Aranyecset- Ősbemutató, balett három felvonásban

Zeneszerzők:           Liszt Ferenc, Richard Wagner, Hector Berlioz

Koreográfus:            Pártay Lilla

Dramaturg:               Balatoni Monika

Világítástervező:      Kirk Bookman

Animáció:                 Papp Ferenc

Díszlettervező:         Horesnyi Balázs

Jelmeztervező:         Velich Rita

Zenéjét összeállította: Medveczky Ádám

 

Karmester:                Medveczky Ádám, Csányi Valéria

 

Munkácsy Mihály    Oláh Zoltán, Kekalo Jurij

Paál László              Cserta József, Leblanc Gergely

Cecil                          Kozmér Alexandra, Popova Aleszja

Sven                          Tanykpayeva Aliya, Felméry Lili

A “Sors”                     Bajári Levente, Bakó Máté

Charlott                     Pap Adrienn, Boros Ildikó

Ewyly                         Sarkissova Karina, Süveges Nóra

Fekete nő                 Pazár Krisztina, Juratsek Julianna

Székely Bertalan     Majoros Balázs, Katona Bálint

Zichy Mihály            Liebich Roland, Taravillo Carlos

Benczúr Gyula        Medvecz József, Szakács Attila

Mednyánszky László         Szegő András, Kerényi Miklós Dávid

 

 

TOVÁBBI ELŐADÁSOK: október 27., 30., 31., november 2., 6., 9., 10.

Pártay Lilla a cselekményes balettek színrevitelének hazai nagymestere. Legújabb hatalmas vállalkozása Munkácsy Mihály életútjának bemutatása a klasszikus balett eszközeivel. A szegény asztalosinas küzdelmei és felemelkedése a világhírig; a színpadon megelevenedik a festő párizsi szalonja, műterme, amelyben monumentális festményeit alkotta: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota, az Ecce Homo és a Honfoglalás „megszületésének” helyszíne. Munkácsy alakja a  XIX. századi környezetet idézi meg a kor polgáraival, előkelőségeivel, a festő társaságával és szerelmeivel, láthatjuk örök múzsáját, Svent, és feleségét, Cecilt. Megjelennek a kor befolyásos impresszáriói, Schledermayer és Goupil, akik Munkácsy képeinek nagy részét Amerikába vitték eladni, a művész barátai és kortársai: Paál László, Benczúr, Székely Bertalan, Zichy Mihály. A festőt elkísérhetjük utazásaira, vele tartunk Budapesttől Bécsen át Düsseldorfba, Párizsba és New Yorkba, s élete végén az elmegyógyintézetbe.

 

Solymosi Tamás balettigazgató a bemutató előtt kiemelte: „Az évad repertoárjának összeállításakor – ahogyan az elmúlt években – idén is arra törekedtem, hogy minél több új előadással álljunk a közönség elé, s ezek között, ha lehet, olyan ősbemutató is szerepeljen, amely kifejezetten a Magyar Nemzeti Balett együttesének készül. Ilyen lesz most az Aranyecset. Pártay Lilla régi álma válik ezzel valóra, hiszen a darab 2009 óta vár a megvalósításra.”

Pártay Lilla ötvenkét éves operaházi tagságának első szakaszát vezető magántáncosnőként az előadó-művészetnek szentelte, második felét 1991-től az alkotóművészet, a koreografálás szolgálatába állította. A Kossuth-díjjal is kitüntetett művész cselekményes nagybalettjeinek – mint az Elfújta a szél és az Anna Karenina – sorába illeszkedik Munkácsy Mihály életéről készülő alkotása.

Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója hangsúlyozza: “A Magyar Állami Operaház hatalmas felelőssége nemcsak az, hogy az ország egyetlen klasszikus balettegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett révén a műfaji kultúra egyetlen hordozója. Nemcsak az függ tőlünk, milyen lesz a hazai balettélet, kik, mikor, mit és hogyan, milyen nívón táncolnak el, hanem az is, hogy értelemszerűen egyetlen megrendelőként a magyar alkotói képzelet, a koreográfusi lét számára tudunk-e kínálni utakat, lehetőségeket. A legnagyobb öröm, amikor tudunk. S hogy Pártay Lilla egy nagy magyar festőművész életében találta meg új balettjének témáját, az valamennyiünk számára különösen fontossá teszi a mű ősbemutatóját. Nagyon szorítunk azért, igyekeztünk minden tőlünk telhetőt meg is tenni érte, hogy klasszikus értékű előadás jöjjön létre: az Aranyecset biztos kézzel megalkotott, időtálló értéknek ígérkezik.”

