Amikor a szilvalekvár már nem segít

Sokakat érint, mégis tabuként kezeljük. Úgy gondoljuk, illetlenség erről a témáról nyilvánosan beszélni, tanácsot kérni, orvoshoz fordulni pedig túl időigényes. Ezért aztán órákat töltünk azzal, hogy az interneten megtaláljuk a megfelelő megoldást a problémánkra, pedig a székrekedés nem szégyen, és a tévhitekkel ellentétben sok esetben nem tehetünk róla – derült ki a Dulcolax sajtóbeszélgetésén. A téma aktualitását egy hazánkban frissen elvégzett kutatás adja, melyből többet megtudhatunk a problémáról.

Ma Magyarországon a székrekedés szinte népbetegségnek számít, amely a 16 év feletti lakosság 34%-a számára okoz problémát. Különösen a nők érintettek, a betegek mintegy 70%-a közülük kerül ki. A szakértők szerint a helytelen táplálkozás mellett számos ok állhat a székrekedés hátterében, amelyeken sokszor akármennyire egészségtudatosan is élünk,  illetve bármilyen házi praktikát vagy természetes gyógymódot is vetünk be, nem tudunk segíteni. Szerencsére ma már számos modern készítmény létezik, amelyek megfelelő alkalmazásával mindenki kíméletes és hatékony megoldást találhat a székrekedés problémájára.

De egyáltalán mikor beszélhetünk székrekedésről?

Általában a székletürítés gyakorisága mindenkinél eltérő lehet, de orvosi értelemben akkor beszélünk szorulásról, ha hetente 3 alkalomnál ritkábban van spontán széklet. Szeretünk azonban nem tudomást venni erről a problémáról amíg csak lehet. A tavaly 500 nő körében végzett hazai reprezentatív Dulcolax kutatás eredményei alapján a megkérdezettek fele 3-4 napot vár a kezelés megkezdése előtt, elviselve a nyomasztó tüneteket, minden 14. ember pedig akár több mint egy hetet. Amennyiben a székrekedéses állapot folyamatosan fennáll, vagy a kezelést követően hamarosan újra visszatér, krónikus székrekedés állapítható meg, amely kapcsán mindenképpen forduljunk kezelőorvosunkhoz, aki segít kiválasztani a megfelelő terápiát.

Mik lehetnek a háttérben megbúvó lelki tényezők?

„Sokan hajlamosak saját magukat hibáztatni: össze-vissza eszem, állandóan rohanok, a héten megint nem jutottam el tornázni, ma sem ittam eleget – hangzanak az önvádak, melyek azonban csak részben igazak és sajnos sok esetben nem segítenek megoldani a problémát, mi több a folyamatos önmarcangolással pszichésen tovább súlyosbíthatjuk saját helyzetünket. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egészséges életmód – rostgazdag táplálkozás, sok folyadék, rendszeres mozgás – nem fontos az egészséges emésztéshez” – mondta el Dr. Piczkó Katalin pszichiáter. „Sokan kínosnak érzik a témát, így nem mernek segítséget kérni, amely szintén fokozza a szorongást és negatív hatással van az anyagcserére.”

Mik lehetnek még a kiváltó tényezők?

Az életmódon és a lelki tényezőkön túl azonban az életkor is hatással van az emésztésre, hiszen az évek előrehaladtával eleve lassul az emésztés, a vastagbél izmainak hatékonysága csökken, sőt a nőknél még a terhesség és a menopauza alatti hormonális változások is beleszólhatnak a folyamatba. Fontos tudni, hogy egyes betegségek – a pajzsmirigy-alulműködés, a cukorbetegség, illetve a Parkinson-kór – valamint bizonyos fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentők, savkötők, depresszió elleni gyógyszerek mellékhatása is lehet szorulás.

Milyen tünetekre figyeljünk?

A „normális” székletürítési tartomány a napi kettő és a heti három alkalom között van. Az ennél kevesebb gyakoriság általában már kellemetlenségeket okoz. Az érintettek többsége puffadásra, szélgörcsre (50%), kemény, bogyós székletre (54%), fájdalmas székletürítésre (45%), rossz közérzetre panaszkodik (42%), amely a megkérdezettek 43%-ának mindennapi életére is nagyban rányomja bélyegét.

Mik a kezelési lehetőségek?

Először is próbáljunk meg lehetőségeinkhez mérten minél tudatosabban étkezni és többet mozogni. Akár napi 30 perc séta is elég lehet. Ha aggódunk valami miatt, forduljunk családunkhoz, vagy barátainkhoz, illetve különböző relaxációs technikák elsajátítása is hasznos lehet.

A Ducolax felmérés alapján a megkérdezettek mintegy fele először megpróbál szilvalekvárral, több joghurttal, gyümölccsel, stb. segíteni a problémáján és csak utána fordul gyógyszeres készítményhez. Noha néhány esetben ugyan a rostdús táplálkozás elősegítheti a székrekedés megszüntetését, valójában csak az esetek 20%-ában mutatható ki hatás a rostbevitel fokozásakor!^[1]. Mi több, a krónikus székrekedésben szenvedő embereknél a rostanyag-bevitel megemelése súlyosbíthatja is a tüneteket, főleg elégtelen folyadékfogyasztás mellett.

Amikor viszont az életmódbeli változtatások és a házi praktikák már nem használnak, és még mindig fennáll a székrekedés problémája, akkor egy megbízható gyógyszer sokat segíthet a mindennapok könnyebbé tételében.

“Az emberek több mint fele – ha végre elszánja magát – a gyógyszerészétől kér tanácsot a megfelelő hashajtó kiválasztásában. Ez valójában nem meglepő, hiszen ők a szakmai tudásuknak köszönhetően hiteles és gyors információforrásnak számítanak a megfelelő készítmény azonnali elérhetősége mellett. 37% próbál a családtagoktól, barátoktól információt szerezni, míg az embereknek csak az egynegyede az, aki orvoshoz fordul problémájával” – mondta el Dr. Bölcs Judit, gyógyszerész.

A modern orvostudománynak köszönhetően ma már számos, különböző kiszerelésű és erősségű készítmény létezik a székrekedés megoldására, amelyek minden igényt kielégítenek. A Dulcolax felmérése alapján 10-ből 6-an a tablettát részesítik előnyben, mivel gyorsan hat és bármikor könnyen bevehető. Vannak viszont olyanok, akiknek nehézséget okoz a gyógyszerek lenyelése – számukra a cseppformátumú készítmény jelentheti a megoldást (33%). Legkevesebben a kúp formátumot választják, amelyet legtöbben gyors, helyileg kifejtett hatása miatt kedvelnek (6%).”

[1] Forrás: American Journal of Gastroenterology