Richard Strauss az Operaházban címmel a nagy német zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából emlékkiállítással készül az Opera. A Strauss műveinek operaházi előadás-történetét feldolgozó tárlat digitálisan tervezett és kivitelezett színes tablóin a legkorábbi, 1910-ben színre vitt első Strauss-műtől, az Elektrától egészen Az árnyék nélküli asszony 2014-es premierjéig mutatják be operáinak és balett-előadásainak dokumentumait, valamint a Filharmóniai Társaság Strauss-koncertjeinek műsorát. A kiállítást, amelynek kurátora Wellmann Nóra és Karczag Márton, a 25-ei bemutató előtt, 17 órakor a Vörös Szalonban nyitja meg Ókovács Szilveszter főigazgató.
Opera DigiTár
Szintén a Richard Strauss-jubileum alkalmával indul útra az előző évadban megalapozott és kiépített Opera DigiTár program. A Strauss150 Fesztivál kezdetétől az Operaház előcsarnokában elhelyezett két tableten böngészhetővé válik a teljes operaházi Richard Strauss előadás-történet a kapcsolódó dokumentumokkal együtt.
Szoboravatás
A fesztivál záróelőadása előtt, június 11-én, pontosan Richard Strauss születésének 150. évfordulóján avatják a szerző mellszobrát. Az Elektra előadást megelőzően, 18.30-tól a Hajós utcai Szfinx-teraszon, ünnepélyes keretek közt leplezik le Kligl Sándor szobrászművész alkotását, Richard Strauss bronz mellszobrát. Az ünnepélyes esemény után két hétig a szobrot nem mozdítják el a teraszról, a remekmű csak a hónap végén kap helyet az Operaházban.
A Strauss150 Fesztivál külföldi vendégfellépői
Jun Märkl karmester – A rózsalovag, június 5., 10.
Jun Märkl a világ vezető zenekarait vezényli, számos produkció közreműködője volt a világban, többek közt a Cleveland Orchestra, a Philadelphia Orchestra, a Cseh Filharmonikusok, Müncheni, az Oslói Filharmonikusok és a Zürichi Tonhalle Orchester élén. A német opera- és koncertrepertoár avatott tolmácsolójaként tartják számon.
A müncheni születésű Jun Märkl zenész család sarja: édesapja kiváló koncertmester, japán édesanyja pedig zongorista. Märkl zongora- és hegedűtanulmányai után vezénylést tanult Hannoverben. 1986-ban megnyerte a Német Zenei Tanács karmesterversenyét, egy évvel később ösztöndíjat kapott a Bostoni Szimfonikus Zenekarhoz, hogy Leonard Bernstein és Seiji Ozawa kezei alatt képezhesse tovább tudását. Hamarosan felkérések sorozatát kapta európai operaházaktól. Első zeneigazgatói posztját a Saarbrückeni Staatstheaternél töltötte be. Európa minden jelentős koncerttermében vezényelt már, de gyakori vendég Észak-Amerikában és Japánban is.
Ricarda Merbeth – Strauss-hangverseny, június 9.
A német származású Ricarda Merbeth lipcsei tanulmányainak befejeztével a magdeburgi színháztól kapott ajánlatot, majd kétéves szerződést kötött a weimari Német Nemzeti Színháztól. 1999-2005 között a bécsi Staatsoper tagja, ahol a Fidelio Marcellinájaként debütált, majd főbb szerepei között volt a Don Giovanni Donna Annája, a Figaro Grófnéja, az Elektrában Chrysotemis szerepét, a Lohengrin Elsáját, a Jenufa címszerepét és a Tannhäuser Erzsébetjét énekelte, utóbbit a Bayreuthi Ünnepi Játékokon is elénekelte Christian Thielemann vezényletével, akkor már Bayreuth rendszeres vendégművészeként. Számos operaszerepben mutatkozott be szerte Európában, többek közt Toulouse-ban Az árnyék nélküli asszony Császárnéját, Kölnben A walkür Siglinde szerepében, A bolygó hollandi Sentájaként Berlinben, a távol-keleten, Tokióban, szintén a Tannhäuser Erzsébeteként debütált, ezt követték Párizs, Barcelona és Torino operaszínpadai. Újabb Strauss-szerepben lépett a bécsi közönség elé, A rózsalovag Tábornagynéját alakította, majd 2011-ben elnyerte a Kamaraénekes címet. A következő szezonban az Ariadné Naxoszban című Strauss-műben a párizsi Bastille Operában énekelt egy sorozatot. Zürich, München és Hamburg színpadain újabb és újabb fellépések követték egymást. Az évek során olyan neves dirigensekkel dolgozott, mint Philipp Jordan, Seiji Ozawa, Bertrand de Billy, Ingo Metzmacher, Marek Janowski, Pinchas Steinberg, Daniele Gatti, Pierre Boulez, Christian Thielemann, Philippe Augin, Adam Fischer, Franz Welser-Möst, Semyon Bychkov, Marc Albrecht, Peter Schneider. A Négy utolsó éneket – amelyet a budapesti Operában, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – az Opera együttese estjén ad elő a Strauss150 Fesztiválon – lemezre is rögzítette a Weimar Staatskapelle együttesével és Michael Halász vezényletével.
