Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Az Egyesült Államok csak akkor alkalmaz egyoldalúan katonai erőt, ha alapvető érdekeit éri fenyegetés – jelentette ki szerdán Barack Obama elnök a West Point-i katonai akadémia tisztavató szertartásán, az amerikai kül- és biztonságpolitika alapelveit felvázoló beszédében.
A korábbi irányvonalat folytató stratégiája szerint Amerika továbbra is a világ vezető hatalma, amelynek készen kell állnia az önálló fellépésre, ugyanakkor önmérsékletet kell tanúsítania, tartózkodnia kell az elhamarkodott katonai intervencióktól és együtt kell működnie szövetségeseivel. Obama érvelése szerint járhatónak bizonyult az az út, hogy az ukrajnai, a szíriai, vagy az iráni válság megoldásánál Washington a diplomáciát részesítette előnybe a katonai beavatkozással szemben.
Mint mondta, a nemzetközi közvélemény számít ugyan, de Amerika senkitől sem kér engedélyt ahhoz, hogy megvédelmezze a népét, a területét és a szabadságát. Ha viszont az Egyesült Államokat nem fenyegeti közvetlen veszély, akkor Obama szerint a katonai fellépés “küszöbének” magasabbnak kell lennie, és az adott probléma megoldásában teret kell engedni a kollektív cselekvésnek, a diplomáciának, az elszigetelésnek, a szankcióknak és a sokoldalú katonai összefogásnak.
Az elnök szerint Amerika világpolitikai vezető szerepének “gerincét” a világelső hadserege adja, ám attól, hogy kezében van a világ legjobb kalapácsa, nem tekinthet minden problémát szögnek.
Megerősítette, hogy Amerika, ha fenyegetve érzi magát, továbbra is “közvetlen akcióba” fog lépni dróncsapások vagy terroristagyanús személyek elfogása révén. Újból hangsúlyozta, dróncsapást csakis abban az esetben szabad végrehajtani, ha csaknem bizonyos, hogy annak nem lesznek polgári áldozatai. Megismételte, hogy a pilóta nélküli repülőgépekkel végrehajtott műveletek irányítását a Központi Hírszerző Ügynökségéből (CIA) a hadsereg hatáskörébe akarja áthelyezni.
Obama kijelentette, hogy Oroszország ukrajnai tevékenysége azokat az a napokat idézi, amikor szovjet tankok gördültek be Kelet-Európába. “De ez nem a hidegháború” – hangsúlyozta. (Az elnök nem részletezte Oroszország ukrajnai fellépését, de washingtoni értelmezés szerint a Krím félsziget elszakítására és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatására utalt.)
Az elnök rámutatott: Amerikának az a képessége, hogy alakítani tudja a világ közvéleményét, segített azonnal elszigetelni Oroszországot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai vezető szerepnek köszönhetően a világ azonnal elítélte az orosz fellépést, Washingtonhoz hasonlóan az Európai Unió és a hetek országcsoport (G7) is szankciókat vezetett be Moszkva ellen, és a NATO megerősítette elkötelezettségét a kelet-európai szövetségesek mellett.
“Nem tudjuk, hogy a helyzet hogyan alakul majd, de az, hogy a szövetségeseinkkel együtt kiálltunk a nemzetközi rend mellett, esélyt adott az ukránoknak arra, hogy megválasszák a jövőjüket” – mondta Obama a vasárnapi ukrán elnökválasztásra utalva.
Obama bejelentette: együtt fog működni a kongresszussal annak érdekében, hogy megnöveljék a támogatást a szíriai ellenzék azon erőinek, amelyek a legjobb alternatívát kínálják fel a terrorizmussal és Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerével szemben.
Az elnök arra szólította fel a kongresszust, hogy biztosítsa támogatásáról azt a terrorelhárításra szánt 5 milliárd dolláros alapot, amelyből Jordániát, Libanont, Törökországot és Irakot támogatnák. Mind a négy felsorolt országnak a szíriai határon át tevékenykedő terroristákkal kell szembenézniük és mind a négy állam jelentős számú szíriai menekültet engedett be a területére.
“Úgy hiszem, változtatnunk kell a terrorelhárítási stratégiánkon – levonva a tanulságokat az iraki és afganisztáni sikereinkből és kudarcainkból – és hatékonyabb partneri együttműködést kell folytatnunk azokkal az országokkal, ahol a terrorista hálózatok megvetették a lábukat” – mondta.
Obama megerősítette, hogy nem akar katonákat küldeni Szíriába. Az elnök bírálói szerint a damaszkuszi rezsimmel kapcsolatos bizonytalansága bátorította fel Moszkvát a Krím bekebelezésére, Pekinget pedig arra, hogy egyre erélyesebben lépjen fel a szomszédjaival folytatott területi vitákban.
Irán nukleáris programjával kapcsolatban Obama azt hangoztatta, hogy jelenleg esély mutatkozik a nézetkülönbségek békés rendezésére. Az Egyesült Államok azonban minden lehetőséget nyitva tart annak érdekében, hogy megakadályozza Teheránt abban, hogy atomfegyverhez jusson.
Elismerte, hogy az amerikai-egyiptomi kapcsolatok a biztonsági érdekekben gyökereznek, az Izraellel megkötött békeszerződéstől a terroristákkal szembeni közös fellépésig, ezért Washington nem szakítja meg kapcsolatait az új kairói vezetéssel. Ugyanakkor nyomást fog gyakorolni rá a demokratikus reformok érdekében.
Kijelentette, hogy folytatni fogja a guantánamói börtönök bezárására irányuló erőfeszítéseit. Mint mondta, az amerikaiakat nem az teszi kivételessé, hogy nem tartják be a nemzetközi normákat és a jogállamiság szabályait.
“Az amerikai igazságügyi értékek és hagyományok nem teszik lehetővé, hogy személyeket határozatlan ideig tartsanak fogva a határainkon túl” – mondta.
Obama, aki kedden jelentette be, hogy elnökségének végére le akarja zárni az Egyesült Államok afganisztáni katonai szerepvállalását, a szerdai beszédében hangsúlyozta, hogy a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrorcselekmények óta West Pointban most végző évfolyam lesz az első, amelynek kadétjait feltehetően nem vezénylik majd sem Irakba, sem Afganisztánba.
Forrás:MTI
