Ritkán láthat annyi érdeklődőt a BKIK épületének Széchenyi terme, mint február 26-án délelőtt, amikorra „Budapest turizmusa 2020″ címmel hirdettek konferenciát az Idegenvezetők Világnapja alkalmából.

Pedig ezúttal nem esett szó a főváros olimpiai pályázatához kacsolódó, s már ebben az évben esedékes, 12-15 milliárdos rendkívüli Budapest-imázskampányról. Többször is említésre került viszont a turizmus állami irányításának átszervezése. Szerkesztőségünk jelen lévő képviselői kicsi, mégsem jelentéktelen sikerként könyvelhették el, hogy ezúttal már nem idegenforgalmi, hanem turisztikai szervezetről esett szó.

Akik nem fértek be a tanácskozásnak otthont adó terembe, azok két másik térben, kivetítőkön követhették az előadásokat. Az előzetesen regisztráló érdeklődők sejthették, hogy többről lesz szó az idegenvezetésnél, sőt még Budapestnél is, hiszen nyitó előadónak Rogán Antalt hirdették meg, s köztudott, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere jegyzi azt az előterjesztést, amely még a kormányon belül is heves vitákat váltott ki, s amely a turizmus állami irányításának és a nemzeti marketingtevékenységnek új szervezeti rendszert javasol.

Rogán Antal végül nem jelent meg, a Kabinetirodát Tuzson Bence államtitkár képviselte, aki ki is mondta a bűvös mondatot: jöjjön létre a Nemzeti Turisztikai Ügynökség! Nem hagyott kétséget afelől sem, hogy együtt akarják tartani az állami irányítást és a nemzeti marketinget, viszont nem nevezett meg egyetlen tárcát sem, hogy melyiknek a felügyelete alatt lenne a legjobb helyen a jelenlegi helyettes államtitkárságot és egy kibővített hatáskörű Magyar Turizmus Zrt.-t is magába foglaló NTÜ.

Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az NGM korábbi, turizmusért is felelős államtitkára viszont kimondta, hogy az ágazat kormányzati irányítását a jelenlegi helyettes államtitkári szintről államtitkári szintre kell emelni.

Tuzson Bence jelezte azt is, hogy a kormány rövidesen újra tárgyalja a turizmus állami irányításának ügyét. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy a turizmus ma is kiemelkedő eredményeit csak akkor lehet tovább növelni, ha az erők és az anyagi források egyesítésével a jelenleginél hatékonyabb, koncentráltabb irányítási struktúra jön létre.

Esett szó persze Budapest turizmusáról is. Szatmáry Kristóf például 10 millió vendégéjszakában (a 2015. évinél mintegy 10 százalékkal több) jelölte meg a kívánatos és reálisan elérhető célt. A BKIK elnöke felhívta a figyelmet a veszélyekre is, többek között a nemzetközi migrációs hullám kapcsán fejtette ki, hogy meg kell őriznünk a „Budapest biztonságos város” imázst.

Tuzson Bence Budapestet nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa kiemelkedő jelképének nevezte, s mindjárt sorolta is azokat a fejlesztéseket, amelyekkel a főváros megőrizheti, sőt erősítheti nemzetközi versenyképességét. Átalakul a pesti Duna-part (a csillapítva megtartott forgalom mellett teret adva a gyalogosoknak és a zöldfelületnek). Megújul a budai Vár (a Hauszmann Alajos program keretében). Újjászületik a ma még romos Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (alig 100 méterre a Dohány utcaitól, pontosabban Varga Imre alkotásától, az Élet fájától). A 2017. évi vizes világbajnokságra elkészül az úszósport új fellegvára, a Dagály „úszópalota”, s olyan különlegességek is születnek, mint pl. a Batthyány térnél épülő ugrótorony, ahonnan a nézők a nemcsak a versenyekben, hanem a Parlamentben is gyönyörködhetnek majd.

Mindkét politikus kitért a turizmus, vendéglátás szempontjából kiemelkedően fontos cafeteriarendszerre, megismételve a napokba megismert kormányzati álláspontot: a kormány elkötelezett, hogy megőrizze a cafeteriarendszert, mind a munkavállalók, mind a turisztikai ágazat érdekében, legfeljebb úgy fogják átalakítani a szabályozást, hogy azt ne kifogásolhassa az Európai Bíróság sem.

Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, a Fidesz turisztikai munkacsoportjának vezetője volt az, aki teljes előadását azoknak a beruházásoknak szentelte, amelyek közvetve vagy közvetlenül a turizmust szolgálják majd, s 2020-ig el is készülnek.

A vizes vb idején 14 ezer néző foglalhat majd helyet, az árvízvédelemmel együtt 50 milliárd forintos beruházással épülő a Dagály uszodakomplexum lelátóin. Az egyébként több helyszínen is zajló eseményeknek a három hét alatt mintegy 50 milliárd nézője is lehet világszerte a televíziók képernyője előtt.

A 2020. évi Labdarúgó Európa-bajnokságra elkészül a felújított Puskás Ferenc Stadion. A 65 ezer nézőt befogadó létesítmény lesz az egyik helyszíne ez első olyan futball Eb-nek, amelyet nem egy ország rendez, hanem több főváros közösen. A stadion, hasonlóan a Ferencvárosnak otthont adó Groupama Arenához, multifunkcionális rendezvényközpont is lesz egyben, teret adva konferenciáknak, koncerteknek, fesztiváloknak.