Manuela Uhl – Salome, május 29., június 1.
Tanulmányait Salzburgban, Zürichben és Freiburgban folytatta. Karrierje Karlsruhéban indult, Kielben már a legnagyobb szoprán szerepeket vitte. Repertoárján többek közt számos Wagner-szerep megtalálható, így A Rajna kincse Freiája, A bolygó hollandi Sentája, A walkür Sieglindéje, amit Axel Kober vezényletével énekelt Düsseldorfban, a Tannhäuser Erzsébetjét Koppenhágában, majd az Erzsébet és Vénusz szerepét egy előadásban Berlinben énekelte. Operaszerepein kívül széles koncertrepertoárt birtokol, hangversenyek keresett közreműködőjeként fellépett többek közt Tokió, München, Baden-Baden, Róma, Los Angeles, Caracas, Drezda és Bécs színpadain, olyan neves karmesterek vezényletével, mint Christan Thielemann, Antonio Pappano, Jonathan Nott és Gustavo Dudamel. Számos CD- és DVD-felvétel közreműködője. A Strauss-repertoár nagy szoprán szerepeit sikerrel interpretálja szerte a világban. Énekelte a Danaé szerelme címszerepét; Az árnyék nélküli asszony Császárnéjának szerepében a Buenos Aires-i Teatro Colón színpadán és Berlinben lépett fel, az Elektra Chrysotemis szerepében Madrid, München, Berlin és Baden-Baden produkcióiban aratott sikereket, a Salome címszerepét Montpellier-ben, a wiesbadeni Májusfesztiválon és Berlinben énekelte. Idén Lipcsében debütált A rózsalovag Tábornagynéjaként. A világ legnagyobb zenei színpadainak rendszeres vendége, többek közt Hong Kong, Róma, Milánó, Düsseldorf, Koppenhága közönsége ünnepelte.
Günter Neuhold karmester – Arabella, május 27., 30.
Az ausztriai Grazban született 1947-ben, itt végezte a konzervatóriumot, majd Rómában és Bécsben folytatta tanulmányait. 1972 és 1980 között több német operaházban vezényelt.
Több versenygyőzelem indította be nemzetközi karrierjét. Pármában első karmester, Antwerpenben első karmester és zeneigazgató volt, turnézott Németországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. 2008 óta az Orquesta Sinfonica de Bilbao első karmestere és zeneigazgatója. Vendégfellépéseinek száma szinte felsorolhatatlan, Philadelphiától Európa nagyvárosain át Japánig a világ számos zenekarát vezényelte.
Julia Novikova – Ariadné Naxoszban, június 3., 7.
Szülővárosában, Szentpétervárott a Rimszkij-Korszakov Konzervatóriumban tanult opera szakon. Friss diplomásként a Mariinszkij Színházban debütált Flora szerepében (Britten: A csavar fordul egyet), Valery Gergiev vezényletével. Díjat nyert a svédországi Wilhelm Stenhammar Nemzetközi Zenei Versenyen, a Concours de Geneve versenyen, a németországi Neue Stimmen és a Musik Debüt versenyen, a 2009-es Domingo-énekverseny, az Operalia első helyezettjeként elnyerte a közönségdíjat is. Európa operaszínpadainak visszatérő vendége, énekelt többek közt Bonnban, Hamburgban, a bécsi Staatsoperben és a berlini Theater Unter den Lindenben, Frankfurt, Lyon, Trieszt és Toulouse operaházában, de a Washingtoni Operában is fellépett. Dal- és áriaestek népszerű vendége, Amsterdam, Bordeaux, Nancy, Párizs és New York közönsége tapsolt neki.
