A Bécsi Műszaki Egyetem irányításával a COST Aktion európai szakértőcsoport egy különleges hulladékhasznosítási koncepción dolgozik. Céljuk, hogy az emberi tevékenységből származó hulladékból minél több nyersanyagot nyerjenek vissza. Reményeik szerint a szeméttelepek lesznek az új aranybányák és olajmezők.
Nyersanyagforrásaink köztudottan végesek. Legyen szó akár betonba kevert homokról és kavicsokról, vagy a chipek érintkezőin található aranyról, a nyersanyagok rengeteg olyan termékben előfordulnak, amelyek idejük lejártával végül a szeméttelepen kötnek ki. A folyamat során a geoszférából, vagyis a természetes lelőhelyükről az antroposzférába, vagyis emberi felhasználásba kerülnek, ahonnan útjuk előbb vagy utóbb a szemétbe vezet. A szemétlerakó azonban nem kell, hogy a végállomás legyen. Az építési törmeléket, amely egy lebontott épület után marad, a benne lévő téglákat, üvegtáblákat, fát, és fémet például mind újra lehet hasznosítani, de még a szemét elégetése után is maradnak hátra olyan anyagok, amelyeket akár útépítések során kavics helyett fel lehet használni. A nyersanyag tehát ott van a kidobott termékekben és az egyéb hulladékban is – csak ki kell nyerni onnan.
Ezen dolgozik jelenleg a Bécsi Műszaki Egyetem vezetésével a COST Aktion európai szakértőcsoport. „Az elsődleges nyersanyagforrások, például bányák esetében minden információ rendelkezésre áll arról, milyen típusú és mennyiségű nyersanyagot lehet kinyerni még belőlük”, mondta Ulrich Kral, a Bécsi Műszaki Egyetem Vízállomány, Erőforrásmenedzsment és Hulladékgazdálkodás Intézetének munkatársa a projekt kapcsán. Ugyanezen információk alapján lenne érdemes kategorizálni és értékelni az antropogén nyersanyagforrásokat, a települések hulladéklerakóit is – erre azonban még nincs megfelelő rendszer. Kralnak és kollégáinak erről is van elképzelése: „Térképeket készíthetnénk arról, hogy mely nyersanyagok milyen mértékben fordulnak elő az egyes szeméttelepeken. Így egyetlen pillantással fel lehetne mérni például, hogy Bécsben hol található nagy mennyiségben réz, és hogy a következő évtizedek során visszanyerhető-e a hulladékból”.
A COST Aktion „Mining the European Anthroposphere” nevű projektje több, mint 20 európai ország, köztük a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet kutatóinak részvételével zajlik március óta, és várhatóan 2020-ban zárul majd le. Jelenleg három különböző esettanulmány fut párhuzamosan, a lebontott épületek után maradó hulladékot, a szeméttelepeket és a hulladékégetők végtermékét vizsgálják, mint lehetséges nyersanyagforrásokat. A tapasztalatok alapján dől majd el, hogy a települési hulladék valóban értékelhető nyersanyagforrás-e, és használatával csökkenthető-e a primer alapanyagok felhasználásának mértéke.