2017-re remélhető a török–magyar együttműködésben megújuló Gül Baba Türbe komplexum átadása.

A turisztikai szakma számára legfontosabb beruházás, az új budapesti kongresszusi központ 2019 tavaszára készülhet el. A központ – amelynek plenáris terme 4.100 résztvevőt tud befogadni – az európai, kongresszusi városok képzeletbeli dobogójára emelheti a magyar fővárost, Berlin és Barcelona mellé.

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ vezetője a kulturális turizmus iránti növekvő kereslet kapcsán arról beszélt, nem szabad, hogy Budapestnek az olcsósága, még csak nem is a kedvező ár-érték arány legyen a vonzereje, a tartalom és az érték legyen az, ami miatt bennünket válasszanak. A BFTK-nak stratégiai célkitűzése a magasabb költési hajlandóságú célcsoportok megszólítása, valamint az, hogy a fővárost négy évszakos desztinációvá tegye, ezt szolgálják a négy évszakhoz kötődő kulturális fesztiválok. A Budapest márkán szerinte még dolgozni kell, mert „ma még túl eklektikus a kép, finomítani kell az üzenetet, amit a világnak el akarunk juttatni” – fogalmazott.

Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója a megváltozott utazási szokásokra hívta fel a figyelmet, köztük arra, hogy manapság minőségérzékenyen és felkészülten utaznak az emberek, és a személyre szabott termékeket szeretik. Fontos tendenciát jelez, hogy ma már a magyarországi vendégéjszakák felét a belföldi vendégek adják, ugyanakkor szükség lenne az utazások időbeni széthúzására, mert az összes hazai kereskedelmi vendégéjszaka egyharmada a június 15-től augusztus 20-ig tartó időszakra, azaz a vakáció két hónapjára esik. Emlékeztetett rá, hogy az MT Zrt. idén visszatért a tematikus évek koncepciójához és 2016-ra – amelynek kiemelkedő eseménye lesz a Bocuse d’Or májusi európai döntője – meghirdette a Gasztroélmények Évét. A Torkos Csütörtök után a következő keresletnövelő kampányt április végén indítják, Kóstolj bele a tavaszba! címmel.

Az oktatás fényében elemezte a szakmai, elsősorban az idegenvezetőkkel szemben támasztott követelmények változásait Kundi Viktória, a Kodolányi János Főiskola docense, egyben maga is aktív idegenvezető. Szerinte nem lehet minőségi turizmust építeni nem megfelelően képzett idegenvezetőkkel, márpedig a korábbi rendszernél kevésbé színvonalas OKJ-s képzések ontják a piacra az ilyen turisztikai szakembereket, a régi kollégák döntő többsége pedig nem képezi tovább magát. Javaslatai között szerepel a képzőintézmények és az általuk kibocsátott hallgatók számának korlátozása, a területi specializáció lehetősége, kiutas idegenvezetők számára külön képzés indítása, a minősítő vizsgák szigorítása. Változatlanul megoldandó szakmai probléma a külföldi csoportkísérők jogtalan idegenvezetésének kiszűrése szigorú ellenőrzéssel, a kamarai tagdíj visszaforgatása az idegenvezetők továbbképzésére, a múzeumokba való belépés ingyenességének biztosítása az idegenvezetők számára, de a szakember azt is gondnak látja, hogy a turizmust érintő városfejlesztési kérdésekbe (pl. turistabuszok fel- és leszállási pontjának kijelölése) nem vonják be őket. Véleménye szerint mindezen kérdések megoldatlansága arra vezethető vissza, hogy az idegenvezetőknek nincs egy hiteles, erőteljes szakmai szervezete, amelyik megfelelően képviselné érdekeiket – pontosabban három is van, de egyik sem tud eleget tenni ennek az elvárásnak.

Drégely Ágnes, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke 2016 kihívásait a beutaztatók szemszögéből vette górcső alá. Az irodák fő problémája, hogy egyre nehezebb szállodai szobát kapniuk eladható áron, mert Budapest most trendi desztináció, de ez „nem tarható örökké” – fogalmazott. Ugyanakkor, mint rámutatott, a vendégösszetétel alapján a város továbbra is fapados úti cél maradt. A beutaztatók a minőségi turizmus ösztönzése jegyében támogatást várnak abban, hogy a magyar főváros meg tudja őrizni – az e téren erősen nyomuló Béccsel szemben – a hajós turizmusból származó évi 500 ezer vendéget, a keleti nyitást pedig – Kína és India mellett – ki kellene terjeszteni. Miközben ugyanis az örvendetesen növekvő kínai beutazásból a magyar szállodák, éttermek és programgazdák profitálnak, a magyar tulajdonú beutaztató irodák egyáltalán nem tudnak ezen a piacon labdába rúgni, mert az teljes egészében kínai tulajdonú cégek kezében van. Az alelnök szerint Kelet- és Délkelet-Ázsia, valamint a Perzsa-öböl országain belül a turizmusdiplomáciának különösen azokra az országokra kellene rástartolni, amelyek állampolgárai vízummentesen jöhetnek Magyarországra, így pl. az Egyesült Arab Emírségekre, Dél-Koreára, Szingapúrra és Malajziára.

Forrás:www.turizmus.com