Az éj királynője és Gilda szinte emblematikus szerepe, utóbbit nagy sikerű élő televíziós közvetítésben is interpretálta Zubin Mehta vezényletével, Domingo, Ruggero Raimondi és Vittorio Grigolo partnereként. A produkciót 148 ország közönsége követte nyomon.
A budapesti közönség az Ariadné Naxoszban című opera Zerbinettájaként hallhatja az elragadó szépségű énekesnőt, aki e szerepet Strasbourgban és Bécsben is énekelte már.
Thomas Piffka – Ariadné Naxoszban, június 3., 7.
Tanulmányait a Kölni Konzervatóriumban végezte. Főiskolai éveitől kezdve a mai napig fellép számos híres operaházban hazájában és külföldön egyaránt, például a berlini Állami Operában, a milánói Scalában, a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a lyoni, a dijoni, a malmői, a gothenburgi operában, a cagliari Teatro Liricóban, a Palm Beach-i Operaházban, a berni, bázeli, grazi, St. Gallen-i és a kölni operaházban, Weimarban, Lipcsében, a berlini Vígoperában, a wiesbadeni Állami Színházban, a karlsruhei, az esseni, dortmundi, gieseni, kasseli operaházban, a bécsi Volksoperben és Luxemburgban. Thomas Piffka kiterjedt repertoárján a tenor-irodalom legnagyobb szerepei mellett természetesen Strauss-hősök is megtalálhatók, így az Arabella Matteója és Elemér grófja, a Salome Narrabothja. A budapesti közönség az Ariadné Naxoszban című opera Tenor és Bacchus szerepében láthatja.
Ildikó Raimondi – Arabella, május 27., 30.
Ildikó Raimondi nemcsak ünnepelt operaénekesnő, de dal- és koncerténekesként is elismert művész. 1991 óta a Bécsi Staatsoper tagja, repertoárján több mint ötven opera szerepel. A legnevesebb dirigensek vezényletével vendégszerepelt szerte Európában, többek közt Berlinben, Drezdában, Münchenben és Zürichben, valamint a moszkvai Bolsojban, Japánban, Izraelben és New Yorkban. Nemzetközi fesztiválok rendszeres fellépője, Salzburg, Róma, Bregenz, Bécs, Edinburgh, Bonn, Coburg. Ildikó Raimondi a XX. századi szerzők – többek közt Franz Schmidt, Arnold Schönberg, Alexander von Zemlinsky, Egon Wellesz, Ernst Krenek, Gottfried von Einem – műveinek avatott tolmácsolója. Az Osztrák Kamaraénekes címet viseli.
Kurt Rydl – A rózsalovag, június 5., 10.
Kurt Rydl korunk egyik legnagyobb basszistája. Bécsben született; szülővárosában és Moszkvában tanult. Első helyezettként végzett barcelonai és párizsi énekversenyen. Repertoárján több mint 120 mű szerepel német, olasz, francia, angol, orosz és cseh szerzők műveiből. Évadonként 90-100 előadást énekel; legnagyobb sikereit a világ vezető operaházaiban aratta, így a bécsi Staatsoper, a milánói Scala, a londoni Royal Opera, a New York-i Metropolitan, Tel Aviv, a firenzei Maggio Musicale, Bologna, Berlin, Drezda, München, Salzburg, Párizs, Los Angeles, Washington közönsége ünnepelte. A világ legnagyobb karmestereivel dolgozott, többek közt Leonard Bernsteinnel, Lorin Maazellel, Riccardo Mutival, Zubin Mehtával, Kent Naganóval, Giuseppe Sinopolival, Christophe von Dohnányival, Peter Schneiderrel, Christian Thielemannal, Bernard Haitinkkal és Hartmut Haenchennel. A leghíresebb fesztiválok fellépője, Salzburgban több, mint 200 előadást énekelt. 2014-ben A rózsalovag Ochs bárójaként Budapest, Linz, Antwerpen és Gent színpadán lép fel.
Jürgen Sacher – Salome, május 29., június 1.
