A Forma-1-es csapatok a csillogó monacói utcai futamot egy másik nagyon kedvelt helyszínre cserélik, mégpedig Montreal buckás utcáira. A hétvégén rendezik meg ugyanis a Kanadai Nagydíjat, amely bár már elvesztette a monopóliumát az észak-amerikai földrészen, de az óriási amerikai piac miatt így is nagyon fontos résztvevője a világbajnokságnak. A Montrealt övező csodálatos környezet, és a sűrű éjszakai élet ötvözve az erős francia behatással egyedülálló atmoszférát kölcsönöz a városnak. Ez megkülönbözteti a többi észak-amerikai várostól, s Barcelona és Silverstone után a Forma-1-es naptár egyik újabb kedvenc megállóhelyévé teszi.
Érdekes versenyhétvége elé nézünk, már ami Lewis Hamilton és Daniel Ricciardo személyét illeti, s lehet valamilyen párhuzam alakul ki pályafutásuk ezen pontján. 2015-ben Lewis Hamilton nyert Kanadában egy monacói blamázst követően, amikor is csapata miatt az első helyet egy harmadikra kellett cserélnie. Hamilton az idei monacói futamról már a győztes trófeával térhetett haza. Sokáig úgy volt, hogy Daniel Ricciardo nyeri a városállam futamát. Ám csapata tétlenkedése miatt elúsztak győzelmi esélyei és kénytelen volt beérni a második helyezéssel. Ha a Red Bull szárnyalása folytatódik és a sorstól kárpótlást kap az ausztrál pilóta, joggal várhatjuk őt a dobogóra, talán pont a tetejére az észak-amerikai nagydíjon.
A Kanadai Nagydíj mindig is arról volt híres, hogy itt mindig élvezetes versenyek zajlanak, ha másért nem, hát a sok autótörés miatt. 2015-ben azonban unalmasan alakult a futam, ahol a Mercedes ismét megmutatta az erejét és ahol az eddig csak a negyedik helyig jutó Valtteri Bottas végre megtörte a megszokottat és dobogóra állhatott a ferraris pilóták nagy bánatára.
A montreali pálya arról ismert, hogy nagyon igénybe veszi az autók motorját, fékrendszerét és az abroncsokat, hiszen a hosszú egyenes mellett egy sor szűk kanyar nehezíti a pilóták dolgát. Az igazán nagy megpróbáltatást az okozza, hogy ez a pálya rendelkezik a versenynaptár pályái közül a leggyorsabb részekkel és emellett a leglassabbakkal is. Így a tökéletes motornak nagyon rugalmasnak kell lennie, miközben elég erősnek is ahhoz, hogy a szűk és lassú kanyarokból ki lehessen gyorsítani. Négy fékezési zóna található a pályán, ahol 300 km-ről 120 km-re kell lassítani. Miután az autók így is kevés tapadással hajtanak, és rengeteg üzemanyagot cipelnek, ez még nagyobb terhet ró a fékekre és az abroncsokra.
Az időjárási előrejelzést a 2011-es hatalmas esőzés miatti monstre négyórás futammá alakult verseny után nem szabad figyelmen kívül hagyni Kanadában. Idén mindhárom napra felhős időt jósolnak az előrejelzések. Vasárnapra már záporok is várhatóak. Az itt jellemző változékony idő megkeserítheti a csapatok dolgát.
A verseny és a pálya
A montreali olyan ideiglenes pálya, mint a monacói vagy a Melbourne-i. Ez azt jelenti, hogy az aszfaltcsík nagyon poros és csúszós a hétvége kezdetén. A köreredmények azonban folyamatosan javulnak, még a verseny során is, mivel egyre több gumi tapad az aszfaltra. A kemény kanadai tél miatt helyenként buckás a pálya, így ezt figyelembe kell venni az autóbeállításkor. A Gilles Villeneuve-ről elnevezett pálya egy kicsit olyan, mintha a monacói és a monzai pálya kombinációja lenne. Ami az aerodinamikát illeti, Montrealban nagyon kis tapadással fognak az autók hajtani, egyedül Monzában fognak kisebb tapadással körözni idén a versenyautók. A Pirelli Monacóhoz hasonlóan az ultralágy, a szuperlágy és lágy abroncsokat viszi el a hétvégére. Persze ha esik, a közepes és vizes abroncsok is rendelkezésre állnak majd.
A 70-körös Kanadai Nagydíj június 12.-én helyi idő szerint 14 órakor (nálunk 20 órakor) veszi kezdetét. A pálya hossza: 4,361 km, a teljes versenytáv 305,270 km. A körrekordot még mindig Rubens Barrichello tartja 2004-ből 1”13.622-es időeredménnyel.
2015-ben Lewis Hamilton (Mercedes) nyerte meg a Kanadai Nagydíjat. A brit pilóta ideje 1:31:53.145 volt. A második helyen Nico Rosberg (Mercedes) ért célba, míg a bronzérmes helyezést Valtteri Bottas (Williams) szerezte meg.
(Forrás: Amber PR)