Nem lehet válasz nélkül hagyni olyan támadást, amelyet a szíriai kormányerők saját országukban vegyi fegyverekkel hajtottak végre – vélekedett az MTI-nek adott interjújában Gyarmati István. A biztonságpolitikai szakértő mindenekelőtt ezzel indokolta a Szíria elleni, múlt péntek hajnali amerikai légicsapást, hozzátéve: ezzel a lépéssel Donald Trump elnök üzenni akart Oroszországnak, továbbá Észak-Koreának és Kínának, és célja volt az is, hogy elterelje a figyelmet az otthoni problémákról. Ám az üzenet lényege az, hogy tömegpusztító fegyvereket nem lehet büntetlenül alkalmazni.
Az amerikaiak számára betelt a pohár – fogalmazott a szakértő, aki szerint ha a korábbi Obama-kormányzat 2013-ban – amikor a szíriai rezsim ugyancsak vegyi fegyvert vetett be – megteszi ugyanezt, valószínűleg másként alakul a világ.
Az Oroszországnak szóló üzenet lényege Gyarmati István szerint az volt, hogy Moszkva tudomására hozzák: ellentétben az Obama-kormányzat első hat évével, a jelenlegi kormány nem tűri el, hogy Oroszország olyan dolgokat műveljen, amelyekkel az Egyesült Államok érdekeit nagy mértékben sérti, továbbá Moszkva tanúsítson visszafogottabb magatartást Szíriában, különös tekintettel arra is, hogy az általa támogatott erők használtak vegyi fegyvereket.
Ami a Donald Trump megválasztásához, illetve a kapcsolatok normalizálásához korábban fűzött orosz reményeket illeti, a szakértő úgy vélte, hogy ezek a remények már korábban kezdtek szertefoszlani. Orosz részről már néhány hete világos jelét adták annak, hogy felébredtek abból az álomból, amelyet Trump megválasztásához fűztek. A szíriai légi bázis elleni amerikai támadás újabb lökést adott ennek a folyamatnak.
Az Észak-Koreának szánt üzenet pedig arra vonatkozik, hogy Phenjan “ne játszadozzon” a nukleáris fegyverekkel, illetve a ballisztikus rakétákkal. Nem véletlen az sem, hogy az amerikai elnök épp most indított el egy csapásmérő anyahajót a Koreai-félszigethez. Trump jelezni akarta, hogy az Egyesült Államok egyedül is hajlandó akcióra, ha ez szükséges. És ugyanezt üzente Észak-Korea szomszédjának, Kínának is.
Gyarmati István szerint az észak-koreai fegyverkezést komolyan kell venni. Nem biztos ugyan, hogy Phenjan be is akarná vetni rakétáit, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy “örült egyeduralkodó” áll az ország élén. “Ezért azt gondolom, hogy jobb félni, mint megijedni, és megfelelő üzeneteket kell közvetíteni nem csupán a diktátor, hanem környezete felé is” – fogalmazott a szakértő, aki szerint fel kell készülni olyan lépésekre, amelyekkel egy esetleges észak-koreai agresszió hatásai megelőzhetők, elháríthatók vagy radikálisan csökkenthetők. Gyarmati István utalt arra, hogy Észak-Korea meglévő rakétáival az Egyesült Államok szárazföldi területeit aligha éri el, de Dél-Koreát, a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatokat, Guam szigetét vagy Japánt igen.
A Szíriában végrehajtott amerikai támadás nem lesz semmilyen közvetlen hatással a polgárháború további menetére. Különösen akkor nem, ha a mostani amerikai akciónak nem lesz folytatása, amit még nem lehet tudni. Amerikai részről elhangzott, hogy egyszeri akcióról volt szó, de az is, hogy mostantól mindent megtesznek Aszad elnök megbuktatása érdekében. “Kissé derűlátóbban szemlélve, a most történtek talán részét jelentik majd annak a folyamatnak, amely elvezethet egy komolyabb béketárgyaláshoz, és annak eredményeként ha nem is békéhez, de valamiféle modus vivendihez” – vélte a szakértő, aki szerint erre az Aszad-erők részvételével, de Bassár el-Aszad nélkül kerülhet sor.
Gyarmati István úgy vélekedett, hogy a szíriai támaszpont elleni amerikai támadás, valamint az, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vezényel a Koreai-félszigethez mindenképp változást jelez az amerikai külpolitikában. Elsősorban arra utal, hogy mindaz, amit Trump a kampány idején mondott, és amitől a világ demokratikus erői tartottak, nevezetesen, hogy az Egyesült Államok egyfajta izolacionista politikát folytat majd, nem következik be.
“Azt gondolom, Donald Trump nagyon meggondolja majd, hogy hol és milyen módon avatkozik be, de azt látni lehet, hogy ha az amerikai érdekeket veszélyeztetve látja, vagy egyes térségekben a kialakult stabilitás, illetve egyensúly forog kockán, akkor hajlandó lesz a beavatkozásra” – jelentette ki. Értékelése szerint ez a legfontosabb üzenete a Szíriában végrehajtott támadásnak, továbbá a Koreai-félszigetet érintő lépésnek is. És közvetve erre utal az is, hogy Donald Trumpnak nagyon fontos találkozója volt a kínai államfővel, talán a legfontosabb hivatalba lépése óta. Ezen a tanácskozáson minden szóba került, biztonsági, valamint a nagyon nyugtalanító gazdasági kérdések egyaránt és a találkozó után pozitív nyilatkozatok hangzottak el.
Az Iszlám Államhoz kötődő, az elmúlt napokban több helyszínen végrehajtott merényletekkel kapcsolatban a biztonságpolitikai szakértő úgy vélekedett, hogy a terrorszervezet elleni harc továbbra is az Egyesült Államok külpolitikájának egyik fő prioritása marad. Ebben nem lesz visszalépés, sőt Donald Trump valószínűleg fokozhatja is a terrorszervezet elleni fellépést.
A szakértő szerint az Iszlám Állam “vége” valahol azért már látható, még ha ez nem is a közeli jövőben következik be. Azt azonban mindenképp hangsúlyozni kell, hogy ha az Iszlám Állam mint területeket birtokló, államszerűen működő szervezet el is tűnik, terrorista szervezetként fenn fog maradni, és továbbra is képes lesz hasonló merényletek elkövetésére.
“Ne reménykedjünk abban, hogy ez belátható időn belül megszűnik, és ilyen merényletek ellen védekezni sem nagyon lehet” – hangsúlyozta az MTI-nek Gyarmati István.
Forrás_MTI