„Magyar ember vagyok, és úgy éreztem, hogy kötelességem magyar vonatkozású balettet is színpadra állítani. Ugyanakkor ez nem tévesztendő össze a manapság negatív jelentést is hordozó „magyarkodás” fogalmával.” – vallja Pártay Lilla . A Nemzeti Galériában látta először a három hatalmas Munkácsy-festményt együtt. „Lenyűgözött és elbűvölt, ezzel együtt monumentalitása kicsit riasztóan is hatott rám. Végül a darabot nem is a festményekből kezdtem el kidolgozni, hanem Dallos Sándor életrajzi regényéből kiindulva, amelyből részletesen kiderül, hogy Munkácsynak hihetetlen izgalmas élete volt. Úgy éreztem, hogy dramaturgiailag ennél jobb témát nem találhatok, mint ezt tánccá formálni.”

Balatoni Monika, dramaturg: „Egy kifejezetten markáns, érzelmekkel és indulatokkal teli, a munka terén roppant teherbírású művészt ábrázoltunk, akinek az élete egyformán volt tele kudarcokkal és felemelkedésekkel is – a librettó elsősorban vívódásait mutatja be. Munkácsy rengeteget utazott, így a színpadon sok helyszínt, korszakot és szereplőt kellett megjeleníteni a központi szereplő mellett. Végeredményképp a festmények, a zene és a tánc együtt nyújtanak egyedülálló élményt.”

A koreográfus az alkotófolyamatról elmondta: sokat beszélgetett Pákh Imre Munkácsy-gyűjtővel, megnézte a hagyatékot, majd levéltári anyagokat tekintett át. Ezzel párhuzamosan zeneszerzői kutatást is végzett a Zenei Gyűjteményben, hogy a kornak megfelelő zenéket válogathassa össze. „Mindennek az alapja. Így választottam ki végül Liszt Ferencet, Wagnert és Berliozt. Az első felvonás, amikor a cselekmény szerint a sikere teljében lévő festő szalonjába Párizs előkelőségeit hívja meg, szinte kiáltott Berlioz zenéje után, ehhez pedig klasszikus balettanyagot állítottam össze. A cselekményidő előrehaladásával egyre több modern elemet szőttem a koreográfiába, izgalmas játék volt a kettőt egymásba dolgozni. Az öregkori Liszt zenéjét, ami rendkívül meditatív és elgondolkodtató, a harmadik felvonásban használtam fel. A zenei szerkesztés Medveczky Ádám munkáját dicséri, aki az általam kiválasztott zenéket úgy illesztette össze, hogy a különbözőségeket senki nem fogja észrevenni.”

 

A darabot november 10-éig összesen nyolc alkalommal, két szereposztásban láthatja a Magyar Nemzeti Balett közönsége. A címszerepet Oláh Zoltán első magántáncos mellett Kekalo Jurij táncolja. A huszonhét éves ukrán művész amellett, hogy a Harkovi Nemzeti Operaházban vendégként táncolt szólószerepeket, a Kijevi Nemzeti Balett, majd a szentpétervári Eifmann Balett társulatának tagja volt. Solymosi Tamás egy évvel ezelőtt szerződtette az Operaház balett társulatához. „A címszerepre Pártay Lilla választotta Kekalót, amivel én abszolút egyetértettem, hiszen Jurij átütő egyénisége véleményem szerint is szóló feladatokra predesztinálja. A karba szerződött, és egy év alatt képes volt megmutatni, hogy mire képes technikai és művészi szinten. Az évente Stuttgartból érkező mesterek is látnak benne fantáziát.”

