Szeptember 10-re halasztotta az ítélet kihirdetését a Fővárosi Törvényszék a Raiffeisen Bank magyar állam ellen indított perében, egyúttal végzéssel elutasította a felperes bank azon indítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljanak a per tárgyában.
A bíróság egyúttal végzéssel azt a banki kezdeményezést is elutasította, hogy egy vitás kérdés tisztázására szakértőket rendeljen ki a bíróság.
A hitelintézet a Kúria egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó állásfoglalása és a devizahiteles törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági kontrollt, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát.
A bank jogi képviselői a bírósági tárgyaláson aggályosnak tartották, hogy mind a devizahiteles törvény, előzőleg pedig a Kúria állásfoglalása sérti a jogállamiság egyes vonatkozásait, visszamenőleges hatállyal alkotott meg olyan szabályokat, előírásokat, amelyek a devizahitelek megkötésének idején nem voltak érvényesek.
A Raiffeisen ügyvédei tételesen – évekre lebontva – igyekeztek bizonyítani, hogy a pénzintézet által kötött korabeli deviza hitelszerződések mindenben megfeleltek az akkor érvényes törvényeknek, jogi előírásoknak.
A pénzintézet jogi képviselői a Kúriának a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban, az abban megfogalmazott egyes elvekről szakértői vizsgálatot kezdeményeztek. Ezzel azt akarták bizonyítani, hogy a bank devizahitelszerződései nem voltak tisztességtelenek, mindenkor jogszerűen járt el a hitelintézet.
Az állam jogi képviselője szerint a bank ügyvédei az alkotmányos elvek védelmét helyezték előtérbe, pedig csak a hitelszerződések tisztességességét kellene bizonyítaniuk. Elmondta azt is: furcsa véletlen összefüggés, hogy miért abban az időszakban változtak a szerződések feltételei, amikor a Raiffeisen csoport nemzetközi kockázati megítélése, besorolása változott, romlott.
Forrás:MTI