Jürgen Sacher a németországi Augsburgban született. “Kammersängerin” Leonore Kirschsteintől tanult énekelni az augsburgi Zeneakadémián, ahol opera- és koncerténekesként diplomázott. Ugyanitt szerzett (B-fokozatú) egyházzenészi és zeneoktatói oklevelet is – kitüntetéssel. A diploma évében már közreműködött a kölni Nyugatnémet Rádió közvetítéseiben. Első szerződése a heidelbergi színházhoz szólt két évre, ezután három évadot a Dortmundi Operaházban töltött. 1991 óta a Hamburgi Állami Operaház társulatának tagja. Pályája során az olyan szerepektől, mint David, Pedrillo, Fenton, a Táncmester és az Elektra Fiatal szolgálója folyamatosan haladt a mozarti lírai tenor, majd a karaktertenor szerepek felé. Jürgen Sacher énekelt már Claudio Abbado, Kent Nagano, Szemjon Bicskov, Horst Stein, Christian Thielemann, Ingo Metzmacher, Michael Boder, Kirill Petrenko , Daniel Barenboim és Simone Young vezénylete alatt is. Fellépett többek közt a Berlini Állami Operaházban, Bécsben, Brüsszelben, Barcelonában, Koppenhágában, Amszterdamban, Japánban, a milánói Scalában és a Salzburgi Fesztiválon is. Több TV-felvétel, TV-közvetítés és lemez tanúskodik sokoldalú tehetségéről. Koncerteken is gyakran fellép. Díjai közül a Richard Wagner Társaság tagsága és a Hamburgi Állami Operaház Támogatói Díja a legkiemelkedőbb. Wagner Ringjének új hamburgi kiállításában énekelte Mimét A Rajna kincsében. A 2009/2010-es évadban többször alakította nagy sikerrel a boszorkány szerepét Humperdinck Jancsi és Juliskájában, és Heródesként is bemutatkozott a Saloméban, Willy Decker rendezésében. Pfitzner Palestrinájának új előadásában Novageriót énekelte 2011-ben. Továbbá a 2012/2013-as évadban láthatta őt a közönség A Rajna kincsében Loge és Mime szerepében, bemutatkozott a Siegfried Miméjeként, és Simone Young dirigálásban énekelte David szerepét A nürnbergi mesterdalnokokban. Emellett fellépett vendégművészként a Theater an der Wienben az Ariadné Naxoszban Táncmestereként, illetve a Braunschweig Állami Színházban Richard Strauss Saloméjának Heródeseként. 2014-ben hamburgi feladatai mellett fellép Sao Paolóban, a Teatro Municipalban a Salome egy új produkciójában Heródesként, John Neschling vezényletében.
Stefan Soltész karmester – Elektra, június 6., 11.
Stefan Soltesz 1949-ben, Magyarországon született. A Bécsi Zeneművészeti Főiskola karmester tanszakán Hans Swarowsky volt a mestere, s pályáját 1971-ben a Theater an der Wienben kezdte. 1973-tól tíz évig a bécsi Staatsoperben dolgozott, közben rendszeresen vezényelt Grazban is, s a Salzburgi Ünnepi Játékokon Karl Böhm, Herbert von Karajan és Christoph von Dohnányi mellett dolgozott asszisztensként. 1983. és 1985. között Hamburgban, majd a berlini Deutsche Operben volt állandó dirigens. Betöltötte a braunschweigi Staatstheater fő-zeneigazgatói tisztét, 1992-ben pedig a Flamand Opera első karmestere lett.
1997 óta az esseni Aalto-Musiktheater intendánsa és az Esseni Filharmonikusok zeneigazgatója. Rendszeresen kap meghívásokat operák és hangversenyek dirigálására Amszterdamba, Bécsbe, Zürichbe, Párizsba, Londonba, Washingtonba és San Franciscóba.
Pinchas Steinberg – Salome, május 29., június 1.; Strauss-hangverseny, június 9.