Munkácsy feleségét, Cecilt és szerelmét, Svent az együttes kiváló szólótáncosnői keltik életre: Kozmér Alexandra és Popova Aleszja, valamit Tanikpayeva Aliya és Felméry Lili látható a két meghatározó nőalak szerepeiben.

 

 

A produkció látványvilágát Horesnyi Balázs és Velich Rita tervezte.

Velich Rita: „A jelmeztervezés speciális műfaj a balett estében különösen az: más, mint operai jelmezeket előállítani, hiszen itt az öltözékekhez nemcsak esztétikai, hanem funkcionális elvárások is kapcsolódnak. Egyrészt illeszkedniük kell a koncepció látványvilágába, másrészt azonban egy – ha úgy tetszik – sokkal fontosabb kihívásnak is meg kell felelniük: annak, hogy a táncmozdulatok láthatók legyenek. Épp ezért könnyű, elasztikus anyaggal dolgozunk, így a ruha a táncosok „második bőre” lehet.” A tervező elmondása szerint Pártay Lilla darabjai mindig különleges érzelmi és művészi töltettel rendelkeznek, így a legköltőibb jelmezformát igénylik. Az Aranyecsetre a festményszerű képi világ jellemző, minimális díszlettel, finom fényekkel, így a jelmezek esetén is a pasztell árnyalatok dominálnak. A produkcióhoz több száz ruhát kellett előállítani, a tervezés több mint egy évet vett igénybe, és mivel ősbemutatóról van szó, nem voltak viszonyítási pontok. Balett-jelmezek esetében folyamatos az igazítás, a javítás, hiszen táncszínpadon milliméterek is számítanak a szabáson – épp ezért három-négyszer annyi idő alatt készül el egy kollekció, mint az operai jelmezek esetében.

Horesnyi Balázs díszlettervező: „A feladat különlegességét ugyancsak az jelenti, ami a jelmeztervezést is meghatározza: maga a műfaj. Balettelőadáshoz nem lehet túlságosan beépíteni a színpadot, hiszen helyet kell biztosítani a táncosoknak, így ehhez alkalmazkodtam elsősorban. Munkácsy élete elég tartalmas volt, sok helyen járt, így a történet sok helyszínen játszódik, amit a színpadon is jelezni kell.” A cselekmény központi helyszíne a műterme, életének többi állomását álmában járja be. Ezt a hatást úgy érzékeltetik, hogy a tárgyakat eredeti méretükhöz képest felnagyítva ábrázolják. Horesnyi Balázs kiemelte, hogy alkotófolyamatát nagyban segítette az Operára jellemző szelíd, alázatos, ugyanakkor minőségi munka, amely bármely kulturális intézmény számára példamutató lehet.

Az Operaház festőműtermének művészei a tervező kérése és instrukciói szerint nem létező festményeket alkottak. Fotó alapján festettek meg egy-egy helyszínt. A 70×90 centis vásznakra készült festményeket aztán szintén lefotózták – a kilenc kép monumentális nagyítása adja a szín vetített háttereit. Emellett két monumentális, 14×12 méteres vászon is helyet kapott a díszletben, ezek kivágott ablakaiban jelennek meg a vetített, álombéli helyszínek.

A világítástervező, az amerikai Kirk Bookman számos Off-Broadway produkció és Broadway-darab színrevitelének alkotótársa, emellett számos prózai színháznak dolgozott, de szimfonikus zenekarok színpadi műsoraihoz is tervezett világítást, így a San Franciscói Szimfonikusok és a New York-i Filharmonikusok felkérésére is dolgozott. A Kansas City Balett egész sor koreográfiájának színpadra állításánál közreműködött.

Az ősbemutatóhoz kapcsolódó események:

 

Hangoló az alkotóval

A 26-ai premier előtt Pártay Lilla a Székely Bertalan terembe várja a bemutatóra érkező közönséget, ahol személyesen tart 45 perces előadást a darabról, az alkotás folyamatáról és gondolati hátteréről. A bevezető előadásra a belépés ingyenes, az aznapra érvényes belépőjeggyel. Kezdés -17.45-kor. Érkezés a főbejáraton. (18.30-ig tart)

 

 

Munkácsy-kiállítás a Vörös Szalonban

Pákh Imre Munkácsy-magángyűjteményének darabjaiból nyílik kiállítás a Vörös Szalonban. A festményeket – mintegy különleges lehetőségként – csak az Operaház közönsége tekintheti meg az előadások előtt.

