Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Július 23-án láthatja a közönség a Miskolci Nemzeti Színházban a Vojáger című kortárs magyar színművet Keszég László rendezésében. Vinnai András darabja egy szerelmespárról, a kissé megkésett felnőtté válásukról szól, fanyar iróniával, groteszk elemekkel, bohózati fordulatokkal, mesebeli figurákkal.
Pál valóságos idegbeteg, Vera a spiritualitás útvesztőjében bolyong egy kellőképpen izmos és misztikus férfival, de valójában egymást keresik, és egymásban a régi, naiv és bűntelen önmagukat. Pál, a csaló, a bűnös mindent megpróbál, hogy visszahódítsa Verát, és ebben a csatában komoly segítségre talál a szomszédban élő „Dzsina kutyában és Babi néniben egyszerre megtestesülő” tanítómesterben, valamint a szuperszonikus beszélő fűnyíróban. A lehető legfelszabadultabb nevetés közben végre mi is megértjük a bölcs tanítást. Mert persze Vera és Pál, Pál és Vera nem mi vagyunk, de azért lesz néhány ismerős pillanat…
Keszég László rendező szerint ez egy olyan darab, ami bármikor és bárhol megállja a helyét, hiszen családi problémák, magánszférában felmerülő konfliktusok mindig lesznek, amiket nem tudunk kikerülni. – Az, hogy a Vojáger egy nagyon vaskos humorral, a szürrealitásba belefutó feldolgozását nyújtja ezeknek, szerintem még értékesebbé teszi a darabot. A szerző, Vinnai András egy abszolút műfajtiszta bohózatot írt. Egy olyan dolgot, ami nem a nevettetésre törekszik, ám sokszor kínunkban vagy örömünkben mégis ezt tesszük, hiszen olyan helyzetsorozatokat látunk, amelyekben könnyedén magunkra ismerünk – magyarázza a rendező, aki azért elárulta, happy end-re számíthatnak a nézők. – Gyakran látjuk, hogy a daraboknak a nyolcvan százaléka happy end, de ott van még az a keserédes érzés. A való életben ez feltehetőleg tényleg így van. Vinnai András viszont ezt olyan szépen kifuttatja a történetben, hogy tökéletes happy ending-et kapunk, innentől pedig a néző dolga rájönni, miután hazamegy, hogy ez most tényleg így van-e vagy sem – sejteti Keszég László. – A közönség számíthat rá, hogy szembesítik őket saját magukkal, és hogy abszolút felelősség nélkül tudnak majd saját magukon röhögni, ami nagyon nagyon fontos minden problémafeldolgozásban – ajánlja az előadást a rendező.
Pált, aki nincs épp a helyzet magaslatán, Feczesin Kristóf formálja meg. – Már az olvasópróbán kiderült, hogy rendkívül humoros az alapanyag, nagyon jól játszható helyzetek vannak a darabban, tehát színészileg ez egy nagyon hálás előadás. Ugyan csak öten játsszuk a Vojágert, de itt mindenkinek megvan a szerepe, és tényleg nem csak azért lett beleírva a darabba, hogy behozzon még egy poharat – mondja a színművész. Szerinte egészen nevetséges és abszurd, azonban kétségkívül felismerhető részekkel van megfűszerezve az előadás és úgy véli, a nézők közül biztos, hogy sokan rá fognak ismerni egy-egy pillanatra, akár a saját életükből is. – Pál valóban nincs a helyzet magaslatán. A próbafolyamat elején bele is írtam a szövegkönyvembe, hogy Pál olyan, mint egy őz, aki futóhomokba esett. Egyre inkább kalimpál, hogy megoldja a helyzeteket, de minél jobban kalimpál, annál mélyebbre süllyed. Viszont végig benne van egy erős küzdeni akarás, egy cél, ami felé megy árkon-bokron át, de pont az akaratossága miatt gyakran nem veszi észre, hogy a megoldás egyszerű lenne, ő viszont túlgondolja az egészet – fejti ki Feczesin Kristóf.
A szomszédban élő Babi néni Pál szöges ellentéte, aki oltalma alá veszi a fiút. – Próbálja megértetni Pállal, hogy nem kell pluszban generálni saját magunknak a problémákat, hanem le kell ülni egy pillanatra, venni egy levegőt, és könnyedén rájöhetünk, hogy az a nagy probléma igazából nem is olyan nagy – teszi hozzá a színművész.
A talpraesett szomszédasszonyt Nádasy Erika testesíti meg, aki korábban már magára öltötte Babi néni szerepét. – Azt az előadást a járványhelyzet miatt sajnos nem tudtuk kijátszani, úgyhogy nagyon örvendetes, hogy most lehetőség van kiteljesíteni mindazt, ami „bennszorult” – mondja a színművésznő. – Hogy úgy mondjam, nagyon egymásra vagyunk kattanva a színésztársakkal, hiszen olyan ritmust kell tartanunk az egész előadás alatt, ami rendkívüli egymásra hangolódást követel – fejti ki Nádasy Erika, aki szerint Babi néni életfilozófiáját érdemes megfogadni. – Az elsődleges dolog az életben, hogy jól érezzük magunkat. Olyan egyszerű ez a filozófia, de annyira igaz. Egy idő után az emberben eljön az a pillanat, amikor elkezdi érezni, hogy több múlt már el az életből, mint ami még hátravan, és rájövünk, akármi történik, jó vagy rossz, élvezni kell az életet – foglalja össze a színművésznő.
Vinnai András:
VOJÁGER
kortárs magyar színmű
Pál, aki nem érzi jól magát (egyébként kórista): FECZESIN KRISTÓF
Vera, Pál barátnője (egyébként csak volt, és a megvilágosodásán dolgozik): MÉSZÖLY ANNA
Babi néni, a szomszédasszony (egyébként a Félelmek Kútjának őrzője): NÁDASY ERIKA
Géza, Pál barátja (egyébként kórista, és az anyjával él, de élvezi): FARKAS SÁNDOR
Sahas, Vera spirituális segítője (egyébként megvilágosodott férfiszépség): SIMON ZOLTÁN
Dzsina, Babi néni kutyája (semmi különös, bár…): MÁRTON B. ANDRÁS
Ambrogio L50 (egyébként narrátor): GÖRÖG LÁSZLÓ
Közreműködik: Pálóczy Magdolna, Sebestyén Balázs
Díszlet- Jelmeztervező: BOZÓKI MARA
Dramaturg: ENYEDI ÉVA
Zene: ZSÁGER-VARGA ÁKOS
Súgó: MÁRTON B. ANDRÁS
Ügyelő-Rendezőasszisztens: PÖLTZ JULIANNA
Rendező:
KESZÉG LÁSZLÓ
