a ferdehátú Civic-re folyamatosan átsugárzik a nürburgringi hős fénye, miközben a vadonatúj limuzin Civic – más karakter lévén – ettől függetlenül is egész jól megél.

Két modell, két különböző szemlélet. Egy sportcsomaggal felvértezett ferdehátú, amely stílusjegyeivel egyértelműen a Type R-re utal, illetve egy letisztultabb, a legjobb értelemben visszafogottabb verzió, amelynek nincs szüksége mentális tuningra. A technológia persze nagyjából ugyanaz, ráadásul a szerkesztőségünknél megforduló mindkét autót ugyanaz az új fejlesztésű, 1.5-ös turbómotor hajtotta. A 182 lóerőre képes benzines pedig remekül sikerült darab. Jó a hangja, erős és keveset fogyaszt. A manuális váltóval szerelt, ferdehátú Civic esetében 7,2-es átlagot mértünk, amit sajnos a négyajtóssal már nem tudtunk elérni. Ebben a legnagyobb szerepet a tesztautó CVT-váltója játszotta, aminek nem igazán ízlett a városi közlekedés. Az országúton viszont otthonosabban érezte magát a fokozat nélküli egység. Ami talán még a manuális váltó mellett szól, az maga a motor, amely a turbófeltöltés ellenére felidézi a korábbi pörgős Honda-motorokat. A hangolás is jól sikerült, ezért a sportos vezetőknek egyértelműen a manuális váltó ajánlott.

A Ninja és a Kingsman

Egy autó külseje nyilván szubjektív, az viszont biztos, hogy az ötajtós Civic hátsó lökhárítójában lévő két hatalmas műanyag betét kicsit túlzásnak tűnhet. Viszont a sportcsomaggal felvértezett tesztautó középre helyezett dupla kipufogója egyértelműen javít a helyzeten. A négyajtósnak viszont már ilyesfajta „trükkre” sincs szüksége: a kupészerű hátsó traktus ugyanis egy szolidabb lökhárítóban végződik. Nem csoda, hogy a négyajtóssal kapcsolatban számos elismerő mondatot hallottunk a tesztút során, ami egyértelműen megerősített minket abban, amit amúgy is éreztünk: az Accord utódjának szánt négyajtós Civic nagyon el lett találva. Persze az ötajtós Civic-nek sem kell szégyenkeznie, főként a sportcsomaggal felszerelkezve, amivel kellőképpen Type R – szerű lesz.

Végre turbó

Nincs mese, a pörgős szívómotorok királya sem várhatott tovább: nincs ugyanis az az Atkinson-ciklus és VTEC, ami egy turbót helyettesíteni tudna. Az előző generációs Civic-ek még kihúzták feltöltés nélkül, de az új generáció már a trendnek megfelelően nem nélkülözheti azt. Így aztán jelen pillanatban egyelőre két benzines motor elérhető: egy ezer köbcentis, 129 lóerős és egy másfél literes, 182 lóerős verzió. Ez utóbbiról, mely mindkét tesztautót hajtotta, csak jót írhatunk. Pörgős, jó a hangja, és sportos menetteljesítményekhez segíti a Civic-et. Az ötajtós verzióban dolgozó hatsebességes, manuális váltó pedig ideális társ is hozzá, hiszen jó japánhoz illően precíz és feszes érzetű. Ezért a rendkívül innovatív, fokozatmentes CVT-váltót leginkább azoknak javasoljuk, akiknek csak a kényelem számít.

Eltalált futómű

Nem inog, nem pattog, nem bólint. És mindezt a magyar utakon. A Civic-nek is sikerült a bravúr, hogy a sportosság ne menjen a komfort rovására. A nagyon direkt és élettel teli kormányzás pedig hab a tortán. A sportcsomag részét képező kapcsolót, ami keményebbre állítja a futóművet viszont aligha fogjuk sokat használni: a pályanapokon kívül ugyanis nem profitálunk belőle semmit, hiszen az autó alapból is nagyon szépen fekszi az utat, így viszont közúton pattogóssá válik.

Telefonguru

A belső térben egyértelműen vége az űrkorszaknak: a Civic viszonylag hagyományos megoldásokkal operál. A vezető előtt lévő hármas tagolású műszeregységet kicsit szokni kell, de szerencsére hamar kiderül, hogy minden kezelőszerv működése kézre esik. Kézikönyv nélkül is szépen kikövetkeztethetőek a különböző funkciók, melyek közül a telefon vezérlése volt a személyes kedvencünk: az összetársítás után – ami csak álló helyzetben lehetséges – játszi könnyedséggel ment a szám kiválasztása és a hívás kezdeményezése. Az ötajtós tesztautó ezen kívül még nagyon igényes, világos bőrülésekkel is rendelkezett, ami eléggé felértékelte a belső teret.

 Összegzés

Az új Civic motorikusan egyértelmű előrelépés, hiszen nagyon hiányoztak már a benzines turbómotorok a Honda kínálatából. Az új 182 lóerős, 1.5-ös ráadásul igazi álommotor, hiszen 7 liter körüli átlagfogyasztása mellett sportos menettulajdonságokkal ruházza fel az új modellt. Ehhez társul még a jól eltalált futómű és a direkt kormányzás. A belső tér átgondolt, bár egyes elemei talán picit egyszerűnek hatnak, ami viszont a külső formáról semmiképpen nem mondható el: mind a sportos ötajtós, mind a szolidabb négyajtós kellemesen kiválik a tömegből, ami sok embert a márkához csábíthat.

Szerettük:

– pörgős motor, jó hanggal
– jó manuális váltó
– eltalált futómű és kormányzás
– harmonikus, szép dizájn (négyajtós)

Nem szerettünk:

– helyenként kissé egyszerűnek ható műszerfal
– CVT-vel magasabb fogyasztás

Adatok:

Hossz/szél./mag.: 4518(4648*)/1799/ 1434(1416*) mm
Motor: 1498 cm3, 182 LE/ 5500, 240 Nm/1900-5000(220 Nm/1700-5000*)
Végsebesség: 220(200*) km/h
Gyorsulás (0-100 km/h): 8,2(8,1*) s
Alapár: 7 899 000 (8 589 000*) Ft

* Honda Civic 4D 1.5 Executive