Az Alkotmánybírósághoz fordult az államfő a hulladékgazdálkodási törvény ügyében

Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult az Országgyűlésben előző héten elfogadott hulladékgazdálkodási tárgyú törvénymódosítás ügyében – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal hétfőn az MTI-vel.

    Az államfő – a hivatala honlapján elérhető – indítványában hangsúlyozta, hogy bár a törvény több rendelkezése kifejezetten pozitív változást jelent, alkotmányossági szempontból több ponton aggályos.
    Áder János azt írta: a hatékonyság érdekében kétségtelenül jelentős átalakításra szorul a hulladékgazdálkodás működése, a december 15-én elfogadott törvénymódosítás pedig több, kifejezetten pozitív változást tartalmaz. Példaként említette a hulladékképződés megelőzése elvének érvényre juttatását, a körforgásos gazdaságra történő átállást és az illegális hulladékokra vonatkozó új rendelkezéseket.
    Kiemelte, hogy a törvény megteremti a hulladékgazdálkodás meghatározó részének állami feladatkörbe vonását, azonban több rendelkezése alkotmányossági aggályokat vet fel.
    Ezek közül az államfő elsőként azt említette, hogy a törvényjavaslat elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát, miközben semmilyen kártalanításról nem gondoskodik, sőt fizetési kötelezettséget is kilátásba helyez a termelőknek, amivel duplán kárt okozna nekik.
    Megjegyezte, a közösségi jog értelmében a hulladék terméknek minősül, így a törvény az Európai Uniónak az áru szabad áramlására vonatkozó elvét is sértheti.
    A köztársasági elnök szerint a javaslat tulajdonjogi korlátozásai egyszerre érintik az önkormányzatokat, a hulladékot előállító gyártókat, a hulladékgazdálkodásban közreműködő gyűjtőket, kereskedőket és szállítókat, valamint a hulladék birtokosait.
    Áder János alaptörvény-ellenesnek tartja azt is, hogy a koncessziós társaságok a törvénymódosítással egyoldalú erőfölényt szereznek.
    A köztársasági elnök kifogásolta továbbá, hogy az új jogszabály nem biztosít kellő garanciákat arra az esetre, ha egy koncessziós vállalkozás megszünteti tevékenységet, ez pedig szerinte veszélyeztetheti az állampolgárok alkotmányos jogát az egészséges környezethez.

Forrás:MTI