Szinopszis

 

I.          felvonás

Munkácsy párizsi palotájában estélyt ad feleségével, Cecillel. Jelen vannak Párizs előkelőségei, Paál László barátja, Goupil képkereskedő és szépséges felsége Charlott. Munkácsy a bál után titokban műtermébe hívja az asszonyt.

Munkácsy boldogan dolgozik festőállványainál műtermében. Charlott felkeresi Mihályt, szerelemi találkozójuk után Mihály ledől díványára és álomba merül. Álmában végig éli gyermekkora asztalon inas éveit, első szerelmi együttlétét egy szolgálólánnyal, a szörnyű kórt, melyet elkapott – abból a „Sors” és hozzátartozói kihúzzák, és a jövő útjára terelik.  A „Sors” (Szamosy Károly, Ligeti) szimbolizálja azokat a segítő festőket, akik segítik és útjára kísérik.

A Nemzeti Múzeum főigazgatója Than Moór festőművész ösztöndíjat ad Munkácsynak aki utazik tovább – Bécsbe.

Bécsi festőiskolán megismerkedik „Svennel” (aki titokban Koltay bárónő), szerelem szövődik köztük. Sven palotájába viszi Mihályt – szerelmük egyesül. Mihály újra el akar menni Svenhez; de a kastélyt zárva találja. Átmeneti vakságot kap és elájul.

 

II.         felvonás

Hirschler szemklinikáján ébred szembetegségéből Munkácsy, mellette van Reök István, nagybátyja és Erzsi igaz barátja imádkoznak a felépüléséért. Szeme világát a Professzor visszaadja.

Utazások Düsseldorfba: itt ismerkedik meg feleségével, Cecillel és Paál László festőművésszel, akivel konfliktus után örök barátságra lel a festő haláláig. Knaus festőiskolájában bontakozik ki önálló arculata, festői karaktere.

Az álomból felesége, Cecil ébreszti fel. Az élet nehézségei, konfliktusai a valóságban folytatódnak. Goupillal veszekedés, feleségét otthagyva Paál Lászlóhoz menekül, aki viszont karjaiban hal meg. Ekkor a Golgota képet festi.

Tizenöt év után felkeresi a már sikeres Mihályt Sven (Koltay bárónő). Mihály örömmel fogadja, majd dühvel kergeti el a már beteg asszonyt. Hol voltál 15 évig? – kérdi. Az asszony férje leprás lett és ezért távol tartotta magától a tehetséges festőt. Mihály felkeresi Svent, aki haldoklik és karjaiban hal meg.

III.        felvonás

Párizsi világkiállítás: Munkácsy képe előtt tolonganak az emberek: „Krisztus a Pilátus előtt”. Itt látja meg Ewylyt, aki Svenre emlékezteti. Meghívja műtermébe – a liezon után Ewyly apja elrángatja lányát a festőtől.

Mihálynak az „Ecce Hommo” kép festése közben szörnyű fájdalmai lesznek, víziója támad, megelevenednek képei figurái. Majd Cecil segítségére siet – Amerikából impresszáriók jönnek, hívják az Újvilágba. Charcot professzor klinikájára megy, hogy fájdalmát enyhítse. Itt szövődik szerelem az orvos ápolónőjével – aki tudja, hogy Mihály betegsége gyógyíthatatlan.

Rövid amerikai sikeres út után siet haza. Szenvedései ellenére megfesti a „Honfoglalás” óriási képet. Jókai, Malonyai hívja haza Magyarországra a Milleneumi évfordulóra.

Szépművészeti múzeum: Megjelenik a császár, Ferenc József, Jókai, Malonyai és a magyar előkelőségek. Mihály a kiállítása után összeesik.

Utolsó óráiban felkeresi őt a felesége, a „Sors” – a halott Paál László, a szeretők. Utolsó Haláltánca után Sven érte jön szánon és magával viszi.