A Tündérkert-mozgalom elindítóinak célja az őshonos gyümölcsfajták megőrzése

A gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzése volt a célja az első Tündérkertek megálmodóinak, Szarvas József színésznek és Kovács Gyula pórszombati erdésznek és Ambrus Lajos írónak; törekvéseiket pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja.

    Az MTI azt követően kereste meg a program alapítóit, hogy a napokban nyitották meg az első budapesti Tündérkertet. A kárpát-medencei gyümölcsfajták gyűjteményének Budapesten a békásmegyer-ófalui Szent József Közösségi Ház ad otthont, amelynek kertjében az első tíz őshonos gyümölcsfát ültették el a héten.     Kovács Gyula pórszombati erdész az MTI-nek azt mondta, akkor kezdett a az őshonos fajták megőrzésének szükségességével foglalkozni, amikor az 1980-as években erdészként a Göcsej szívében látta “a gyümölcsfákat és a régi kultúra emlékeit is elpusztulni”. Úgy vélekedett, hogy a hihetetlen gazdagságú vidéki világból valamit meg kell őrizni, és ehhez végül nem egyedül fogott neki, társakat keresett hozzá. Ma már a Kárpát-medence minden térségében létrehozták a Tündérkerteket, ezekből már közel száz található.     Kifejtette: a “gyümölcsészet” és a néprajzi hagyományok megőrzése együttes feladat, amit a zalai Hetés vidékén talán már sikerült megvalósítani. A pórszombati Medes-hegyen található birtokán mostanra mintegy kétezer különféle őshonos gyümölcsfafajtát gyűjtött össze, de az a törekvése, hogy ezekből “vissza tudjon ajándékozni” azoknak a tájegységeknek a Tündérkertjei számára, ahol azok eredetileg is éltek.     Kovács Gyula azt is elmondta: idén már a bukovinai székelyek és a moldvai csángók is elkezdték összegyűjteni a maguk őshonos gyümölcsfáit. A Tündérkertek mozgalmát ugyanakkor szeretné minél inkább a fiatalokkal is megismertetni, ezért iskolakertek létrehozását is szorgalmazza.          Szarvas József, a Tündérkert másik alapítója az MTI-nek azt is elmondta, hogy az őrségi faluban található Tündérkertben minden őshonos gyümölcsfának gyermekgondnoka van. A Nemzeti Színház művésze Kovács Gyula erdész szakmai támogatásával 2009-ben hozta létre Vas megyei portáján a Tündérkertet. Azóta minden esztendőben annyi őshonos gyümölcsfát mentenek be a kertbe, ahány gyermek az előző évben a faluban született, így a Vas megyei településen nincs olyan gyermek, akinek a gondjaira, gondnokságára ne lenne bízva egy-egy őshonos gyümölcsfa – mondta Szarvas József.     Emlékeztetett: a viszáki Tündérkertben jelenleg 83 őshonos gyümölcsfa található. A megmentendő őshonos fákról lemetszett ágat beoltják egy vadalanyba. A fiatal fákat – amíg erre szükség van, míg a gyökerei meg nem erősödnek – a szülők gondozzák, öntözik, majd évek múltán élvezhetik a fa gyümölcsét. Végtelen fajtagazdagságú gyümölcshagyatékot hagytak ránk eleink, de ezek a hagyatékok egyre fogynak – fűzte hozzá. Szarvas József az Őrségben (Viszákon) vásárolt portáján Pajtaszínházat hozott létre, galériát alapított.     Az agrárrendszerekben a sokféleség megtartását, növelését létkérdésnek nevezte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca háttéranyaga kitér arra, hogy a nemesítési alapanyagként is szolgáló genetikai alapanyagok eltűnése a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti. A mezőgazdaságban használt fajták viszonylag rövid idő alatt – akár egy évtizeden belül is – kicserélődhetnek és eltűnhetnek, például a változó piaci igények, gazdaságpolitikai döntések miatt – emlékeztet az összegzés.     Ebből kitűnik: rendkívül kiszolgáltatott a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokfélesége, az agrobiodiverzitás, amelybe a régóta termesztett növényfajok és fajták, a nemesítés során előállított fajták, a tájfajták és változatok, valamint a kultúrnövények vad rokon fajai is beletartoznak.     A mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrásaink megőrzése kulcsfeladat, ezen belül a helyi körülményekhez alkalmazkodott fajták felelevenítése, továbbá néhány egyeduralkodó világfajta mellett a régebben elemző gazdag fajtaválaszték alkalmazása is fontos. A nemzeti erőforrásokkal, ezen belül a genetikai erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás alapvető jelentőségű Magyarország létfeltételeinek fenntartásában és gazdasági jólétének megteremtésében.     Ezért a VM genetikai erőforrások megőrzését kiemelt prioritásként kezeli. A vidékfejlesztési miniszter tavaly jóváhagyta az élelmezési célú növényi genetikai erőforrások megőrzésének 2020-ig szóló szakmai stratégiáját. Ez fontosnak tartja az olyan kezdeményezések szakmai támogatását, amelyek segíthetik megalapozni az eredeti termőhelyen történő génmegőrzést az in situ – on farm rendszer hatékony működtetésével.     Ebben a témában sajátos szerepe van a Jövő nemzedékek ombudsmanja és a Vidékfejlesztési Minisztérium által 2011-ben kezdeményezett Gyümölcsészeti Megállapodásnak. A múlt év január 1-jétől a Növényi Diverzitás Központ vette át a gyümölcsészeti program szakmai koordinálását.     Napjainkig összesen 27 parókia kert, templomkert, óvoda és iskola kert, valamint önkormányzat csatlakozott a megállapodáshoz és kezdte meg a bemutatókertek kialakítását, gyümölcsfa csemeték telepítését. Emellett kiemelkedően fontosak a civil kezdeményezésként működő Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat, valamint az egyelőre kis számban működő, tudatosan a genetikai erőforrások változatosságára építő és annak megőrzését, védelmét szolgáló gazdálkodók génmegőrzési tevékenysége.          Ennek eredményeképpen 19 gyümölcs tájfajta regisztrációja megtörtént és a múlt évi Nemzeti Fajtajegyzékben 12 alma-, 2 körte-, 1 cseresznye-, 1 kajszi, valamint 3 őszibarackfajta szerepel államilag elismert tájfajtaként. További gyümölcs és zöldség tájfajták regisztrációja szintén folyik – tájékoztatott a VM.

Forrás:MTI