Pinchas Steinberg a nemzetközi opera- és koncertrepertoár legigényesebb és legnehezebben interpretálható műveinek egyik kiemelkedő tolmácsolója. Az izraeli származású karmester zenei tanulmányait az Egyesült Államokban és Berlinben folytatta, ahol dirigensként 1974-ben lépett először a nagyközönség elé. Azóta vezényelte Európa összes jelentős szimfonikus zenekarát, és visszatérő vendégművészként lépett pulpitusra a legnevesebb operaházakban (Covent Garden, Párizsi Operaház, Müncheni Operaház). 2010-ben debütált a Milánói Scalában, ahol egy három koncertből álló szériát dirigált. Clevelandi debütálása óta az amerikai zenei színpadok gyakori vendége. Hét éven át volt a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója. 2012-ben óriási sikerrel vezényelte Bécsben Giordano művét, az Andrea Chenier-t, majd Helsinkiben Wagner Parsifalját és Rómában Puccini klasszikusát, a Pillangókisasszonyt, ezután Róma, Cincinnati, Sydney, Moszkva és Amszterdam zenei színpadai várták. 2014 februárjától a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának – az Opera együttesének elnök-karnagya. A budapesti Operában az együttes hangversenyei mellett operaelőadásokat is vezényel. A Strauss 150 Fesztiválon a Salome előadásai mellett a különleges Strauss-összeállítást is az ő irányításával hallhatja a közönség a június 9-ei szimfonikus esten.
Heiko Trinsinger – Az árnyék nélküli asszony, május 25., 28., 31., június 4.
A német bariton a 700 éves múltra visszatekintő Drezdai Kereszt-kórus tagjaként kezdte pályafutását, zenei tanulmányait is a Drezdai Konzervatóriumban végezte. Több nemzetközi mesterkurzus elvégzése után a Bajor Állami Operaház ifjú tehetségeket foglalkoztató Stúdiójának tagja lett, majd a Würzburgi Színházhoz szerződött. 1999 óta az esseni Aalto-Musiktheaterben lép fel az operairodalom meghatározó bariton-szerepeiben: Figaro, Don Giovanni, Papageno, Marcello, Escamillo, Enrico, Don Alfonso. Az utóbbi években egyre több Wagner- szerepet vállal. Trinsinger Németország kiemelkedő operaházainak szinte mindegyikében színpadra lépett, de Európa-szerte keresett és sikeres vendégművész. Strauss-szerepei közül sikerrel énekli a Salome Jochanaanját, és az Ariadné Naxoszban Zenetanárját. Budapesten Az árnyék nélküli asszony magyarországi bemutatóján és az azt követő előadásokban Barak, a kelmefestő szerepét alakítja.
Franz Tscherne – Ariadné Naxoszban, június 3., 7.
Franz Tscherne osztrák színész és filmrendező 19 éves kora óta jelen van Svájc, Németország és Ausztria jelentős és nevezetes színpadain, a zürichi, a bázeli, a düsseldorfi, a stuttgarti, a frankfurti, a müncheni és a bécsi színházakban, ahol számos jelentős szerepet játszott el Shakespeare-től, Goethétől, Molière-től és Goldonitól Horvathig és Schnitzlerig. Olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt, mint August Everding, Hans Hollmann, Hellmuth Matiasek, Rudolf Noelte, Robert Lepage és Leander Haußmann. Színpadi munkáin túl számos filmben és televíziós műsorban szerepelt, majd egyre több zenés színpadi szerepet vállalt, többek között Percsik szerepét a Hegedűs a háztetőn című musicalben, amelyet Stefan Soltész rendezett az esseni Aalto Színházban. A Müncheni Filharmonikusokkal a Lortzing A cár és az ács című operájának narrátoraként szerepelt a Leopold Hager vezényelte koncertszerű előadáson, Marcello Viotti vezényletével pedig Wolf Ferrari Az új élet című operájában Dante szerepében lépett színpadra. A Bajor Rádióban Honegger Haláltáncának narrátora volt, melynek Ulf Schirmer volt a zenei rendezője. Ugyancsak e karmester vezényletével adták elő Rilke Cornet című művét Viktor Ullmann zenéjével a müncheni Prinzregententheaterben 2007 decemberében.
Tscherne 2003-ban debütált operaszínpadon, a velencei La Fenice Színház Ariadné Naxoszban c. produkciójában. Marcello Viotti zenei irányításával nagy sikerrel játszotta az udvarmester szerepét a Malibran Színházban. 2009 februárjában ugyanebben a szerepben lépett fel a genovai Carlo Felice Színházban. Legutóbbi szerepei közül kiemelkedik Orpheusz-alakítása J. I. Fomin Orfeusz és Eurüdikéjében, amelyet Klaus Peter Kehr rendezett a Wuppertal Operában, valamint Niklas szerepe Heinrich Marschner Hans Heilig című operájában a strasbourgi Rajnai Nemzeti Operában.